Erdélyi Fiatalok *főiskolás lap Kolozsvárt 1930-tól 1940-ig. Tíz és fél évfolyama, 47 száma jelent meg 1158 lap terjedelemben. Címe 1936-37-ben *Fiatalok. Szerkesztette László Dezső. Főmunkatársa az elsőtől az utolsó számig Bíró Sándor, *Debreczeni László és Jancsó Béla, 1933 előtt Demeter János, László József, Péterffy Jenő, Mikó Imre, Nagy József, Bányai László, akkor és részben azután *Balázs Ferenc, Dsida Jenő, Jancsó Elemér, 1933 után hosszabb-rövidebb ideig Demeter Béla, Haáz Ferenc, László Ferenc, Parádi Kálmán, Pálffy Károly, Szilágyi Olivér, Tonk Emil, Váró György és Vita Zsigmond. Alapításának gondolata Jancsó Bélától származott, ő tette a legtöbbet fennmaradásáért.
A lap már indulásakor a főiskolás kérdéseken túlmenően "A romániai új magyar nemzedék folyóirata" akart lenni, bár ezt az alcímet csak 1934-ben veszi fel. Az első szerkesztőségi cikk azok nevében szól, akik beleszülettek az I. világháborút követő új helyzetbe, akik "annak a földnek a gyermekei, amelyen ezer éven át, politikai változások alatt a különböző fajú népek egyetértésben éltek egymás mellett" és közös eszményt alakítottak ki: "fajok találkozását az emberi értékek magaslatán". Összefogást hirdettek "felekezeti és osztályellentétek felett", igényelték, hogy az *ifjúság maga oldja meg anyagi és szellemi problémáit, *programjukba vették az *ifjúság előkészítését a reájuk váró feladatokra, hogy "az erdélyi magyarság szellemi vezérei" lehessenek.
Az ~ indulása szellemi erjedést váltott ki a romániai magyar közéletben, és az új nemzedék széles rétegeit ébresztette öntudatra. A szerkesztők tanítómesterüknek vallották Ady Endrét, Szabó Dezsőt és Móricz Zsigmondot, akik közül Szabó Dezső népi szemlélete s parasztromantikája hatott a legtartósabban. A hazaiak közül *Makkai Sándor járult hozzá leginkább eszmefejlődésükhöz Magunk revíziója (Kv. 1931) c. munkájával, de a székely írók is befolyásolták az ~ faluszemléletét. Ez a *program azonban csak átmenetileg tarthatta össze a főként középosztálybeli és falusi származású új főiskolás nemzedéket. A gazdasági válság éveiben a munkásság oldaláról indult erősebb szervezkedés az értelmiségi körökre is hatott, s mivel az ~ kísérletei a munkásifjúság megnyerésére nem vezettek eredményhez, a Magyarpárti *Ellenzék és a *Falvak Népe megalakulása után erről az oldalról érték bírálatok a lap régi vezetőségét. Ugyanakkor a lap főleg protestáns jellege és középutas ideológiája miatt a pápa szociális enciklikái alapján álló katolikus *ifjúság is frontot alakított vele szemben. A szakadás 1933 elején következett be, amikor a vezetőséggel szembenállók kiléptek (A szócikkből törölve:) A szakadás 1933 kezdetén következett be, amikor a vezetőséggel szembenállókat vagy kizárták, vagy azok kiléptek. a főmunkatársi közösségből, s a lap megmaradt a világáramlatokkal szemben harmadik utas erdélyi magyar álláspontot kialakító, az *ifjúság és a falu kérdéseire szorítkozó közösségnek.
Fejlődésének második szakaszában az ~ behatóan foglalkozott a pályaválasztás és az elhelyezkedés kérdéseivel, az egyetemileg engedélyezett diákegyesület megalakításának előkészületeivel, oktatás- és nevelésügyi problémákkal. Bár szépirodalmi anyagot nem közölt, szívesen állt ki olyan akkor induló írók mellett, mint József Attila, Szilágyi András, Méliusz József, Bözödi György. Az irodalom és társadalom kérdésében a lap szembefordult az erőltetett szociologizálással (Jancsó Béla cikke 1935-ben); ankétot indított az irodalomtanítás kérdésében, és követelte az erdélyi irodalom olvasókörének demokratizálását.
A legtermékenyebb munkát a *falukutatás terén végezte. A faluszemináriumok, a falumunka-pályázatok és falusi kiszállások, a kapcsolat Dimitrie Gusti professzor falumozgalmával, valamint a lap 1931-32-ben megjelent "Falu-füzetei" egyrészt azt hirdették, hogy az értelmiség helye a falusi nép oldalán van, másrészt azt, hogy a *magyar kisebbség jövője a falu helyzetének javításán fordul életre vagy halálra (a négy füzet szerzője Gyallay-Papp Zsigmond, Demeter Béla és Mikó Imre). A kifejtett *programmal nem álltak arányban a gyakorlati megvalósulások: a főmunkatársak közül egyedül *Balázs Ferenc vállalta a falu sorsát s fejtett ki Mészkőn haláláig önfeláldozó munkát. Számos munkatárs bekapcsolódott a szövetkezeti mozgalomba, és alkotó tevékenységbe kezdett főleg a népegészségügy terén, kevésbé a mezőgazdaságban. Az 1933-as szakadás után az ~ megmaradt az új nemzedék egyik csoportjának, s fenntartással fogadta az *ifjúság szélesebb alapokon való szervezésének gondolatát. Élesen szembefordult a *Vásárhelyi Találkozó megrendezésével, és *programját is heves bírálatban részesítette a hagyományos *ifjúsági szervezkedés oldaláról. (A szócikkből törölve:) Ez vezetett a lap elszigetelődéséhez és fokozatos elhalásához.
A lap jelentősége, különösen fejlődésének első szakaszában számos akkor szunnyadó kérdés (nép és értelmiség, társadalmi és művészi tudat, osztály és nemzetiség, államhatalom és társadalmi öntevékenység, haza és nagyvilág) bátor felvetésében rejlik, s kisebb mértékben az e kérdésekre adott feleletekben. Nevelő hatása a 30-as évek fiatal nemzedékére kétségtelen. Az ~ irányította az értelmiségi *ifjúság figyelmét a közügyekkel való foglalkozásra, s a lap körül csoportosuló *fiatalok abban is példát mutattak, hogy több mint tíz éven át semmiféle anyagi támogatást és honoráriumot el nem fogadva, csupán az előfizetési díjakra támaszkodva tartották fenn a lapot.
(M. I.)
Mikó Imre: E. F. *Igaz Szó 1970/6; újraközölve Akik előttem jártak, 1976. 14-34. Az E. F. egy emberöltő múlva. László Dezső: E. F. *Korunk 1973/6. Balázs Sándor: Dimitrie Gusti és az E. F. *Korunk 1978/8; uő: Szociológia és nemzetiségi önismeret. 1979. 148-90.