Faragó József (1981 • 2018)

Faragó József (Brassó, 1922. febr. 2. – 2004. okt. 23., Kolozsvár) – folklorista szakíró. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában és Sepsiszentgyörgyön végezte, magyar néprajzi főszakból Gunda Béla tanítványaként 1945-ben a Bolyai Tudományegyetemen szerzett doktorátust. A Móricz Zsigmond Kollégium tagja, a kollégium kiadványainak és a Méhkas könyvkiadójának szerkesztője. 1953-ig egyetemi kötelékben folytatta szakpályáját mint gyakornok, tanársegéd, adjunktus; közben már 1950-től tudományos kutató, majd főkutató az akadémia kolozsvári folklórintézetében. Nemzetközi tudományos értekezletek előadójaként ismertette a romániai magyar folklórt a Német Szövetségi Köztársaságban (1966), Csehszlovákiában (1969, 1976), Magyarországon (1969, 1978), a Szovjetunióban (1970), Lengyelországban (1972), Jugoszláviában (1973) és Finnországban (1974), 1991-től az ELTE vendégprofesszora.

Első írása 1941-ben a Székely Népben jelent meg. Már mint egyetemi hallgató közölt az Erdélyi Helikonban, a Termésben és az Erdélyi Múzeumban. Kocziány Lászlóval és Létay Lajossal együtt szerkesztette 1945 után az első magyar középiskolai olvasókönyveket (Kv. 1945), majd az első játékoskönyveket (1949–1950). Tájékoztató, ismeretterjesztő írásait napilapok és ifjúsági folyóiratok közlik. Szaktanulmányai belföldön a Korunk, Igaz Szó, Limbă şi Literatură, NyIrK, Művelődés, Revista de Etnografie şi Folclor hasábjain, külföldön az Acta Ethnographica (Bp.), Ethnographia (Bp.), Népi Kultúra – Népi Társadalom (Bp.), Jahrbuch für Volksliedforschung (Nyugat-Berlin), Makedonszki Folklor (Skopje), Národopisné aktuality (Prága) hasábjain jelennek meg. A nemzetiségi önismeret és öntudat korszerű, a szülőfölddel és a román néppel közösséget valló kialakításában jelentősége van mindama tanulmányainak, amelyekben akár a székely balladakincs feltárásának nemzetközi értékét bizonyítja (Népballadáink itthon és Európában. Korunk 1969/11), akár a folklórkutató Kriza János pályáját rajzolja meg (Kriza János: Vadrózsák. A Kriterion 1000. könyve, 1975), vagy a folklór és a nemzetiség bensőséges összefüggéseire utal (Nemzetiség és folklór, Korunk Évkönyv 1973). Egy rugonfalvi balladagyűjtés tapasztalataira hivatkozva rámutat a kutatás korlátaira (Korunk 1977/4); művelődéstörténeti és népművelési szempontból kitűzi a folklórmunka feladatait hol a székely folklórgyűjtés felvázolásával (Korunk Évkönyv 1979), hol a szerves és a szervezett folklór fogalmi és gyakorlati megkülönböztetésével (Korunk 1979/1-2). Cikkeinek és tanulmányainak egy része (a népballada témaköréből) Balladák földjén c. kötetében (1977) összegyűjtve jelent meg.

Tevékeny szerepet vállalt magyar klasszikusok, így Arany László, Benedek Elek, Fazekas Mihály, Kriza János, Ősz János munkáinak újrakiadásában, s megfelelő válogatással, elemző tanulmánnyal és jegyzeteléssel segítette elő Balla Tamás magyardécsei, Konsza Samu háromszéki, Kovács Ferenc kisiratosi, Nagy Olga mezőségi népmese- és népdalgyűjteményeit. A folklór tudományos művelésén túl mindenkor felkarolta az ifjúság szórakoztatva nevelését szolgáló meseirodalmat. Saját új folklórgyűjtéseinek kiadásában ragaszkodik a magnetofonfelvételekhez, vagyis a hang és szó szerinti hűséghez, népmesekiadványaiban azonban újra átírja irodalmi nyelvre a pedagógiai szempontok érvényesítésével népmeseanyagunkat. Szívesen műveli az összehasonlító folklórt, rámutatva a román–magyar kölcsönösségekre, s a román–magyar kulturális érintkezés terén több román folklórgyűjtemény magyar nyelvű bemutatásával, köztük Nagy Géza népmese- és Kiss Jenő balladafordításainak (1963–76) szerkesztésével vállalt szerepet. 1978 után dr. Kós Károllyal együtt szerkesztette a Népismereti Dolgozatok c. sorozatot.

 

Díjak, elismerések: Petőfi Sándor-emlékérem (1948); Lotz János-emlékérem (1987);

Tagság: Móricz Zsigmond Kollégium; Magyar Néprajzi Társaság (1976); Kalevala Társaság (1979); Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság (tb. tag, 1996); MTA (tb. tag, 1988)

 

Munkái

Kötetei

Rokonaink (Kv., 1943); Ismeretlen Kriza-életrajzok (Kv., 1943.); A Remény harmadik kötetének kézirata (Kv., 1945); Olvasókönyv a középisk. 1–3. oszt. számára (Kocziány Lászlóval, Létay Lajossal. Kv., 1945); Betlehemezők és kántálók Pusztakamaráson (Erdélyi Néprajzi Tanulmányok 8. Kv., 1947); A tánc a mezőségi Pusztakamaráson (Kv., 1946); Kevély Kereki (népi játék és népmese Petőfiről. Kv., 1947); Táncoljunk, daloljunk! (Elekes Dénessel, székely néptáncok. Buk., 1949); Felszállott a páva (szemelvények a magyar népköltészetből a XVI. századtól máig. Buk., 1951); Moldvai csángó népdalok és népballadák (Jagamas Jánossal és Szegő Júliával. Buk., 1954); A szegény ember vására (székely népmesék. Buk., 1955); Diófának három ága (székely népballadák. Buk., 1956); Farkas István balladája (Kv., 1958); Jávorfa-muzsika (népballadák. Buk., 1965); Kurcsi Minya havasi mesemondó (Buk., 1966); Kriza János (Antal Árpáddal, Szabó T. Attilával. Kv., 1971); Gyönyörű Bán Kata (régi magyar népballadák. Kv., 1973); Háromszéki népballadák (Albert Ernővel. Buk., 1973); A kibédi Barcsai-ballada hatvan év múltán (Kv., 1973); Romániai magyar népdalok (Jagamas Jánossal. Buk., 1974); Kalotaszegi magyar népviselet (Nagy Jenővel és Vámszer Gézával. Buk., 1977); Balladák földjén (tanulmányok, a dallamok gondozója Almási István. Buk., 1977); Bihari gyermekmondókák (Fábián Imrével., Buk., 1982; újrakiad. Nv., 2004); Virágok vetélkedése (régi magyar népballadák. Buk., 1986); A magyar költészet kincsestára (népballadák. Buk., 1995); Uzoni betlehemes 1942-ben és 1943-ban (Kv., 2001); Bihari népmondák (Fábián Imrével, 2. bőv. kiad. Nv., 2001); Ismét a balladák földjén. Válogatott tanulmányok, cikkek (szerk. Szilágy N. Zsuzsa, Kv., 2005)

 

Idegen nyelven

Cîteva date cu privire la povestitul bilingv în Europa Răsăriteană (Buk., 1967)

 

Gyűjteményes kötetekben

Betlehemezés Csíkcsobotfalván 1946-ban. Ethnographia, 1949; Culegerile de poezie populară secuiască efectuate de elevii din Tg. Mureş pe la 1860. Revista de Etnografie şi Folclor, 1957; Creangă egyik meséje a moldvai csángó népköltészetben. NyIRK, 1960; Egy moldvai csángó Ludas Matyi-mese. NyIRK, 1960.; Variantele maghiare ale „Mioriței”. Limbă şi Literatură, 1961; Regölés Homoródremetén. NyIRK, 1961; Györgyike és Ilona balladája. NyIRK, 1963.; Benedek Elek ca povestitor 1859–1929. Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei, 1963; A százéves „Vadrózsapör” és mai tanulsága. Korunk,  1964; Két adat Szilágyi és Hagymási balladájáról. NyIRK, 1965; A nemzeti folklórkutatástól a nemzetközi folklórkutatásig. Korunk, 1966; „Ciobanul care i-a pierdut oile” în folclorul maghiar. Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei, 1966; „A bajusz” meséje Nagymohából. Igaz Szó, 1967; Lőrinczi Elek árkosi népmesegyűjtése. NyIRK, 1967; „A leány átka” lozsádi népballadája. NyIRK, 1969; Futásfalvi mese az erdők anyjáról. NyIRK, 1968; Az emberevő nővér meséjéhez. Ethnographia, 1968; Cu privire la motivul păsării ascunse în vas. Revista de Etnografie şi Folclor, 1968; A mennybe vitt leány balladájához. Ethnographia, 1969; A népballadák egy romániai magyar falu mai köztudatában. Ethnographia, 1970; Egy Tamási-novella népmesei forrásai. Korunk, 1970; Bartók román népköltészeti tipológiái. Nv., 1970; Bartók şi tipologizarea poeziei populare româneşti. Nv., 1971; Idegen szavak félreértésén alapuló népi tréfák. NyIRK, 1971; Moldovába és Havasalföldre visszavonuló erdélyi magyar és román kurucok dala. Aluta, 1971; „A vitéz és a kegyes” magyardécsei népballadája. Népi kultúra – népi társadalom 7. 1973.; Nemzetiség és folklór. Korunk Évk., 1973; Mailand Oszkár és a román folklór. Miscellanea ethnologica Carpatho-Balcanica (Bp., 1981. 488-498.); Magyar–román balladapárhuzamok. In Nagy Béla (szerk.): Magyar–román balladapárhuzamok (Bp., 1984); A verses magyar népköltészet. In: Béládi Miklós, Jankovics József, Nyerges Judit (szerk.): A magyar vers (Bp., 1985); A romániai magyar néprajztudomány új esélyei. In: Eperjessy Ernő, Krupa András (szerk.): Nemzetiség – identitás (Debrecen, 1991. 165–167.); Táncballadák a folklórban és az irodalomban. In: Halász Péter (szerk.): A Duna menti népek hagyományos műveltsége (Bp., 1991. 703–710.); Mikes Kelemen Törökországi leveleinek magyar néprajzi forrásértéke. In: Hopp Lajos, Pintér Márta Zsuzsanna, Tüskés Gábor (szerk.): Irodalom, történelem, folklór (Debrecen, 1992. 83–86.); Folklórtörténeti áttekintés. In: Péterbencze Anikó (szerk.): „Moldovának szíp táiaind születem…” (Bp., 1993. 38–43.); A népek közti folklórkapcsolatok alapjai. In: Néprajzi tanulmányok (Komárom, 1994. 99–107.); Baka András legendameséiből. In: Barna Gábor (szerk.): Vallásos népélet a Kárpát-medencében (Bp., 1998. 44-63.); A moldvai csángómagyar verses népköltészet vízrajza. In: Pozsony Ferenc (szerk.): Csángósors (Bp., 1999); A Ferenc József Tudományegyetemtől a Bolyai Tudományegyetemig. In: Faragó József (szerk.): A Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem, 1945–1959 (Bp., 1999. 11–27.); A néprajzi oktatás (uo. 135–140.); Az Erdélyi Tudományos Intézet (uo. 150–156.); Ógörög Ikarosz-motívumok a moldvai csángómagyar balladaköltészetben. In: Ando György és mtársai (szerk.): A nemzetiségi kultúrák az ezredfordulón (Bp., 2001. 387–392.); A Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem sorsa. In: Cholnoky Győző (szerk.): Kárpát-medencei önismeret (Bp., 2001. 115–125.); A folklór történelmi pályafutása keletkezésétől elhalásáig. In: Antal Attila, Szatmári Cecilia (szerk.): A tudomány évezredében (Csíksz., 2002)

 

Szerkesztés

Szülőföldünk. KMDSz Székelyföldi Munkaközössége székelyudvarhelyi vándorgyűlésének előadásanyaga (Ssztgy., 1944); Lapok Petőfi Sándor naplójából (jegyz. Kv., 1945); Petőfi Sándor: János vitéz (bev. Kv., 1945); Petőfi Sándor: Az apostol (s. a. r., bev., jegyz. Kv., 1945); Petőfi Sándor: A nagyapa (bev. Kv., 1945); Furfangos Márton (népmesék; összeáll. Buk., 1952); Farkas-barkas (magyar népmesék; összeáll. Buk., 1953; újrakiad. 1955, 1957, 1962, 1963, 1970, Kv., 2010); A csillagszemű juhász (magyar népmesék; összeáll. Buk., 1954); Az elátkozott szamár (régi és új históriák a tudatlanság vámszedőiről; összeáll. Bp., 1954); Előbb a tánc, azután a lakoma (mezőségi népmesék, gyűjtötte Nagy Olga; szerk. és bev. Bp., 1954); Benedek Elek: A vitéz szőcs (székely népmesék. Buk., 1955); A szegény ember vására (székely népmesék; szerk. és utószó. Buk., 1955); Benedek Elek: A jégpáncélos vitéz (székely népmondák; összeáll. Buk., 1956); Kriza János: Az apám lakodalma (székely népmesék. Buk., 1957); Iratosi kertek alatt (kisiratosi népköltészet, gyűjt. Kovács Ferenc; szerk. és bev. Buk., 1958); Legszebb román népballadák (szerk. és bev. Buk., 1960); Nunta tătîne-meu (basme şi povestiri populare secuieşti. Buk., 1962); A bárányka (román népballadák; utószó és jegyz. Buk., 1963); Aranyhajú testvérek (romániai népmesék; vál., szerk., bev. Buk., 1964); Fehérlófia (Arany László magyar népmesegyűjteményéből vál. és utószó. Buk., 1965); Jávorfa-muzsika (népballadák; vál., szerk. és bev. Buk., 1965); Fazakas Mihály: Lúdas Matyi (utószó. Buk., 1966); Hej, zöld levél (román népdalok; szerk, bev. Buk., 1966); Benedek Elek: A táltos asszony (népmesék és mondák. Buk., 1967); Az okos fiúcska (romániai népmesék; vál. és szerk. Buk., 1967); Benedek Elek: Csodalámpa (vál., szerk., utószó. Buk., 1969); A virágok apja (erdélyi román népmesék, Ion Pop-Reteganul; vál. és utószó. Buk., 1969); Az élet vize (Kisküküllő-völgyi népmesék, Ősz János; vál., utószó Buk., 1969); Novákékról szól az ének (román hősi balladák; vál., szerk., bev., jegyz. Buk., 1969); Fehér virág és fehér virágszál (magyardécsei népmesék. Buk., 1970); Szarvasokká vált fiúk (román kolindák; vál., szerk., bev. és jegyz. Buk., 1971); Háromszéki népballadák. Albert Ernő és tanítványai gyűjteménye (bev., jegyz. Buk., 1973); Márk vitéz (román népballadák Petrea Crețul Șolcan repertoárjából; váll., szerk., bev. és jegyz. Buk., 1974); Vadrózsák. Kriza János székely népköltési gyűjteménye (gond. Buk., 1975; 2. kieg. kiad. Kv., 2002); Három testvér, kilenc sárkány (román fantasztikus balladák. vál., szerk., bev. jegyz. Buk., 1976); Rétek harmatában / Pe părîu de rouă (balade populare româneşti. Kv., 1985); Népballadák (vál., szerk. és utószó. Bp., 1995); Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai (szerk. másokkal. Bp., 1998); Sinka István: Balladák (vál., szerk., utószó. Buk.–Kv., 1997); Ószékely népballadák (vál., bev., jegyz. Buk., 1998); A Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem, 1945–1959 (Bp., 1999); Betyárgyerek az erdőben (Arad környéki népballadák, Apácai Bölöni Sándor; szerk., s. a. r., bev. és jegyz. Pécska, 1999); Balade populare româneşti (vál. és s. a. r. Kv., 2001); Csángómagyar népballadák (vál., bev., jegyz. Kv., 2002); Veress Péter Ilona: Mezőcsávási gyermekfolklór (ajánlás. Kv., 2002); Az égig érő fa. Benedek Elek székely népmesegyűjteménye (gond., bev. tájszójegyzék. Kv., 2003); Baka András tréfás beszédei (moldvai csángómagyar népmesék; gyűjt., szerk., bev. tan., jegyz., tájszójegyzék. Kv., 2003); Régi erdélyi népballadák (vál. F. J. és Olosz Katalin gondozásában. Kv., 2006);  Az igazmondó varjú (tréfás magyar népmesék; vál. és szerk. Kv., 2006);

 

Irodalom

Székely Erzsébet: Farkas-barkas. Utunk 1954/7. – Méhes György: Nem elég büszkélkedni. Utunk 1955/40. – Vargyas Lajos: Moldvai csángó népdalok és népballadák. Ethnographia, 1956/3. – Izsák József: Újból hajtott a vadrózsa. Igaz Szó 1958/10. – Kakassy Endre: Közös vagyonunk. Utunk 1961/24. – Szabó T. Attila: Népballadáink életútja. Igaz Szó 1961/1; uő: Havasi mesemondó. Igaz Szó 1969/10. – Farkas Árpád: Vadrózsafa felénk hajló ága. Utunk 1970/2. – Kovács Ágnes: Fehér Virág és Fehér Virágszál. Ethnographia,  1971/3. – Mihai Beniuc: A barátság hídja. A Hét 1972/21. – Salamon Anikó: Gyönyörű Bán Kata. Utunk 1974/16; uő: Háromszéki népballadák. Utunk 1974/17. – Beke György: Egy vállalkozás arányai. A Hét 1974/29. – Szentimrei Judit: „Mint a virágos hegyoldali kaszáló”. Utunk 1978/1. – Cseke Péter: Folklórkutatásunk korszerű szintézise. Korunk 1978/9. – Olosz Katalin: Balladák földjén. Korunk 1979/1-2. – Antal Árpád: F. J.: Balladák földjén. NyIrK 1979/1. – Krajnik-Nagy Károly: Három nyelven a Cenk alatt. F. J. Brassói Lapok 1979/9. – Ünnepi kötet Faragó József 80. születésnapjára (szerk. Deáky Zita. Bp., 2002)