B. Gergely Piroska, Benedekné (Kolozsvár, 1932. nov. 6.) nyelvész. Középiskolát Kolozsvárt végzett, egy évig orvostanhallgató Marosvásárhelyen, diplomát a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakból szerzett; ösztöndíjasként 1969-70-ben egy évet töltött Finnországban. 1956 óta egyetemi lektor a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom tanszékén. Szakirodalmi munkásságát 1957-ben a NyIrK-ben kezdte, tudományos közleményei itt s a Studia Universitatis Babeş–Bolyai, a debreceni Magyar Nyelvjárások és a finn Virittaja hasábjain jelennek meg. Névtani kutatásokat folytat, az Anyanyelvünk művelése (1975) és a Nyelvészeti tanulmányok (1980) c. kötetek munkatársa. Önálló munkája: A kalotaszegi magyar ragadványnevek rendszere (1977).
J. Kovács Magda: Első személynévmonográfiánk. Korunk 1978/10.
B. Gergely Piroska, Benedekné (Kolozsvár, 1932. nov. 6. – 2019. aug. 1., [Miskolc]) – nyelvész, nyelvtörténész, névtankutató professzor. Tanulmányait a kolozsvári Marianum katolikus lánynevelő intézetben végezte, egy évig orvostanhallgató volt Marosvásárhelyen, diplomát pedig a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakon szerzett. 1969-70-ben egy évet töltött Finnországban ösztöndíjasként. Ennek hatására később támogatta az egyetemi hallgatók külföldi ösztöndíjakhoz juttatását.
Szabó T. Attila tanítványaként kezdte pályáját, és 1956-tól 1970-ig tanársegéd a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékén. 1970-től 1982-ig egyetemi adjunktus, 1982-től egyetemi docens, 1985–1989 között tanszékvezető.
Szakirodalmi munkásságát 1957-ben a NyIrK-ben kezdte, tudományos közleményei itt s a Studia Universitatis Babeş–Bolyai, a debreceni Magyar Nyelvjárások és a finn Virittaja hasábjain jelentek meg. Névtani kutatásokat folytatott, az Anyanyelvünk művelése (1975), a Nyelvészeti tanulmányok (1980) és az Erdélyi magyar szótörténeti tár (1975–1997) c. kötetek munkatársa. Ez utóbbi szerkesztése során folyamatosan találkozott a régi erdélyi nyelvvel. Tanulmányait gyűjteményes kötetben tette közzé Válogatott tanulmányok az Erdélyi Fejedelemség nyelv- és névhasználatáról (2012) címmel.
Doktori értekezésében személynévkutatással foglalkozott: feldolgozta Kalotaszeg teljes személynévanyagát. 1977 és 2012 között hat monográfiában foglalta össze névtani, névtörténeti kutatásait.
1990-ben a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tanszék tanszékvezetőjeként vonult nyugdíjba, és (főként személyes okokból) áttelepült Magyarországra. Az 1990-es évek elején alapító tagja volt a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának, ahol 1992-től 1998-ig a Magyar Nyelvtudományi Tanszék tanszékvezetőjeként működött. 1995-ben egyik főszervezője volt az V. Magyar Névtudományi Konferenciának Miskolcon. 1998-tól habilitált professzor, 2002-től a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet professor emeritusa. 1997-től 2002-ig a Debreceni Egyetem Nyelvtudományi PhD-programjának oktatója. 2012-ben részt vett a Szabó T. Attila halálának 25. évfordulója alkalmából szervezett névtudományi konferencián, amelyet az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezett.
Díjak: Csűry Bálint-díj (1982); Pais Dezső-díj (1998); Signum Aureum Universitates (2001); gróf Mikó Imre-díj (EME, 2009)
Tagság: Magyar Nyelvészeti Munkabizottság tag (1993–1998); MAB Magyar Irodalmi és Nyelvi Szakbizottságának társelnök (1993–2019); Miskolci Egyetemért Alapítvány kuratóriumi tag (1994–2004)
Munkái
Önálló kötetei
A kalotaszegi magyar ragadványnevek rendszere (Buk., 1977.); Magyar történeti nyelvtan. Jegyzet. (Kv., 1978.); A kalotaszegi magyar családnevek rendszertani és funkcionális vizsgálata (Bp., 1981.); Névtani és nyelvtörténeti vizsgálatok (1997); A felekezetek hatása az erdélyi keresztnévhasználatra a reformáció és ellenreformáció korában (Bp., Miskolc, 2003.); Kalotaszeg magyar kereszt- és becenevei (Bp., Miskolc, 2005.); Válogatott tanulmányok az Erdélyi Fejedelemség nyelv- és névhasználatáról (szerk. Gréczi-Zsoldos Enikő és mások. Miskolc, 2012.)
Gyűjteményes kötetekben
A magyar szókincs rétegződése. A szavak eredetének tudománya: az etimológia. Az erdélyi magyar nyelvművelés kezdetei. Az erdélyi nyelvművelés és a nyelvújítás. A nyelvművelő Brassai Sámuel. A személynevekről. Művelt, művelődési vagy kulturális. In: Anyanyelvünk művelése (szerk. Gálffy Mózes és Murádin László. Buk., 1975.); Szerkezeti, funkcionális és társadalmi összefüggések a családnevek népi használatában. In: Nyelvészeti tanulmányok (szerk. és előszó Teszler Pál. Buk., 1980.); Névkultúra és névízlésünk. In: Anyanyelv és iskola az ezredfordulón: Országos Anyanyelvi Oktatási napok (szerk. V. Raisz Rózsa. Bp., 1996.); Protestánsok és katolikusok névhasználata a székely székekben a XVII. század elején. In: Szöveg és stílus. Szabó Zoltán köszöntése (szerk. Péntek János. Kv., 1997.); Protestáns felekezetek keresztnévhasználata a XVII. század első felében. In: Tanulmányok a magyar nyelvről. Acta Academiae Pedagogicae Agriensis. Nova series. 7. (szerk. Orbán Sándor és V. Raisz Rózsa. Eger, 1998.); Az általános és határozott ragozás keveredése a XV-XIX. századi Erdély beszélt nyelvében. In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei II. magyar és finnugor alaktan (szerk. Büky László és Forgács Tamás. Szeged, 2001.); A közéleti és a beszél nyelv viszonya az erdélyi fejedelemségben. In: Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet (szerk. Hoffmann István, Juhász Dezső és Péntek János. Debrecen, Jyväskylä, 2002.); A Kiskati becenév és társai Kalotaszegen. In: „… még onnét is eljutni túlra…” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére (szerk. Ladányi Mária, Dér Csilla és Hattyár Helga. Bp., 2004.); Kalotaszeg történeti ragadványneveiről. In: Nyelvek és nyelvváltozatok 1-2. (szerk. Benő Attila, Fazakas Emese, Szilágyi N. Sándor. Kv., 2007); Erdélyi mesterasszonyok megnevezési formái a 16–19. században. In: Csiszár Gábor, Darvas Anikó (szerk.): Klárisok. Tanulmánykötet Korompay Klára tiszteletére (Bp., 2011, 47–52.); A kolozsvári „idés uraim”-ról. In: Fazakas Emese, Fóris-Ferenczi Rita (szerk.): „Ezernyi fűszál zeng tücsökzenét…” Köszöntő kötet P. Dombi Erzsébet tiszteletére (Kv., 2012. 94–98.);
Módszertani észrevételek a személynevek szinkron vizsgálatához. Magyar nyelvjárások 14., 1968., 3–16.; Név – nyelv – múlt. Korunk, 1978/10., 799–802.; A személynevek összehasonlító vizsgálatának lehetőségei a magyar névtanban. Névtani értesítő, 1981., 8–18.; Finlandia – Finnország. Korunk, 1984/4., 314–315.; Búcsú mesterünktől. Magyar nyelv, 1988/1., 11-12.; Az erdélyi asszonyok régi megnevezéseiről. Névtani értesítő, 1993., 118–125.; Egy magyar határozószópár történetéről. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 1994/1., 3–15.; Mesterségűző asszonyemberek megnevezései az erdélyi régiségben. Magyar nyelv, 1995/2., 186–191.; Az Erdélyi magyar szótörténeti tár – a magyar nyelvtörténeti szótár új típusa. Új holnap, 1997., 111–116.; Az Erdélyi magyar szótörténeti tár használhatósága a beszélt nyelv történeti vizsgálatában. Magyar nyelvjárások 34, 1997., 65–74.; Szabó T. Attila, Erdély nagy nyelvtudósa. Magyar nyelvőr, 1997/1., 121–125.; Az erdélyi egyházak hatása a keresztnévhasználatra az erdélyi akadémiták középkori és korai újkori névanyagában. Magyar nyelvjárások 35., 1998., 155–165.; „Halicanumi üzenet”. (Fekete Péterrel) Édes anyanyelvünk, 1999/4., 11.; Vallási és etnikai összefüggések az erdélyi magyar és szász keresztnévhasználatban (középkor és korai újkor). Névtani értesítő, 1999., 213–224.; Az erdélyi szász akadémiták keresztnevei a középkorban és a reformáció korában. Magyar nyelvjárások 37., 1999., 79–92.; Szavak – nevek – szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. Magyar nyelv, 1999/2., 218–224.; A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei: I. Magyar és finnugor mondattörténet. Magyar nyelv, 2000/4., 487–492.; Szóhasználati párhuzamok Heltai Gáspár fabuláinak és a korabeli Kolozsvárnak beszélt nyelvéből. Magyar nyelvjárások 38., 2000., 41–50.; Az erdélyi fejedelemség diplomáciai nyelvéről. Folia Uralica Debreceniensia 8., 2001., 173–182.; Az erdélyi unitáriusok keresztnevei a XVIII. században. Keresztény Magvető, 2002/4., 343–354. és Magyar nyelvjárások 40., 2002., 61–74.; A. Molnár Ferenc: Két régi magyar ima az oltári szentségről. Magyar nyelv, 2002/1., 95–98.; A XVII-XVIII. századi iskolai nevekről és utóéletükről. Névtani értesítő., 2003., 122–128.; Az István név és becézői Kalotaszegen. Névtani értesítő, 2004., 9–14.; Egyetemisták és kollégisták névhasználata a XVI-XVII. században. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Philosophica, 2004/1., 9–16.; Az Erdélyi magyar szótörténeti tár mint a nyelvtörténeti szótár új típusa. Magyar nyelvjárások 44., 2006., 13–20.; Az új magyar nyelvtörténeti tankönyvről. Magyar nyelv, 2007/4. Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Magyar nyelvőr, 2007/2., 253–258.; Hajdú Mihály et el. kiad.: Szabó T. Attila erdélyi történeti helynévgyűjtése 1–11. Névtani értesítő, 2010., 193–197.; Mesterségűző „asszonyemberek” megnevezései Erdélyben a XVI–XIX. században. Névtani értesítő, 2012., 9–16.; Slíz Mariann: Személynévadás az Anjou-korban; Anjou-kori személynévtár (1301-1342). Névtani értesítő, 2012., 211–216.; Ördög Ferenc (1933–2016). Névtani értesítő, 2016., 317–319.; Tóth Valéria: Személynévadás és személynévhasználat az ómagyar korban. Névtani értesítő, 2017., 212–218.; Tóth Valéria: Személynévi helynévadás az ómagyar korban. Névtani értesítő, 2018., 231–237.;
Idegen nyelven
Patronyymiset sukunimityypit Suomessa ja Unkarissa. In: Congressus Octavus Internationalis Fenno-Ugristarum (1995); Über einige innersprachliche Zusammenhänge zur Steurerung von Sprachwandel. Acta linguistica Hungarica 49., 2002/1., 7–21.;
Szerkesztés
Erdélyi magyar szótörténeti tár, III–IX. kötet (szerkesztőmunkatárs Szabó T. Attilával és másokkal. Bp.–Buk., 1982–1993.); Nyelvészeti tanulmányok (szerk. és előszó. Buk., 1983.); Az V. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai: Miskolc, 1995. augusztus 28–30. (szerk. Hajdú Mihállyal. Bp.–Miskolc, 1997.);
Irodalom
Tamásné Szabó Csilla: Búcsú B. Gergely Piroskától (szabadsag.ro, 2019.) http://szabadsag.ro/-/bucsu-b-gergely-piroskatol
http://regi.magyarszak.uni-miskolc.hu/oktatok/bgergely_piroska.pdf
Korompay Klára: B. Gergely Piroska 80 éves. Magyar nyelv, 2013/2., 250–252.