Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Hitel 1. Újság formájú félhavi szemle. 1935. jan. 1-től jún. l-ig hat száma jelent meg Kolozsvárt, ebből az áprilismájusi összevont. Felelős szerkesztő Koós Kovács István, szerkesztőségi titkár *Makkai Ernő (az 5. számig). Megindítása és tényleges szerkesztése *Venczel József és *Makkai László nevéhez fűződik, akik elégedetlenek voltak az *Erdélyi Fiatalok Szabó Dezső-s tájékozódásával s tárgyilagosabb, szociológiai-szociográfiai-statisztikai megvilágításban akarták bemutatni a valóságot. "A változásra ítélt s meg is változott erdélyi magyar körülmények első nemzedéke vagyunk" vallják a szerkesztők, céljuk "rokon felfogású emberek közös munkára szövetkezése".

Az erdélyi magyarság kritikai önismeretét szorgalmazva a lap nemcsak a fiatal értelmiség nevelését tekinti feladatának, hanem a művelődés, a tudományosság széles körű terjesztését is. Jellemző a *magyar kisebbség elsősorban kulturális egységként való tételezése s a népi szemléletből táplálkozó új szociális élményvilág. Hivatásuknak tekintik a románmagyar és szászmagyar művelődési kapcsolatok ápolását. Juhász István, Kéki Béla, *Makkai László, I. Nagy Géza, *Venczel József kulturális és gazdaságpolitikai cikkei mellett a lap szépirodalmat is közölt Bözödi György, Flórián Tibor, Szabédi László, Szemlér Ferenc, Toldalaghi Pál tollából. Az együttélő népek közeledését szolgáló írások közül jelentősek Wolf von Aichelburg, *Makkai László, Grigore Popa, Szemlér Ferenc, *Vásárhelyi Z. Emil tanulmányai, írásai, továbbá Dsida Jenő, Szemlér Ferenc, *Makkai László fordításai Arghezi, Bacovia, Blaga, Adolf Meschendörfer költészetéből. A munkatársak közt szerepel Cselényi Béla, Heszke Béla, Kiss Jenő, Szenczei László, Tóth Zoltán, Vigh Károly is.

"Könyvekről" rovatában a lap kortárs magyar írók (Kovács György, Illyés Gyula, Szemlér Ferenc, Szerb Antal, Darvas József, Schöpflin Aladár, *Tamási Áron) munkáit recenzálta.

sz. [Szász Endre]: Fiatalok és legfiatalabbak. *Keleti Újság 1934. dec. 30. S. I. [Sulyok István]: Előre fiúk…! *Erdélyi Lapok 1935. jan. 5. Kacsó Sándor: Meddő értelmiség. *Brassói Lapok 1935.

2. Az eredetileg nagy alakú ~ helyébe 1936-ban *Venczel József ugyanezen címmel, de új számozással negyedévenként megjelenő, oktáv alakú szociálpolitikai folyóirat megindulását kezdeményezte. A lap négy éven át folyamatosan megjelent, az 1940/1-es számot azonban csak egy év múlva követte az 194041/2-es szám, majd az összevont 34-es. 1942 áprilisától havonta jelenik meg "Nemzetpolitikai szemle" alcímmel 1944 augusztusáig. Szerkesztői: *Albrecht Dezső, Kéki Béla, *Venczel József, Vita Sándor. Kívülük a lap főbb munkatársai jogismeretben Mikó Imre, művelődéspolitikában Bözödi György, Debreczy Sándor, Domokos Pál Péter, Lazányi Endre, Lőrinczi László, Vita Zsigmond, *Vásárhelyi Z. Emil, gazdaságpolitikában Asztalos Sándor, Oberding József György, Petrovay Tibor, egészségügyben Heinrich Mihály, Nagy András, Parádi Kálmán, társadalomkutatásban Szabó T. Attila (adatokkal Bitay Pál, Illyés Elemér, Kelemen Béla, Kós Balázs, Nagy Ödön, Nonn György, R. Szeben András), irodalomban-művészetben Bíró József, Kiss Jenő, Kováts József, Szabédi László. Műmellékleteken Debreczeni László, Gy. Szabó Béla, *Szervátiusz Jenő szerepel.

A lapot indulásakor erős bírálatok érték a felelős szerkesztő- és kiadóként is szereplő *Albrecht Dezső tekintélyuralmi irányzatú, új rendiségi szellemet képviselő írása miatt, de ez a ~ fiatal munkatársai és olvasói között is ellenkezésre talált. A lapban a reális honi feladatvállalás került előtérbe. Amikor *Tamási Áron egységbe szólította a cselekvő erdélyi magyar ifjúságot, a ~ is részt vett a *Vásárhelyi Találkozó előkészítésében és ülésein, majd egész számot szentelt az eseménynek Tamási elnöki megnyitójával az élen (1937/3). "A hitel tágas értelemben hinni és hihetni egymásnak" hangsúlyozták a szerkesztők átfogó programjukat a közös cél, az önismeretre való törekvés jegyében, Széchenyi István reformszemléletét idéző ama felfogásuk szerint, melyet különben Széchenyi Hitel c. 1830-as alapműve első kiadásának felnagyított címbetűi is jelképeztek a folyóirat borítólapján. A valóságfeltárással, ami számukra az erdélyi magyarság gazdasági-politikai, társadalmi, művelődési viszonyainak ismeretét jelenti, a fiatal értelmiség népnevelésre való tudományos felkészítését kívánták szolgálni. Az ellentéteket áthidaló közösségi munka szükségességét hirdették, leszögezve az 1937/1-es számban kezdődő rovatuk élén: "Eszmék és elvek cím alatt szabad teret nyitunk a véleménynyilvánításnak, anélkül hogy a különböző állásfoglalásokat magunkra mindenben kötelezőnek tartanánk."

A II. világháború éveiben, amikor a baloldal kiszorul a közéletből s a valóságlátást a magyar uralkodó osztályok támadó politikája árnyékolja be, felerősödik újra *Albrecht Dezső jobbszárnya. Az új erdélyi munkatársak (köztük Bakk Péter, Berényi Ádám, Erőss Alfréd, László Dezső, László Gyula, Réthy Andor, Salamon Sándor, Tonk Emil) csoportjával szemben egyre inkább hivatalos szóvivők kerülnek előtérbe, s az eredeti elképzelésekhez hű munkatársak már csak a II. világháború után induló sajtóban találnak elveiknek megfelelő megnyilatkozási lehetőséget.

Balogh Edgár: Új magyar rendiség szószólói Erdélyben. *Korunk 1936/4; uő: "Szervezett nemzettársadalom" kétféle nézetben. *Korunk 1936/9. Szentimrei Jenő: Őrségváltás, műveltségváltás vagy váltógazdaság? III. *Brassói Lapok 1936. ápr. 19, 20. *Tamási Áron: Cselekvő erdélyi ifjúság. IV. A Hitel új magyarjai. *Brassói Lapok 1936. ápr. 11; újraközölve Tiszta beszéd. 1981. 31216. Ligeti Ernő: Levél *Tamási Áronhoz. *Független Újság 1936. ápr. 1825. Csatári Dániel: A *Vásárhelyi Találkozó. Bp. 1967. 4950.

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük