Adonyi Nagy Mária (1981 • 2022)

Adonyi Nagy Mária (Éradony, 1951. okt. 6. – 2015. okt. 13., Berettyóújfalu) – költő. Székelyhídi és nagyváradi líceumi évek után a Babeş–Bolyai Egyetemen magyar-német szakot végzett, Szatmáron lett tanár, 1978-79-ben a Munkásélet, majd A Hét belső munkatársa volt.

Irodalmi pályáját versekkel, műfordításokkal, kritikákkal az Utunkban kezdte 1969-ben. Szerepelt a Varázslataink (1974), a Kimaradt szó (1979), Bábel tornyán c. Echinox-antológiában (1983), a Magyar költőnők antológiája (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 1997), az Álmok szállodája: erdélyi magyar költők, 1918–2000 c. antológiában (Kolozsvár, 2002), majd a 111 vers erdélyi költőnőktől c. gyűjteményes kötetben (Kolozsvár, 2006). Emlék jelen időben c. verskötete a Forrás-sorozatban jelent meg (1978). Képtelennek tetsző, de a valóság áramaiból fölbukkanó képzettársításai kozmikus látást és léttudatot kapcsolnak költészetében. Közreműködött a Romániai magyar ki kicsoda 1997 c. kiadvány szerkesztésében (Nv., 1997). Egyedüli magyar újságíróként 1989. december 22–23-án későbbi tudósítói céllal járta az utcákat, ahol lőttek. Észleléseiről a Terrorizmus c. sorozatában számolt be a Valóság közlésében. Szerkesztője a Romániai Magyar Szónak (1990–1992), a Valóságnak, a nagyváradi Erdélyi Naplónak (1992–1995), 1996-tól főszerkesztője az Erdélyi Híradó könyvkiadó részlegének, majd a Scripta Kiadónak szerkesztett. Később Budapestre települt, itt a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjának olvasószerkesztője lett.

Munkái

Kötetei

Emlék jelen időben (Forrás-sorozat, Buk., 1978); Állatövi jegyek (Buk., 1982);

Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban

Varázslataink (1974); Kimaradt szó (1979); Bábel tornyán (Echinox-antológia, 1983), Magyar költőnők antológiája (Bp., 1997), Álmok szállodája: erdélyi magyar költők, 1918–2000 (Kv., 2002); 111 vers erdélyi költőnőktől (Kv., 2006)

Kerék. Utunk, 1970/20.; Az ér. Utunk, 1970/35.; Antoine de Saint-Exupéry: A déli futárgép. Utunk, 1971/5.; Apám. Utunk, 1971/10.; Kardos G. György: Avraham Bogatir hét napja. Utunk, 1971/35.; Edmonde Charles-Roux: Feledni Palermót. Utunk, 1971/39.; Panek Zoltán: Hiúz-szemet fogok viselni. Utunk, 1971/49.; George Călinescu: Násznapok. Utunk, 1971/50.; Balla Zsófia: Apokrif ének. Utunk, 1971/51.; Termőföld. Keresés. Kábulat. Ősz. Utunk, 1972/1.; Andre Gide: Rosszul láncolt Prométheusz. Utunk, 1972/4.; Ion Brad: Fehér vadászat. Utunk, 1972/6.; Jóslat. Utunk, 1972/12.; Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya. Utunk, 1972/15.; Szilágyi Domokos: Sajtóértekezlet. Utunk, 1972/19.; Thomas Mann: A Buddenbrook ház. Utunk, 1972/22.; Kevesebb kék. Utunk, 1972/23.; Számba vett szépség. Utunk, 1972/35.; Új könyvek. Utunk, 1972/43.; József Attila: Világizzása hőmérsékletem. Utunk, 1972/45.; A váradi hegy. Utunk, 1972/51.; Költőnők. Utunk, 1973/2.; Mihai Eminescu. Utunk, 1973/16.; Az emlékek meséje. Utunk, 1973/18.; A gondolat útján. Utunk, 1973/22.; Kobak stílusa. Utunk, 1973/37.; Az öreg halász és a tenger. Másnaposok. Utunk, 1973/38.; Fénylő illatok. Utunk, 1976/10.; Újév. Az eljövendő hajnalok. Visszapörgetés. Utunk. 1978/7.; Vízöntő hava. Halak hava. Szűz hava. Utunk. 1978/25.; Leltár vagy irodalomtörténet? Utunk, 1978/27.; Pillangószárnyak. Utunk, 1978/1.; A teljesség: kötelesség. Utunk, 1978/ 2.; Csakhogy itt mérget is ihat. A Hét, 1979/28.; Szeretik-e a bölények a nektárt? A Hét, 1980/1.; Öninterjú Tamás Blaier Klára kiállításán. A Hét, 1980/4.; Úgy tűnik, Amundsen jobban eltalálta. A Hét, 1980/10.; Költőnk és Kora. A Hét, 1980/15.; Tévé: üzenet szól. A Hét, 1980/42.; Székely Sorescu. A Hét, 1980/47.; Alapítók. A Hét, 1981/7.; Tom Forrestall, Kanada. A Hét, 1981/11.; Írók gondja, becsvágya. A Hét, 1981/22.; Takarja a lét aranyága. A Hét, 1981/25.; Az írástudó gondolataiba mélyedt. A Hét, 1981/34.; Száz éve született George Bacovia „Nagy történelmi űr terül szét”. A Hét, 1981/38.; Fából faragott királyfi. Utunk, 1981/7.; Aranyjátékok. Rekviem. Lassan evezve tükörön. Utunk, 1981/29.; Egy földszinti levélíró újabb panaszai arról, hogy… A Hét, 1982/1.; Ünnep egymás között. A Hét, 1982/2.; Megkérdeztük. A Hét, 1983/16.; Halihó hava. Utunk, 1983/52.; A tanulság kedvéért. A Hét, 1984/13.; Lászlóffy Aladár válaszol A Hét kérdéseire. A Hét, 1984/16.; Hogy vagy osztályom? A Hét, 1984/29.; Írók műhelyében. Beszélgetés Bajor Andorral. A Hét, 1985/18.; Vendégművészek az NSZK-ból. A Hét, 1985/44.; Olyan lesz majd. A Hét, 1985/51.; Hétköznapi csodák. A Hét, 1986/6.; Beszélgetés Balla Zsófiával. A Hét, 1986/7.; Bika hava. A Hét, 1986/20.; Beszélgetés Péntek Jánossal. A Hét, 1986/21.; Tanítók lesznek, akárki meglássa… A Hét, 1986/29.; Világra segítő kezek. A Hét, 1986/32.; A közélet mindenkit foglalkoztat. A Hét, 1986/35.; Beszélgetés Paul Anghellel. A Hét, 1986/39.; Törékeny olajág. A Hét, 1986/47.; Három találkozás a felügyelővel. A Hét, 1987/13.; Tavaszillat. Hétköznapok. A Hét, 1987/14.; A gyilkos asszony. A Hét, 1987/16.; Kiállítás. Képzőművészeti vásár a Dalles teremben. A Hét, 1987/23.; Milyen legyen a költő? A Hét, 1987/38.; Találkozásom Ábellel. A Hét, 1988/9.; Gál Éva Emese új versei. A Hét, 1989/14.; Hargita Kalendárium. A Hét, 1989/49.; Témagazdagság, szórás, színvonal. A Hét, 1989/51.; Egy rémálom vége. A Hét, 1989/52.; Beteljesülés. Helikon, 1991/4.;

Szerkesztés

Romániai magyar ki kicsoda (Nv., 1997)

Fordítás

Johannes Bobrowski legszebb versei (Bukarest, 1988)

Irodalom

Markó Béla: Beszélgetés A. N. M.-val. Igaz Szó 1977/8. – Szász János: A költő birtoklevele – Németi Rudolf: Jelentés a partról. A Hét 1978/27. – Cs. Gyímesi Éva: A teljesség: kötelesség. Utunk 1979/2. – Borcsa János: Szólni – „vershullás idején”. Korunk 1979/4. – Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). (főszerk. Péter László. Bp., 1994) – Romániai magyar ki kicsoda (Nv., 1997) – Búcsúzunk Adonyi Nagy Máriától. Reggeli Újság, 2015. október 22. –