Hilf László, 1943-tól Híves (Nagyvárad, 1892. dec. 20. 1968. jún. 2. Budapest) újságíró, szerkesztő, színműíró. Színiiskolai növendék volt, újságírói pályára lépett. 191819-ben a nagyváradi Tiszántúl szerkesztője; egy árvízi riportjáért fél évi börtönre ítélte a hadbíróság, büntetését Tecuci-ban töltötte le. Hazatérve a *Magyar Szó munkatársa, 1921-től a *Nagyváradi Napló belső munkatársa, a napilap gyermekmellékletét szerkeszti. 1928-tól Szegeden élt, a tanyai lakosság számára szerkesztett Tanyai Híradó c. hetilapot (193940).
Tárcái, kritikái és tanulmányai jelentek meg a lapokban és folyóiratokban. A fronton c. zenés darabjával (1917) és Gara Ákossal közösen szerzett, Krámer Ödön zenéjére írt Három a tánc c. operettjével (1918) már az I. világháború alatt bemutatkozott a nagyváradi színpadon, 1919 után itt s a kolozsvári *Magyar Színház műsorában a következő darabokkal szerepelt: Bújócska (Korda Bélával közösen írt négyfelvonásos, Nv. 1921); Inkább a börtön (jelenet, Kv. 1923); Árnyékok (egyfelvonásos); Bohócok (egyfelvonásos); Johannes mester.
Írói neve Szegedi Hilf László, álneve Hámory László.
Tárcái, kritikái és tanulmányai jelentek meg a lapokban és folyóiratokban. A fronton c. zenés darabjával (1917) és Gara Ákossal közösen szerzett, Krámer Ödön zenéjére írt Három a tánc c. operettjével (1918) már az I. világháború alatt bemutatkozott a nagyváradi színpadon, 1919 után itt s a kolozsvári Magyar Színház műsorában a következő darabokkal szerepelt: Bújócska (Korda Bélával közösen írt négyfelvonásos, Nv. 1921); Inkább a börtön (jelenet, Kv. 1923); Árnyékok (egyfelvonásos); Bohócok (egyfelvonásos); Johannes mester.
Írói neve Szegedi Hilf László, álneve Hámory László.
Munkái
A szegedi iparosság története (Szeged, 1929); Délvidéki közgazdaság (fel. szerk. Szeged, 1937)