Gábor István (Nagyvárad, 1908. szept. 9. 1944. nov. Nordhausen) újságíró, író. Középiskoláit Nagyváradon végezte, 1928-tól Franciaországban és Belgiumban tartózkodik. Az Újságíró Akadémiát, ahová beiratkozott, anyagiak miatt nem tudja elvégezni, alkalmi munkákból él, néhány cikke ez idő tájt a Volonté és a Weltbühne hasábjain jelenik meg. 1930-ban visszatér szülővárosába, ahol a *Nagyváradi Napló munkatársa. Egy év múlva Bárdos Lászlóval együtt a marxizmushoz közel álló *Szabad Szó c. társadalmi *szemle szerkesztője. 1932-ben Turnowsky Sándorral együtt kezdeményezője a Manifestum c. harcos antifasiszta kiadványnak, amely a Sallai és Fürst-per kapcsán pellengérre állította a Horthy-rendszert. 1933-ban *Erdély Ír c. antifasiszta havi *szemlét indított Nagyváradon, amelynek három száma jelent meg. Ekkor már a *Brassói Lapok munkatársa; rövidesen Brassóba költözik, s 1937-től a lap irodalmi mellékletének szerkesztője.
Több publicisztikai írása és novellája jelent meg a *Független Újság és *Korunk hasábjain, valamint gyűjteményes kötetekben. 1940 őszén egy ellene indított sajtóper elől menekülve Marosvásárhelyre, majd 1942 elején Kolozsvárra költözik. Bory István álnéven a budapesti *Kelet Népe és Magyar Nemzet, Körösi István álnéven a kolozsvári *Estilap munkatársa. 1944-ben bekapcsolódik a Békepárt munkájába. A német megszállás után Auschwitzba deportálják; az utolsó róla szóló hírek 1944. nov. 27-ről származnak a nordhauseni lágerből.
Első írásaiban a polgári humanizmus alapállásából lírai hangvételű cikkekben, de a gúny és szatíra fegyvereit használva leplezi le az emberi *szabadság lábbaltipróit. A hitlerizmus hatalomra jutásával radikalizálódik, egyre világosabban látja, hogy a fasiszta erőszakkal aktív ellenállást kell szembeszegezni. Érett írásainak "intellektuális publicisztikája" Bálint György vallomásaival rokon, a romániai magyar közírás humanista-antifasiszta szárnyához kapcsolódik. Ezt tanúsítja a spanyol polgárháború éveiben Estebano Roberto álnév alatt írt Égő Spanyolország c. brosúrája (Nv. 1938) és Erich Kästner magyar fordításban kiadott verseskötetének előszava is (Merre? Bp. é. n.). A *Brassói Lapok Ajándék regénytárában jelent meg A "Fekete macska" szálloda c. kisregénye (Brassó 1935), művészi portrét közölt Ember, aki talán csak figura címmel a *Korunkban (1939/4). Önéletrajzi regénye a budapesti Cserépfalvi Könyvkiadónál várta megjelenését, de az 1944-es német megszállás után elveszett.
Ruffy Péter: Csavargások. Bp. 1963. 391401. Kéri József: G. I. ébresztője. *Korunk 1968/8. M. Pásztor József: Sallai és Fürst életéért. Erdélyi magyar írók tiltakozása 1932-ben. Tiszatáj, Szeged. 1972/1. Robotos Imre: "Ugye beszéltek majd néha rólam?" Fáklya, Nv. 1968. Ştefan Körösi: O revistă ardeleană de orientare comunistă "Szabad Szó". Centenarul Muzeului Orădean, Nv. 1972. 397404. Balogh Edgár: Szolgálatban. 1978. 114115.
ÁVDolg: Szabó Máthé Ildikó: G. I.. publicisztikája. 1967.