Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

évkönyv valamely év jellemző eseményeit, adatait, eredményeit összegező, ill. egyes területek (szerkesztőség, iskola, intézmény) évi működését ismertető kiadvány. Sokrétű jellege folytán e kiadványtípus a romániai magyar művelődésben főként öt területen jutott szerephez. Eszerint vannak:

1. Közéleti ~ek. Jelentős kísérlet volt e téren az Erdélyi Magyar Évkönyv 1918-1929 (Kv. 1930). Szerkesztette *Fritz László és Sulyok István. Szándékuk szerint az évenként megjelenő kötetek a *romániai magyarság életének teljes keresztmetszetét lettek volna hivatva megadni. Az egyetlen megvalósult kötet 714 munkatárs bevonásával és 2649 kérdőív feldolgozása alapján készült. Tizennégy fejezete közül kettő szorosabban vett művelődéstörténeti vonatkozású: Magyar könyv Erdélyben Sulyok Istvántól és Az *Erdélyi Múzeum Egyesület tíz esztendeje id. Kántor Lajostól. A bánsági magyarság életét mutatja be a Magyar Ház Évkönyve (Tv. 1930); a Páll György szerkesztette kötet amatőrkiadásban azok számára készült, akik "a temesvári Magyar Ház befejezését előmozdították". Művelődéstörténeti szempontból érdekes *Endre Károly Temesvári művészek c. összeállítása s a bánsági magyar irodalomról és sajtóról szóló fejezet. "A kisebbségi magyar polgár kézikönyve" alcímmel megjelent újabb Erdélyi Magyar Évkönyv (Brassó 1937) *Kacsó Sándor szerkesztésében a "kisebbségi humánum"-ot szólaltatja meg, s hasznos irányítást ad a nemzetiségi és állampolgári magatartás erkölcsi egyeztetésére.

2. Iskolai ~ek. Több évtizedes hagyomány folytatásaként *mind a felsőfokú tanintézetek, *mind a jelentősebb középiskolák 1944-ig rendszeresen adtak ki ~et. A főiskolaiak közül megemlíthető a kolozsvári ref. teológiáé és az unitárius teológia értesítője (1940-ben a XLIV. évfolyam jelent meg); A *Ferenc József Tudományegyetem ~e az 1940-41-es tanévtől 1944-ig jelent meg Kolozsvárt. *Mindezek a kiadó tanintézet belső életére vonatkozó adatokon kívül a romániai magyar irodalmat tükröző értékes életrajzi, könyvészeti és művelődési adalékokat is tartalmaznak.

Jeles napok alkalmat adnak arra, hogy az intézmény vezetősége feleleveníthesse az iskolai ~ek hasznos hagyományát, *mint például az Anuarul Liceului Pedagogic din Odorhei Secuiesc A székelyudvarhelyi Pedagógiai *Líceum Évkönyve (1670-1971), amelyet Ecaterina Mageru, Ferenczi Emma és Hegedűs Gyula szerkesztettek.

3. Tudományos ~ek. Az *Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve c. alatt 1940-41-es, 1942-es, 1944-es és 1944-47-es (I-II.) kötetek jelentek meg Kolozsvárt; a rangos tanulmánygyűjtemény-sorozat az intézet munkatársainak kutatási eredményeit összegezte. Az utolsó két kötet *miként a szerkesztőségi jegyzetből kitűnik részben a kimaradt 1943-as ~ anyagát öleli fel, melynek szedését 1944 őszén a háborús események *miatt meg kellett szakítani, részben pedig a felszabadulást követő első évek tudományos eredményeiből ad ízelítőt. 1973-ra jelent meg *Ritoók János bevezetésével a Korunk Évkönyv I. kötete, 24 szakember megszólaltatásával körképet adva a romániai tudományosságról; az 1974-re kiadott második *Korunk ~ a romániai magyar sajtót mutatja be *Veress Zoltán bevezetőjével; az 1976-os jubileumi évkönyv, amelyet Egy alkotó *műhely félévszázados történetéhez címen *Szilágyi Júlia szerkesztett, főként magáról a folyóiratról szóló tanulmányokat tartalmaz; az 1977-es évkönyv szerkesztette *Veress Zoltán központi témája az Ember a gyorsuló időben; az 1979-es évkönyv szerkesztette *Herédi Gusztáv , tekintettel Orbán Balázs születésének 150. évfordulójára a Romániai magyar népismeret c. alá foglalt tárgykörrel foglalkozik, míg az 1980-as az Ember, város, környezet témáját dolgozza fel *Veress Zoltán szerkesztésében.

1978-ban megindult A Hét Évkönyve sorozat is, köteteinek problematikáját az alcím jelzi: az I. kötet a Haza, szülőföld, nemzetiség (közli *Bernád Ágoston összeállításában Romániai magyar írók repertóriuma c. alatt 136 író személyi és könyvészeti adatait is), a következő 1979-es II. kötet Mi lehet, *mi lesz a gyermekem címen nevelésügyünk haladó hagyományait eleveníti fel s a szülőknek igyekszik szakszerű pályaválasztási tanácsokkal a segítségére lenni. *Mindkét kötet felelős szerkesztője Horváth Andor, a II. kötet szerkesztője Baróti Judit. A III. kötet Azok a lázas hetvenes évek c. alatt az elmúlt évtizedet áttekintő cikkválogatás.

4. Irodalmi és művészeti ~ ek. A Kolozsvári Nemzeti Színház Évkönyve (Kv. 1943) c. alatt *Szabó Lajos szerkesztett színművészeti összefoglalást, amelyből kiemelkedik *Jancsó Elemér tanulmánya a 150 éves kolozsvári magyar színjátszás hagyományairól. Szépirodalmi ~-sorozatot kívánt megnyitni az Állami Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó bukaresti, kolozsvári és marosvásárhelyi szerkesztőinek közös munkája, a Dimény István, Kocziány László, Lőrinczi László, *Marosi Péter és *Szász János szerkesztésében megjelent Irodalmi Évkönyv 1957, de a kötet sikere ellenére is a kezdeményezés elakadt.

1968 óta évről évre rendszeresen megjelenik Kolozsvárt az Utunk Évkönyv. Grafikai tervező Tóth Samu, majd Árkossy István, a címlapot Deák Ferenc készítette. A népszerűvé vált ~ általános (1968), irodalomtörténeti (1969 és 1970), a lap jubileumát ünneplő (1971), lexikális (1972), humorisztikus (1973), honismereti (1974) beállítottságával teret biztosít a modern képzőművészet és zenei élet kérdéseinek is, gazdag illusztrációkkal és műmellékletekkel. További kötetei az 1850 éves Kolozsvár-Napocához (1975), a Nők Nemzetközi Évéhez (1976), a lap harmincéves történetéhez (1977), a Nemzetközi Gyermekévhez (1978), a műkedvelő színjátszáshoz (1979), valamint a hiedelmek-mítoszok világához (1980) kapcsolódnak.

5. Alkalmi ~ek. Három nyelven jelent meg az Almanahul Tipografilor Nyomdász Évkönyv Buchdrucker Almanach (Kv. 1926) *Krizsó Kálmán szerkesztésében. A remek kivitelezésű, ólommetszetekkel, linókkal, betűvetési táblákkal ellátott díszkiadás előállításában kolozsvári, nagyenyedi, nagyváradi és temesvári grafikusok és nyomdászok vettek részt. Művelődéstörténeti szempontból forrásértékű a kötetben *Krizsó Kálmán Nagyrománia kő- és könyvnyomdaipari statisztikája c. összeállítása. A Krizsó-féle nyomdász ~ további kötetei: Almanahul tipografilor Nyomdász Évkönyv Buchdrucker Almanach (Tv. 1927); Almanahul Grafic Grafikai Évkönyv Graphisches Jahrbuch (1930); Graphisches Jahrbuch (társszerkesztő Friedrich Schneider, Kv. 1938); Grafikai Évkönyv (Kv. 1940). 1942-ben is megjelent még egy hasonló évkönyv, de nagyon szűk körben került terjesztésre, *mivel a példányok java részét a rendőrség elkobozta. A *Hankó János kiadásában megjelent 110 év. A Kolozsvári Casino Évkönyve (Kv. 1943) művelődéstörténeti szempontból becses, mert az alapítástól fogva 1943-ig bezárólag közli a kaszinó tagjainak névsorát.

Évkönyv címmel 1947-ben és 1948-ban jelentetett meg egy-egy kisebb kiadványt Brassóban az *Encián Turista és Testnevelési Egyesület Ördögh Sándor szerkesztésében.

(K. K.)

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük