Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Balogh Edgár (Temesvár, 1906. szept. 7. – 1996. jún. 19., Kolozsvár) – közíró, szerkesztő. ~ Ferenc apja. A nagyszebeni szász Kessler családból származó katonatiszt s magyar irodalom szakos tanárnő fia. 1926-ban vette fel anyai ági családi nevét. Pozsonyban végezte el a magyar reálgimnáziumot, majd a prágai német egyetem filozófiai karán folytatta tanulmányait. Etnográfusnak készült. Első írása 1922-ben jelent meg a losonci A Mi Lapunk c. ifjúsági folyóiratban, első tanulmányát (A szűzgulyahajtás) 1927-ben az Ethnographia-Népélet közölte Budapesten.

Publicisztikai munkásságát a Prágai Magyar Hírlapban, a csehszlovákiai magyar ellenzéki pártok lapjában kezdte. Kezdeményezője és szervezője volt a csehszlovákiai magyar ifjúság haladó Sarlós-mozgalmának. 1931-ben a kommunista mozgalomba kapcsolódva Fábry Zoltánnal szerkesztette Az Út c. prágai baloldali folyóiratot, s 1934-ben fordításában jelent meg a Barnakönyv Hitler-Németországról és a lipcsei perről c. német antifasiszta mű. A csehszlovák hatóságok 1935-ben kiutasították; visszatért szülőföldjére, s előbb Kolozsvárt, majd Brassóban telepedett le.

A Korunk belső munkatársa s a Brassói Lapok cikkírója. Mint a MADOSZ vezetőségi tagja kezdeményezi a romániai magyar ifjúság 1937-es Vásárhelyi Találkozóját, egyik elindítója a népfronti jellegű Erdélyi Enciklopédia könyvkiadónak. Itt jelent meg 1939-ben Íratlan történelem c. cikkgyűjteménye Erdéllyel és Olténiával való ismerkedéséről s Duna-völgyi összehasonlító történelemszemléletéről.

A bécsi döntés után rövid ideig Kalotaszentkirályon tanítózkodott, majd hatósági eltávolítása után Móricz Zsigmond megbízásából a Kelet Népe kolozsvári szerkesztője (1941) s a budapesti Magyar Nemzet, 1942-től a budapesti Kis Újság munkatársa. Józsa Bélával együtt állította össze a 48-as Erdély c. zsebkönyvet (Kv. 1943); 1944 elején elkészült Hármas kis tükör c. cikkgyűjteményét a Magyar Élet kiadó a német megszállás miatt csak 1945-ben tudta megjelentetni. Részt vett az észak-erdélyi antifasiszta ellenállási mozgalomban. Közvetlenül a felszabadulás után, 1944. október 18-án kezdeményezésére jelent meg Kolozsvárt a Világosság c. napilap, melynek 1948-ig főszerkesztője. Az MNSZ alelnöke (1946-ig), s mint a művelődési osztály vezetője vesz részt a romániai magyarság új művelődési intézményeinek megszervezésében, ill. a régiek demokratizálásában. Az MNSZ kiadásában jelenik meg „Tíz esztendő tíz cikke” alcímmel A Szudétáktól a Fekete-tengerig c. kis kötete (Kv. 1945). A 48-as forradalom centenáriumára Az igazi 1848 c. alatt kiadott rádióelőadásaiban Kossuth és Bălcescu kézfogását népszerűsíti. Egyetemi tanár (1948), majd rektor (1949) a Bolyai Tudományegyetemen. 1949 őszén az MNSZ több más vezetőjével együtt a szocialista törvényesség megsértésével bebörtönözték s csak 1956-ban rehabilitálták.

A Babeş és Bolyai Egyetemek egyesítése után a magyar irodalomtörténeti tanszéken publicisztikát adott elő. 1957-től 1971-ig az újrainduló Korunk főszerkesztő-helyettese. Újabb cikkgyűjteménye az Egyenes beszéd (1957), ezt követte irodalompolitikai jegyzeteinek kötete, a Toll és emberség (1965). Ugyanebben az évben adták ki Budapesten Hét próba („Egy nemzedék elindul”) c. emlékiratát, ebben a Sarló történetét írja meg személyi vallomás formájában. Az otthoni íróasztal, az egyetemi katedra és a szerkesztőség aprómunkáit tükrözi Én tintás esztergapadom c. jegyzetgyűjteménye (1967). Egy-egy kötetet szerkesztett s bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel látott el Nicolae Bălcescu (1956), Benedek Elek (1957), Móricz Zsigmond (1962), Ady Endre (1967), Szentimrei Jenő (1968) és Fábry Zoltán (1973) publicisztikai munkáiból. Tanulmányokat közölt a régi Korunk elindulásáról, fordulatáról és eszmei kiforrásáról (NyIrK 1964, 1968, 1970, 1973; együtt kötetben Itt és most, Kv. 1976); az Erdélyi Helikon, Erdélyi Múzeum és Magyar Kisebbség marxista értékeléséről (Korunk 1964/12; 1965/7-8; 1969/10). Szép halál c. története (Kortárs, Bp. 1969) az antifasiszta mozgalom emlékét idézi, a Szép élet és Szép szó (Kortárs, Bp. 1973) kisközösségek benső feszültségét, vitáit tükrözi; a három együtt Szárnyas oltár címmel jelent meg (Bp. 1978). Intelmek c. kötetében (1972) a fiatalság elé állít reális eszményképet. 1974-ben két gyűjteményes kötetét adták ki: Duna-völgyi párbeszéd c. alatt 1929 és 1972 közt szerzett írásaiból válogatott Budapesten Sándor László, Mesterek és kortársak c. alatt Bukarestben jelent meg irodalompolitikai tanulmányaiból és emlékezéseiből Kántor Lajos összeállítása. Ujabb kötetei: Szolgálatban. Emlékirat 1935-1944 (1978); Táj és nép (Kv. 1978); Vargyasi változások (Bartha Árpád fényképfelvételeivel, 1979).

Írói álneve Farkas Lőrinc, szignója: -logh.

(K. Á.)

Köves Miklós (Kahána Mózes): B. E. erdélyi hivatása. Korunk 1939/10. Fábry Zoltán: Szegényország ajándéka. Irodalmi Szemle, Pozsony 1959/4; újraközölve Hazánk, Európa, Bp. 1967. 271–286. Veres Péter: Olvasónaplómból. Hét próba és a többi… Népszabadság, Bp. 1966. márc. 6. Czine Mihály: Hét próba. Kritika, Bp. 1966/6. Bálint Tibor: A vegytintáról és az elvarázsolt esztergapadról. Utunk 1967/17. Huszár Sándor: Közírás és közélet. Megjelent Az író asztalánál c. kötetben, 1969. 199–206; uő: Töprengések a Szolgálatban olvasása közben. I-II. A Hét 1979/30-31. Szemlér Ferenc: Út az Enciklopédiához. Korunk 1971/3. Sütő András: Romlatlan hűség. Igaz Szó 1971/9; újraközölve Istenek és falovacskák, 1973, 86–90. E. Fehér Pál: B. E. Intelmei. Népszabadság, Bp. 1972. ápr. 16. Gálfalvi György: B. E. intelmei. Igaz Szó 1972/8. Aradi József: Ítélet nincs. Korunk 1972/9. Kicsi Antal: B. E. Brassói Lapok 1973/48-49. Szávai Géza: Irodalom és közélet. Utunk 1975/23. Benkő Samu: B. E. teljes embersége. Igaz Szó 1976/9. Csatári Dániel: B. E. életrajzához. Tiszatáj, Szeged 1976/9. Gábor Dénes: B. E. Válogatott életmű-bibliográfia. Művelődés 1976/10. Fábián Ernő: Jegyzetek egy könyv margójára. Igaz Szó 1977/5. Ruffy Péter: B. E. őszikéi. Magyar Nemzet, Bp. 1978. júl. 2. Dávid Gyula: B. E. szolgálata. Utunk 1979/5. Tar Károly: Szolgálat dicsérete. Ifjúmunkás 1979/5. Szakolczay Lajos: A közügyiség prófétája. Népszabadság, Bp. 1979. febr. 11. Wesselényi Miklós: Szolgálatban. Magyar Nemzet. Bp. 1979. febr. 16. Salamon László: Az emlékezet bravúrja. Igazság 1979. febr. 21. Vajda Gábor: Tisztítótűz. Magyar Szó, Újvidék, 1979. márc. 24. Gáll Ernő: A szolgálat pátosza. Korunk 1979/5. Olasz Sándor: A közíró újabb intelmei. Tiszatáj, Szeged. 1980/1.

ASZT: Beszélgetés B. E.-ral. LM 1122. B. E. a Romániai Magyar Irodalmi Lexikonról. LM 1142. Alkotóműhely, jegyzetek. LM 1545, 2288. Aranylapok.

 

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük