Előre 1. Temesváron az Înainte c. szociáldemokrata lap mellékleteként jelent meg 1919 januárjától júliusáig. A Munkáslap c. szocialista napilap megindulásakor megjelenését beszüntették. Főleg munkásmozgalmi jellegű cikkeket közölt.
2. Brassóban 1919. okt. 1-jén mint a Brassó-Barcasági kerületi Szocialista Párt közlönye jelenik meg *Bartha Károly szakszervezeti titkár szerkesztésében, felelős szerkesztője Sebestyén Albert vasmunkás. Eleinte szociáldemokrata beállítottságú, később azonban Gyöngyösi Gyula, Simó Géza, *Rozvány Jenő s a helybeli *Fóris István bekapcsolódásával kommunista irányzatúvá vált. 1920 novemberében rövid időre *Czinczár Miklós vette át a szerkesztést, de a lapot még ugyanebben az évben betiltották. 1921-ben *Világosság cím alatt újra megjelent.
3. Kolozsvárt 1922. január havától májusig megjelenő ifjúsági folyóirat az irodalom ápolására. Felelős szerkesztője Geley Antal, szerkesztője *Kemény János, helyettes szerkesztője *Balázs Ferenc. A folyóirat célját az 1. számban így határozták meg: "Az Előre egyesíteni akarja a fiatal írónemzedéket. Kérjük azokat, akik átmentek az önbírálaton, keressék fel lapunkat írásaikkal. Mindenkinek érdeke, hogy előmozdítsa egy új, életerős írónemzedék kifejlődését." *Balázs Ferenc a lap irányát így fogalmazza meg: "Mi ifjúsági irodalmat akarunk… Ma már nem adhatunk irodalmat magáért az irodalomért; nekünk céljaink vannak a verssel, prózával, a hímes szavakkal… Van bennünk valami ős nyugtalanság… Az ifjú szellemnek akarunk a kifejezői lenni." A folyóirat közli Jancsó Béla, *Balázs Ferenc, *Végh József tanulmányait Szabó Dezsőről, Eötvös Károlyról és az ifjúsági irodalomról. Itt jelentkezik első elbeszéléseivel Kacsó Sándor, *Kemény János, Szent-Iványi
Sándor és *Végh József. A költészetet Sz. Jakab Géza, Finta Zoltán, Kacsó Sándor, *Kemény János s még nyolc-tíz versírással kísérletező fiatal képviseli. A folyóirat anyagi nehézségek miatt 9 szám után beszüntette megjelenését.
4. Marosvásárhelyen jelent meg 1921 és 1923 között Lázár Ödön szerkesztésében mint a Maros-vidéki munkásság szocialista hetilapja. Közölte a III. Internacionálé anyagát, elméleti cikket Marx, Engels, Liebknecht, Rosa Luxemburg tevékenységéről s adalékokat a romániai munkásmozgalom történetéből. Irodalmi részében Gábor Andor emigrációs írásai jelentek meg. 1923-ban a lap főszerkesztője az illegális KRP megbízásából a nagykárolyi születésű, a magyar kommün után Bécsbe emigrált, majd onnan hazatért *Jász Dezső lett. Ő szervezte be munkatársnak a laphoz az akkor Marosvásárhelyt élő Kahána Mózest s az emigráns kommunista írók közül Illés Bélát, Gábor Andort, Lukács Györgyöt és Révai Józsefet. Röviddel az átszervezés után a lapot betiltották.
5. Bukarestben jelenik meg rendszertelenül 1927 nyara és 1928 decembere között, mint a Városi és Falusi Dolgozók Blokkjának hivatalos lapja. Anyaga főleg mozgalmi jellegű.
6. Az SZDP előbb Kolozsvárt (1934-35), majd Bukarestben (1935-39) megjelenő magyar nyelvű hivatalos hetilapja, az *Erdélyi Munkás folytatása. Felelős szerkesztője Hoffer Géza. Politikai és munkásmozgalmi anyaga mellett társadalmi kérdésekkel is foglalkozott. 1936 májusában betiltották, majd megjelenését 1937. február végén újra engedélyezték. A királyi diktatúra kormánya tiltotta be végleg 1939 augusztusában. A lap irodalomtörténeti jelentőségét 1938-as számai adják meg. Irodalmi mellékletét "Szellemi élet" címen *Jordáky Lajos szerkesztette, munkatársai: Asztalos István, Balla Károly, Barcs Sándor, Berde Mária, Frigyes Marcell, Józsa Béla, Kibédi Sándor, Kovács Katona Jenő, Nagy István, Ostoros Péter (Kappner Ármin), Tabéry Géza. Közölték József Attila és Várnai Zseni verseit és folytatásokban Hamvas H. Sándor Li Tszu, egy kínai leány története c. regényét, *Imre Sándor színházi cikkeit, Böszörményi Emil, Deutsek Géza, Hoffer Géza, Lakatos István politikai írásait.
7. Az SZDP hetilapja Szatmáron 1946. febr. és 1947. máj. között. Földes Károly szerkesztő a lap álláspontját is jelezve, beköszöntő cikkében így ír: "Az eddigi társadalmi életformák azért omlottak össze, mert önzésre, gyűlöletre, hazugságra voltak építve. Ez az új világ, a szocializmus világa, örökkévaló lesz, mert önzetlenségre, szeretetre, erkölcsre, igazságra építjük." A lap értékes helytörténeti anyagot közöl. Publicisztikai írásaiban szatmári szocialista vezetők a *demokrácia, a román-magyar közeledés, a nemzetiségi kérdés, az iskolaügyek problémáival foglalkoztak. A lap rendszeresen közölte helyi munkás- és parasztírók, elsősorban Földes Károly, Nagy Károly, Virág Gellért verseit, s beszámolt a helyi kulturális mozgalmakról.
8. Az RMP tartományi vezetősége és a tartományi néptanács lapja Marosvásárhelyen 1951. ápr. 20-tól. Elsősorban a szocialista termelés és közigazgatás kérdései foglalkoztatják, de rendszeresen tárgyalja a *művelődési élet és a szocialista irodalom kérdéseit is. Munkatársai között elbeszélésekkel többek közt Kovács György és Papp Ferenc, versekkel *Szász János, *Majtényi Erik és Salamon László, tanulmányokkal *Molter Károly és *Fuchs Simon szerepelt. Fordításokban közölte Majakovszkij, Mihai Beniuc és Alexandru Toma verseit. 1951. aug. 5-étől *Vörös Zászló címen jelenik meg.
9. A Bukarestben 1947. szept. 1-jén indult *Romániai Magyar Szó c. "országos demokratikus napilap" folytatása 1953. ápr. 1-től. A Román Népköztársaság, 1965 szeptemberétől Románia Szocialista Köztársaság néptanácsainak lapja: átmenetileg alcíme "Országos politikai napilap", 1973. dec. 1-től "A Szocialista *Egységfront Országos Tanácsának napilapja", ma "A Szocialista *Demokrácia és *Egység Frontja Országos Tanácsának napilapja". Felelős szerkesztője 1956-ig Robotos Imre, 1957-től Szilágyi Dezső. Terjedelmi adottságainál fogva a legrészletesebben és az egész országra kiterjedően tájékoztat a szocialista építés eredményeiről és feladatairól, teljes terjedelemben közli a pártdokumentumokat és a román nyelvű központi pártlappal, a Scînteiával azonos pontossággal számol be az ország belső életében jelentős konferenciákról és kongresszusokról.
Amikor a lap mai nevét felvette, néhány soros közlemény jelezte a címváltozás értelmét: "A román dolgozó nép oldalán a magyar dolgozók is kiveszik részüket közös hazánk, a Román Népköztársaság felvirágoztatásáért vívott nagyszerű harcból. Sajtónknak az a feladata, hogy további eredményekre ösztönözze a dolgozókat; haladjanak szüntelenül előre a szocializmus építésének útján. Ezt a nemes célt fejezi ki lapunk új címe: Előre." Szerepe jelentős is a gondolatalakítás és *művelődés minden területén. Beszámol a romániai magyar nyelvű irodalmi, színházi, zenei és képzőművészeti, nemkülönben tudományos élet eseményeiről, rendszeresen közli könyvrecenzióit és színházi kritikáit főleg Szőcs István vitaébresztő tollából mind a hat magyar színház és opera, valamint a műkedvelés teljesítményeiről, szolgálja a román-magyar kulturális közeledést és az egyetemes kultúra terjesztését. Irodalmi jelentősége a XI. pártkongresszust követő alkotási légkörben megnőtt. Elősegítette ezt az 1968 elején megindult vasárnapi melléklet, amely előbb "Irodalom-Művészet" (1968-70), majd (1971-től) "Vasárnap" cím alatt jelent meg. A melléklet szerkesztői előbb *Domokos Géza, majd *Lászlóffy Aladár helyet adtak minden tanulmányírónak, kritikusnak, novellistának és költőnek. *Domokos Géza vasárnapi jegyzetei a magasfokú írói erkölcsiség közügyi megnyilvánulásainak számítottak.
Jelentős a lap hozzájárulása az Ady-kérdés, Móricz Zsigmond jelentőségének tudatosítása, Orbán Balázs ébresztése, Bălcescu közös *haladó hagyományaink közé sorolása tekintetében. Beke György beszélgetései magyar és román írókkal A *barátság húrjain c. sorozat keretében, Kacsír Mária interjúja Jancsó Elemérrel, *Méliusz Józsefé Szemlér Ferenccel, Kovács Jánosé Marin Predával, *Izsák József portréja Szabédi Lászlóról a haladó értelmiség szerepét tudatosította a magyar-román kulturális kapcsolatok területén. A riportot Barabás István, Beke György, Balogh József, Csire Gabriella, Marosi Barna, Marosi Ildikó, *Panek Zoltán emelte irodalmi színvonalra. Különösen a fiatal nemzedék alkotói, főleg a költők jelentkeztek nagy számban s jelentős alkotásokkal. *Méliusz József párizsi, *Sütő András római, Lőrinczi László olaszországi úti élménye, *Marton Lili emlékezése a két világháború közötti írókra, Bretter György filozófiai szemináriuma, *Bajor Andor szatíra-sorozata, *Majtényi Erik szellemes esszésorozata, Farkas Árpád, *Lászlóffy Aladár, *Szász János lírai hőfokú publicisztikája s jól válogatott képzőművészeti anyag egészítette ki a lap esztendőkön át folyamatos irodalmi-művészeti mellékletének körképét.
Az ~ közügyi kibontakozását jelezte a tudományos tájékoztatás megnövekedése, a termelési kérdések és műszaki problémák rendszeres feldolgozása, a természettudományi ismeretek, a modern világkép gondos művelése. E téren jórészt a lapnak köszönhető a romániai magyar írásbeliség kiterjesztése a tudományos-műszaki forradalom megkövetelte minden közügyi ágazatra. Amint azonban a 70-es évek során A *Hét, a *Művelődés és mellékleteik a közművelődés számára egyre erősödő, önálló fórumokat teremtettek, maga az ~ egyre inkább a termelési kérdések feldolgozását vállalta napi feladatként, s mind a XII. pártkongresszus, mind a Szocialista *Demokrácia és *Egység Frontja általános irányadásának szakszerű gazdasági-politikai szócsöve lett. Az új szakasz humánumának eszmekörébe illeszkedett be Bodor Pál, Cseke Gábor, *Szász János új publicisztikai-esszéista hangvétele.
(J. L.)
Kántor Lajos: Divatlap Vasárnap… *Korunk 1973/1.