Cseke Péter (1981 • 2014)

Cseke Péter (Recsenyéd, 1945. jan. 30.) – író, újságíró, szociográfus, irodalomtörténész, sajtótörténész, egyetemi tanár. Középiskoláit 1963-ban végezte Székelyudvarhelyen, 1968-ban a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakos tanári képesítést nyert. Ekkortól 1990-ig a Falvak Dolgozó Népe kolozsvári szerkesztője, riportere, rovat­vezetője. 1990-től a Korunk szerkesztője, ’91-től szerkesztőségi titkár, 1992-től a KOMP-PRESS Kiadó felelős vezetője. 1995 óta a Politológiai és Közigazgatási Kar tanára, 2003-tól a Hungarológiai Tudományok doktoriskola tagja, témavezető. 2006-tól a bukaresti Oktatási Minisztérium három szakbizottságának tagja, valamint a ME.dok (Média – történet – kommunikáció) c. lap főszerkesztője. 2009-ben kezdeményezi a Média- és Kommunikáció-tudományi Doktori Iskola létrehozását a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikáció-tudományi Karon. 2010 májusától az általa alapított Kommunikáció- és Médiakutató Intézet igazgatója.

Versei jelentek meg a Vitorla-ének c. lírai gyűjteményben (1967), fordításai a fiatal román költők Építő Amfion c. magyar antológiájában (1967). Egy valóságfeltáró műfaj teherbírása c. tanulmányában (Korunk 1974/4, 5) a riport megújulásáról és a riportelemzés kérdéseiről értekezett, s ebben a műfajban jelentkezett nemsokára Forrás-kötettel is: Víznyugattól víz­keletig (riportok, 1976). 1976–2010 között mintegy 22 önálló kötete látott napvilágot romániai és magyarországi kiadók gondozásában. Szerepel az Emberarcok c. riportkötetben (Beke Györggyel, Marosi Barnával, 1976), az 1877. Tollal, fegyverrel (1977) c. gyűjte­mény­ben és a Kötések, sodrásban c. riportantológiában (1979). Egy korrajzzá szélesülő riportja a kolozsvári magyar biológusnemzedék indulásáról (Azzá váltunk-e, akivé akartunk? Korunk 1979/7-8) arra figyeltet fel, hogy a második irodalmi Forrás-nemzedékkel együtt új tudo­mányos-műszaki nemzedék is indult. Látóhegyi töprengések c. kötetének (1979) riportjaiban, interjúiban a kor irodalmának, művelődésének számos munkását szólaltatja meg. Kiemel­kedik közülük az Adyfalváért hadakozó Papp Aurél, a Debreczeni László vallomásai és a Kányádi Sándor apját megszólaltató Emberségből példát c. írás. Tanulmányai, riportjai, cikkei a Korunk, Utunk, NyIRK, Tiszatáj, Forrás, Új Forrás, Látó, Magyarok, Hitel, Ag­rár­történeti Szemle, Nyelvünk és Kultúránk, Kortárs, Református Szemle, Somogy, Tribuna, Helikon, Studia Universitatis Babeş-Bolyai, Életünk, Honismeret, Magyar Média, Hevesi Szemle, Könyvesház, Keresztény Magvető, Új Horizont, Kalotaszeg, Székelyföld, Duna-part, Új Könyvpiac, Új Dunatáj, ME.dok, Kisebbségkutatás, Partium, Szín, Debreczeni Szemle, Apostrof, Agria, Revista română de istorie a presei c. folyóiratok, valamint hazai és magyarországi napi- és hetilapok hasábjain jelentek meg.

 

(Sz. E. R.)

 

Önálló kötetei: Víznyugattól vízkeletig (riportok. Buk., 1976.); Emberarcok (riportkönyv Beke Györggyel és Marosi Barnával. Uo., 1976.); Látóhegyi töprengések (riportok. Uo., 1979.); Hazatérő szavak (publicisztikai írások, riportok 1970–1985. Uo., 1985.); Könyv és kenyér (riportok, publicisztikai írások. Kvár, 1991.); Hazatérő szavak (szociográfiai riportok. Bp.,1993.); Korfordulós újesztendő (szociográfiai riportok. Székelyudvarhely, 1994.); Vigyázó torony. Beszélgetések Debreczeni Lászlóval. (Buk., 1995.); Metaforától az élet felé (tanulmányok 1987–1997. Buk.–Kv., 1997.); Horváth István és az erdélyi népi irodalmi irányzat (Bp., 2000.); Láthatatlan emlékművek. Erdélyi variációk nyelv és lélek szövetségére (1970–2000). (Miskolc, 200.); Tényirodalom – szociográfia (Kv., 2001.); Paradigmaváltó erdélyi törekvések. Kisebbségi létértelmezések (uo., 2003.; újrakiad. Bp., 2003.); Jöjjön el a mi időnk (esszék, tanulmányok, dokumentumok. Csíkszereda, 2005.); Legyen eszünk, ha már volt. Feljegyzések Európán innen, Erdélyen túl (1990–2005). (Miskolc, 2006.); A magyar szociográfia erdélyi műhelyei (Bp. 2008.); Álom egy kolozsvári Solveig-házról (tanulmányok, dokumentumok. Uo. 2010.); Fájó sebekből termő ágak (tanulmányok. Uo. 2010.); Védjegyek. Íróportrék – ellenfényben (Kv. 2011.); Csíksomlyói Székely Népfőiskola (Burus Jánossal. Tanulmányok. Csíkszereda, 2012.)

Forráskiadások, sajtó alá rendezett, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátott dokumentumkötetek: Erdélyi Fiatalok – dokumentumok, viták (1930–1940). (László Ferenccel. Buk. 1986–90.); Nem lehet. A kisebbségi sors vitája (Molnár Gusztávval. Bp. 1989.); Lehet – Nem lehet? Kisebbségi létértelmezések (1937–1987). (Mvh., 1995.); László Dezső: A kisebbségi élet ajándékai. Publicisztikai írások, tanulmányok 1929–1940. (Kv., 1997.); A TIZENEGYEK. Egy antológia elő- és utóélete (1923–2003). (uo. 2003.); László Dezső emlékezete 1904–2004. (uo. 2004.); Buday György és Kolozsvár. Álom egy Solvejg-házról (esszék, tanulmányok, levelek, visszaemlékezések. Uo. 2006.).

Gyűjteményes kötetekben: Aki Bartóknak énekelt. In: Bartók-könyv 1970–1971. (szerk. László Ferenc. Buk., 1971. 89–92.); Erős várunk, az ének. In: Látóhatár. Tizenöt tanulmány (szerk. Tóth Sándor. Kv. 1973. 35–48.); Kolozsvári haditudósítók a dunai hadszíntéren. In: 1877 Tollal, fegyverrel. (szerk. Dávid Gyula. Buk., 1977. 184–207.; újrakiad. uo. 1987.); Bartók reánk sütő arca. In: Kötések, sodrásban. (szerk. Cseke Péter, Zágoni Attila. Uo., 1980. 220–235.); Ajánlás helyett. In: Major Miklós: Időjárás, éghajlat és a mezőgazdaság (uo., 1980. 5–7.); Kései kérdések (Utószó helyett Horváth István elbeszéléseihez). In: Horváth István: Kipergett magvak (uo., 1981. 463–476.); A Termés szerepe Horváth István világszemléletének kialakulásában. In: Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1981. (szerk. Láng Gusztáv és Szabó Zoltán. Uo., 1981. 129–153.); A Falvak Népe/Falvak Dolgozó Népe néprajzi bibliográfiája1945–1980. In: Népismereti dolgozatok 1981. (szerk. dr. Kós Károly – dr. Faragó József. Uo., 1981. 219–256.); Előszó [Horváth István posztumusz verskötetéhez]. In: H. I.: Leválthatatlan őrszem. (Kv., 1983. 5–34.); A népiség elve az Erdélyi Helikonban. In: Irodalomtudományi és stilisztikai tanulmányok 1984. (szerk. Szabó Zoltán. Buk., 1984. 104–144.); Im jedem Dorf sollst du ein Haus haben (Minden faluban legyen egy házad). In: Und um alle Deine Söhne. (szerk. Hedi Hauser. Uo., 1986. 110–144.); Kiből lesz vérbeli mezőgazdász? In: Ember és föld (szerk. Szabó Zsolt. Uo., 1987. 176–203.); Non omnis moriar! In: Szeretni a földet (szerk. H. Szabó Gyula. Uo., 1989. 122–142.); Önszervező társadalom erdélyi építője (Balázs Ferenc). In: Erdélyi csillagok. Újabb arcok Erdély szellemi múltjából (szerk. Kántor Lajos. Bp., 1989. 137–153.); A gazdaköröktől az EMGE újjászervezéséig. In: Mit várhat a falu a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől? (szerk. uő. Kv., 1990. 7–9.); Korfordulós újesztendő. In: Vándor idő balladája. Krónika 89–90. (szerk. Kántor Lajos – Veress Zoltán. Stockholm, 1991. 136–150.); Jancsó Béla-redivivus. In: Feltáratlan értékek a magyar irodalomban (szerk. Szabó B. István. Bp., 1994. 341–352.); Szellemi légszomjból ocsúdva. In: Székely Útkereső antológia. (szerk. Beke Sándor. Szudvh., 1994. 11–13.); Vom rămâne stigmatizaţi? (Megbélyegzettek maradunk?) In: Cumpăna – 1. Antologia revistei de cultură KORUNK (szerk. Kántor Lajos, Salat Levente. Kv., 1994. 286–296.); A talpon maradás esélyei. In: Sokszemközt. Emigráns és otthon élő erdélyi magyarok dialógusa (szerk. Dávid Gyula – Veress Zoltán. Stockholm, 1995. 118–130.); Egyetemi szintű magyar újságíróképzés Kolozsvárt. In: Újságíró évkönyv 1995. (szerk. Szabó Zsolt. Kv.–Mvh., 1995. 11–22.); (Auto)ironie în spirit nealterat. In: Cumpăna – 2. Antologia revistei de cultură KORUNK (szerk. Kántor Lajos, Makár Júlia, Salat Levente. Kv., 1995. 275–278.); Kisebbségi létértelmezések – cselekvésképtelen időben. In: Lehet – nem lehet? (szerk. uő. Mvh, 1995. 7–11.); Poporanism (Népiségelv az irodalomban). In: Cumpăna – 3. Antologia revistei de cultură KORUNK (szerk. Horváth Andor, Kántor Lajos. Kv., 1996. 258–260.); Tudományművelés – egyetem nélkül (1919–1940). In: 1000 éves a magyar iskola. „Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai” (szerk. Faragó József, Incze Miklós, Katona Szabó István. Bp., p. 38–47.); Népi irodalomszemlélet az ezredvégen. In: Az irodalmi köztudat dilemmái. Irodalomértelmezés,     értékelés, közvetítés. Az 1995. évi tokaji írótábor tanácskozása (szerk. Serfőző Simon. Bp.–Miskolc, 1996. 114–120.); Originality on a Universal Scale. In: Render. Anthology of KORUNK (1990–1995). (szerk. Horváth Andor, Kántor Lajos, Selyem Zsuzsa. Kv., 1996. 118–122.); Cultivarea ştiinţelor – fără universalitate. In: Cumpăna – 4. Antologia revistei de cultură KORUNK (szerk. Horváth Andor, Kántor Lajos. Uo, 1997. 267–275.); Egyházi és vallásos sajtó – kisebbségben. In: Újságíró évkönyv 1997. (szerk. Szabó Zsolt. Kv.–Mvh., 1997. 67–76.); Balázs Ferenc világtávlatot átfogó mészkői tekintete. In: Balázs Ferenc Emlékkönyv (szerk. Dáné Tibor Kálmán. Kv., 1997. 40–45.); Létértelmezések kisebbségi helyzetben. In: Századunk kihívásai – a magyar irodalom válaszai. Az 1997. évi tokaji írótábor tanácskozása (szerk. Serfőző Simon. Miskolc, 1998. 105–114.); Az unitarizmus szerepe Szabédi László indulásában. In: Szabédi napjai (szerk. uő. Kv.–Bp., 1998. 148–161.); Keresztény erkölcs és kisebbségi ifjúságnevelés a két világháború közötti Erdélyben. In: A magyar művelődés és a kereszténység. A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai (szerk. Jankovics József, Monok István, Nyerges Judit. Bp.–Szeged, 1998. 1842–1850.); Botschaft der Jahrtausendwende. In: Siebenbürgen Magie einer Kulturlandschaft (szerk. Hajdú Farkas-Zoltán, Kántor Lajos, Kovács Kiss Gyöngy. Kv.–Heidelberg. 1999. 115–118.); Tudományművelés – egyetem nélkül (1919–1940). In: 125 éves a kolozsvári egyetem (szerk. Cseke Péter és Hauer Melinda. Kv., 1999. 25–32.); A romániai magyar sajtó történetének előmunkálatai. In: A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének évkönyve 1999. (szerk. Ágoston Hugó, Ambrus Attila. Mvh., 2000. 156–163.); Öncsonkító irodalom? In: Irodalmi nemzet? – Hagyományok, kérdések, távlatok az ezredfordulón (szerk. Serfőző Simon. Miskolc, 2000. 269–274.); Két otthon. In: Kulcsok Kolozsvárhoz. A föl nem adható város (szerk. Kántor Lajos és Kovács Kiss Gyöngy. Kv.–Szeged, 2000. 248–252.); Szerkezeti arányok, műfaji rendezőelvek az erdélyi faluszociográfiákban. In: Kriza János Néprajzi Társaság évkönyve – 9. (szerk. Keszeg Vilmos. Kv., 2000. 178–194.);

Szerkesztések: Kötések, sodrásban. A Falvak Dolgozó Népe 1968–1978-as évfolyamainak riportantológiája. (Zágoni Attilával. Buk., 1980.); Horváth István: Kipergett magvak (novellák, emlékezések. Uo. 1981.); Horváth István: Leválthatatlan őrszem (vál. versek. Kv., 1983.); Mit várhat a falu a Romániai Magyar Demokrata Szövetségtől? (uo., 1990.); Lászlóffy Aladár: A jerikói trombitás. Műhelynapló a megtartó melankóliáról (uo., 1994.); Érték és értékrend az egyetemes magyar irodalomban. Az 1992-es kolozsvári konferencia előadásai. (Bp.; 1994.); Balázsi Dénes: Ne nézze senki csak a maga hasznát… Szövetkezeti mozgalom a Kis- és Nagy-Homoród mentén (Szudvh., 1995.); Volt egyszer egy iskola. Csombordi Emlékkönyv 1935–1995. (Déva, 1995.); Gáll Ernő: Számvetés. Huszonhét év a Korunk szerkesztőségében. (Kv., 1995.); Kántor Lajos hatvanéves (uo. 1997.); Értéktudat az ezredvégen. Magiszter- és doktorjelöltek konferenciája. (Bp., 1997.); Balázs Ferenc: A rög alatt (1928–1935). (Mvh. 1997.); Szabédi napjai. Emlékezések, tudományos előadások Kolozsvárt 1992–1997. (Kv., 1998.); Petkes József: Néprajzi barangolások a Partiumban (Debrecen, 1999,); 125 éves a kolozsvári egyetem. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatán 1997. november 21-én tartott emlékülés előadásai. (Hauer Melindával. Kv. 1999.); „A Homoród füzes partján…” Dolgozatok a Székelyföld és a Szászföld határvidékéről. (Hála Józseffel. Csíksz. 2000.); Kistérségek – nagy remények? A társadalmi önépítés megújuló formáiról (Kv. 2009.); A tudomány határai (tanulmányok. uo. 2011.);

A Kriterion Közelképek c. monográfiasorozat szerkesztője.

 

Irodalom

(r. p.) [Ruffy Péter]: Tanuljuk meg ezt a nevet: Cseke Péter. Magyar Nemzet, 1976. december 28. Lázár László: Mekkora a riport teherbírása? (interjú). Ifjúmunkás, 48., M76, 11. 4–5. Beke Mihály: A cselekvés költészete. Korunk 1977/3. Kántor Lajos: Egy műfaj önkritikája. Igazság, 1977. április 24. (Sz. G.) [Szőcs Géza]: Emberarcok. Igazság, 1978. január 18. Nagy Olga: Látóhegyi töprengések. Utunk 1980/31. Beke György: Látóhegyről meddig nyílik kitekintés? A Hét 1980/35. Pillich László: Otthon lenni a tájban. Igazság, 1986. február 19. Kántor Lajos: Tükörcserepek. Utunk 1986/24. 2. Bálint András: „Kettős fronton küzdünk”. Interjú Cseke Péterrel [az Erdélyi Fiatalok c. dokumentumkötet szerkesztőjével]. Hargita Népe, 1990. április 1. Egyed Ákos: Könyv és kenyér. Helikon 1992/8. 2. Bertha Zoltán: Hazatérő szavak. Korunk 1994/8. 51–53. Ráduly János: Korfordulós újesztendő. Székely Útkereső 1994/1–3. Lászlóffy Aladár: Legyen eszünk, ha már volt. A Hét 1994/43. Kántor Lajos: Cseke Péter laudációja. Művelődés 1994/9. Komoróczy György: Korszerű újságíróképzést. Beszélgetés Cseke Péter íróval, a MÚRE Oktatási Bizottságának elnökével. Erdélyi Napló 1994/51–52. Koszta István: Az újságírót mondatai hitelesítik. Beszélgetés Cseke Péterrel 50. születésnapján, Csíkszeredában. Hargita Népe, 1995. február 3. Kuszálik Péter: Cseke Péter: Vigyázó torony. Látó 1996/7. 121–124. Dávid Gyula: Minden érték kerüljön a helyére. Korunk 1998/5. 120–123. Bertha Zoltán: Népiség és erdélyiség. Magyar Napló 2001/1–3. 98–100. György Attila: Cseke Péter laudációja. Székelyföld 2003/12. 146–147. Veress Károly: Egy létparadoxon színe és visszája. Hermeneutikai kísérlet a nem lehet-probléma megnyitására.  PRO PHILOSOPHIA, Kolozsvár, 2003. Pécsi Györgyi: Cseke Péter Pro Literatúra-díjas. Művelődés 2004/11. 9. Bálint B. Eszter: Kisebbségi lét és létértelmezések. Beszélgetések Cseke Péter íróval, szociográfussal, egyetemi tanárral. Krónika, 2004. március 5–7. Borcsa János: Csomópontok és tendenciák. In: Irodalmi horizontok. Komp-Press – Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2005. 25–27. Szabó Zsolt: A tanszéképítő Cseke Péter; Bertha Zoltán: Könyv és kenyér. Cseke Péter munkássága – és az erdélyi létértelmező hagyományok. KÖNYVESHÁZ 1–2. A Művelődés melléklete, 2005. 25. Máriás József: Szellemi önépítés, otthonteremtés Erdélyben. Székelyföld 2005/12. 155–162. Tibori Szabó Zoltán: „Legyen eszünk, ha már volt!” Beszélgetés Cseke Péter íróval. In: Cs. P.: Legyen eszünk, ha már volt. Feljegyzések Európán innen, Erdélyen túl (1990–2005). Felsőmagyarország Kiadó – Szépírás Kiadó, Miskolc – Szolnok, 2005. 215–225. Bágyi Bencze Jakab: Cseke Péter hatvanéves. Udvarhelyi Híradó, 2005. november 21. Bertha Zoltán: Vonások Cseke Péter munkásságához. In: Partium (Budapest–Vásárosnamény) 2007/2. 23–30. Tibori Szabó Zoltán: Cseke Péter oktatói krédója és intézményépítése. Szabadság, 2008. január 12. Bertha Zoltán: Világra jövetelem előtt megúsztam halálomat. Beszélgetés Cseke Péterrel. Magyar Napló 2008/2. 53–61. Keszeg Vilmos: Hogyan lehet kutatni és leírni a társadalmat? Látó 2009/11. 94–99. Bertha Zoltán: Sorsirodalom – társadalomrajz. Cseke Péter: A magyar szociográfia erdélyi műhelyei. Hitel 2009/12. 118–123. Bertha Zoltán: Sorsirodalom – tényirodalom. Hitel 2009/12. 118–123. Botházi Mária és Győrffy Gábor (szerk.): Tükörjáték. Emlékkönyv Cseke Péter 65. születésnapjára. Medea Egyesület – Művelődés, Kolozsvár, 2010. Péter Árpád: A szellemi és erkölcsi felelősségvállalás jegyében. Kolozsvári beszélgetés Cseke Péterrel médiakutatásról és intézményteremtésről. In: Tripolszky László (szerk.): Médiakalendárium [2011]. A Sajtóvilág kiadványa, Bp., 2010. 92–98.  Győrffy Gábor: Profesorul universitar Cseke Péter la 65 de ani (Cseke Péter egyetemi tanár 65 éves). Revista română de istorie a presei, ARIP, Cluj, 2010. 183–184. Tarján Tamás: Álom egy kolozsvári Solveig-házról. Könyvhét, Könyvbölcső 2011/1–2. Cseke Gábor: Múltfaggató böngészde. Tanulmányok az Erdélyi Fiatalokról. Új Magyar Szó, 2011. február 4–6. Sarány István: Székely szívtől a világ szívéig. Hargita Népe, 2011. március 11. Máriás József: Fájó sebektől termő ágak. Magyar Napló 2011/7. 38–41.