Arad magyar irodalmi élete – a XIX. században itt kibontakozott művelődési és sajtóéletben gyökerezik. 1840-től itt élt s írta szabadságharcos lengyelbarát Idegenek Aradon c. vígjátékát Sárosi Gyula, ide fűzték diákkori élményei Csíky Gergelyt, itt újságíróskodott az Aradi Hírlapnál s írta Apai örökség c. regényét Reviczky Gyula, s fejleszti az Arad és Vidékét országos hírű ellenzéki lappá Iványi Ödön. Növekvő szerepet töltött be ~ kifejlesztésében az 1848-49-es forradalmi hagyomány, a Habsburg-ellenes szabadelvűség, a szociáldemokrata munkásmozgalom s az itt mindig szerepet játszó román-magyar szellemi és politikai érintkezés, valamint olyan haladó történészek működése, mint *Márki Sándor és Jancsó Benedek. Nem véletlen, hogy e század elején Adyval az élen megfordultak itt a „holnaposok”.
1919 után több irányban bontakozott ki ~. Jelentős irodalomtörténeti szerephez jutott az avantgardizmus *Franyó Zoltán 1924-ben elindított *Genius és Új *Genius c. folyóiratai révén, s e vonulatot folytatta a város akkori lakója, a festő és regényíró Szántó György 1925-ben a *Periszkop megjelentetésével. Az 1920-tól 1940-ig megjelent *Vasárnap irodalmi és társadalmi hetilap körül főleg katolikus írók gyülekeztek. A még 1881-ben alakult s 1949-ig működött Kölcsey Egyesület nagy hatású közművelődési munkát fejtett ki, könyv- és folyóirattárával, gyűjteményeivel, előadássorozataival magas szintű szellemi érdeklődést keltve. Ebben a városban érvényesült Nagy Dánielnek, a pacifista Cirkusz c. regény (Kv. 1926) szerzőjének sokoldalú tehetsége. A román irodalom jeleseit a kalandos sorsú *Fekete Tivadar tolmácsolta, e városhoz kötődik *Károly Sándor és *Raffy Ádám írói működése, innen indult *Horváth Imre költői pályája. A *Virradat (1929-30) köré kommunista írók csoportosultak, köztük Balla Károly, Fáskerti Tibor. A város jeles szülötteként *Kuncz Aladár és *Szentimrei Jenő egy-egy előadás tartására látogatott haza, itt lépett fel harcos közírásával egy demokratikus reformpolitika szószólójaként *Krenner Miklós (Spectator), a „hídverő”.
Arad irodalmi jelentőségét kellőképpen érzékelteti az a tény, hogy 1920 és 1940 között 40 nyomdájában 354 magyar nyelvű könyv és 126 időszaki sajtótermék jelent meg. Ezzel a könyv- és lapterméssel összromániai magyar viszonylatban Kolozsvár, *Nagyvárad és Temesvár után a negyedik helyen állt, főleg a *Vasárnap nyomda (111 könyv és 10 időszaki sajtótermék), a Lovrov és Társa Könyvnyomda (46 könyv és 26 időszaki sajtótermék) és a *Genius Könyvnyomda (41 könyv) hozzájárulása révén.
A II. világháború idején, az Antonescu-rendszer alatt *Havi Szemle címmel folyóiratot tartott fenn s könyvsorozatot adott ki (*fecskés könyvek) a Kölcsey Egyesület. A kiadói tevékenység ebben az időszakban szembetűnően csökken (összesen 19 könyv jelenik meg ebben az időben), de Arad így is a negyedik Nagyenyed, Temesvár és Gyulafehérvár mögött. 1944 után a Bánság és vidéke magyar nyelvű könyv- és lapkiadása egyre inkább Temesvárra tömörül, majd az egységes állami nyomdaipar és könyvkiadás megszervezésével a többi vidéki város között Arad is elveszti könyvkiadói jelentőségét.
Ma a magyar irodalmi törekvéseket a város szülöttjéről elnevezett Tóth Árpád Irodalmi Kör támogatja; a Vörös Lobogó napilap írógárdája a hazai magyar irodalom helyi ápolója és terjesztője; Ficzay Dénes, Glück Jenő, Kenyeres Pál, Kocsik József, *Kovách Géza népművelő tevékenysége felvirágoztatta a magyar nyelvű szabadegyetemet, mely az ország minden részéből hívja előadóit; az Aradi *Tavasz rendezvényein román és német csoportokkal együtt magyar műkedvelők és népművészek is felvonulnak. A *Művelődési Ház magyar színjátszó csoportja 1974-ben *Znorovszky Attila feldolgozásában bemutatta *Sütő András Anyám könnyű álmot ígér c. művének drámai változatát, s ezzel aranyérmet nyert a műkedvelők országos versenyén.
Lendvay Ferenc – Gellér János: A százéves Arad. 1834–1934. Kiadja az aradi *Magyar Párt közművelődési osztálya. Arad, é. n. – Ficzay Dénes: Aradi krónika I–V. *Igaz Szó 1971/5-6, 8-9, 12. – Pintér Lajos: Az aradi tizenhárom vértanú. 1973. – Kovács János: Aradi közjáték. Bevezető tanulmány a Genius, Új *Genius 1924–1925 antológia c. kötethez, 1975. 5–48.; uő: Aradi kék lovasok. Bevezető tanulmány a Periszkop 1925–1926 antológia c. kötethez, 1979. 5–58. – Mózer István: Arad megye magyar színjátszói. *Művelődés 1979/4.