Kovách Géza (Székelyudvarhely, 1925. dec. 22.) történész, közíró. Középiskolát a zilahi Wesselényi Kollégiumban végzett (1944), a Bolyai Tudományegyetemen történelem-néprajz szakos diplomát szerzett (1948). Egyetemi gyakornok Gunda Béla, majd tanársegéd *Jakó Zsigmond mellett (1948-51), Aradra költözve a 3. számú középiskola tanára.
Tudományos és népszerűsítő cikkeit, tanulmányait a *Korunk, NyIrK, Könyvtári Szemle, Művelődés, Studii şi Materiale de Istorie Medie, Ziridava, Porolissum, Catedra, Revista de Istorie, Forschungen zur Volks- und Landeskunde hasábjain közölte, egy-egy értekezése a budapesti Agrártörténeti Szemle, Ethnographia, Confessio és a debreceni Múzeumi Kurír hasábjain is megjelent. Az *Utunk, *A Hét, Dolgozó Nő, Tanügyi Újság, Falvak Dolgozó Népe, Vörös Lobogó, Flacăra Roşie, Unirea, Szabad Szó, Megyei Tükör, Karpathen Rundschau, Brassói Lapok, Neue Banater Zeitung, *Ifjúmunkás és *Fáklya munkatársa.
Széles érdeklődési köre főleg a történelem és néprajz területére terjed ki, de hozzászól időszerű tanügyi, irodalmi, társadalmi kérdésekhez is. Néprajzi témái: a szilágysági népi űrmértékek, régi aradi mértékegységek, falusi mesterségek és területmérési rendszerek Arad megyében, sószállítás a Maros folyón. Történettudományi munkássága átfogja a középkortól a jelenkorig terjedő szakaszt, s különösen a céhtörténet, az agrártörténet, paraszttörténet és parasztmozgalmak területét. Glück Jenővel és Egon Dörnerrel közösen közölt tanulmányt az 1514-es Dózsa-felkelés Arad vidéki összefüggéseiről, s levéltári kutatásai alapján számos dolgozata jelent meg Arad város és megye helytörténetéről. Új eredményeket ért el az Arad vidéki munkásmozgalom kutatásában is. A Kriterion 1848 Arcok, eszmék, tettek c. kötetében (1974) is közölt tanulmányt: Avram Iancu és 1848 tanulságai címmel.
Novellával szerepel a temesvári Lépcsők c. antológiában (1977). Több román történelmi tankönyv fordítója.
Összeállításában jelent meg az Erdélyi jobbágyok panaszlevelei c. Téka-kötet (1971), a Magyar történetírók Avram Iancuról c. tanulmánygyűjtemény (1972) s egy válogatás *Márki Sándor írásaiból Népek közeledése c. alatt (Testamentum, 1976).
Legújabban az 1514-es parasztfelkelés erdélyi eseményeiről jelent meg tanulmánya a temesvári Ezredvég hasábjain (1990), közzétette Kálmány Lajos leveleit az aradi Havi Szemlében (1990) s mint a Körösi *Műhely munkatársa az aradi középkori latin írásbeliséggel s Arad és Csanád megye ama állásfoglalásával foglalkozik, melyben tiltakoznak Kossuth Törvényhatósági Tudósításainak betiltása ellen (1990). Elkészítette Arad megye létező és eltűnt településeinek helytörténeti repertóriumát (kéziratban).
Önálló kötetei: A zilahi céhek története (1958); Răspîndirea meşteşugurilor în comunele comitatului Arad în secolele XVII-XIX-lea (Arad 1974); Ahol Dózsa és Horea hadai jártak (1976); Aradul permanenţe în istoria patriei (középkori rész, Arad, 1978); A céhes élet Erdélyben (Binder Pállal, 1981).
Álnevei: Szejkei Gábor, Zilahi Géza.
(Cs. E.)
Benkő Samu: A zilahi céhek története. *Korunk 1959/2. *Juhász Zoltán beszélgetése K. G.-val: A történelem a hazafias nevelés kiapadhatatlan forrása. *Előre 1976. aug. 13. Imreh István: Arad és környéke történetéből. *Utunk 1977/7; uő. Céhbeli kézművesek dicsérete. *Utunk 1981/37. Szekernyés János: Helytörténeti kutatástól honismeretig. Beszélgetés K. G.-val. *A Hét 1977/37. Mihálka Zoltán: Helytörténet és szülőföld-szeretet. *Előre 1977. márc. 25. Taxner-Tóth Ernő: Céhtörténet Erdélyből. Magyar Hírlap, Bp. 1982. jan. 30.
Tudományos és népszerűsítő cikkeit, tanulmányait a Korunk, NyIrK, Könyvtári Szemle, Művelődés, Studii şi Materiale de Istorie Medie, Ziridava, Porolissum, Catedra, Revista de Istorie, Forschungen zur Volks- und Landeskunde hasábjain közölte, egy-egy értekezése a budapesti Agrártörténeti Szemle, Ethnographia, Confessio és a debreceni Múzeumi Kurír hasábjain is megjelent. Az Utunk, A Hét, Dolgozó Nő, Tanügyi Újság, Falvak Dolgozó Népe, Vörös Lobogó, Flacăra Roşie, Unirea, Szabad Szó, Megyei Tükör, Karpathen Rundschau, Brassói Lapok, Neue Banater Zeitung, Ifjúmunkás és Fáklya munkatársa.
Széles érdeklődési köre főleg a történelem és néprajz területére terjed ki, de hozzászól időszerű tanügyi, irodalmi, társadalmi kérdésekhez is. Néprajzi témái: a szilágysági népi űrmértékek, régi aradi mértékegységek, falusi mesterségek és területmérési rendszerek Arad megyében, sószállítás a Maros folyón. Történettudományi munkássága átfogja a középkortól a jelenkorig terjedő szakaszt, s különösen a céhtörténet, az agrártörténet, paraszttörténet és parasztmozgalmak területét. Glück Jenővel és Egon Dörnerrel közösen közölt tanulmányt az 1514-es Dózsa-felkelés Arad vidéki összefüggéseiről, s levéltári kutatásai alapján számos dolgozata jelent meg Arad város és megye helytörténetéről. Új eredményeket ért el az Arad vidéki munkásmozgalom kutatásában is. A Kriterion 1848 – Arcok, eszmék, tettek c. kötetében (1974) is közölt tanulmányt: Avram Iancu és 1848 tanulságai címmel.
Novellával szerepel a temesvári Lépcsők c. antológiában (1977). Több román történelmi tankönyv fordítója.
Összeállításában jelent meg az Erdélyi jobbágyok panaszlevelei c. Téka-kötet (1971), a Magyar történetírók Avram Iancuról c. tanulmánygyűjtemény (1972) s egy válogatás Márki Sándor írásaiból Népek közeledése c. alatt (Testamentum, 1976).
Legújabban az 1514-es parasztfelkelés erdélyi eseményeiről jelent meg tanulmánya a temesvári Ezredvég hasábjain (1990), közzétette Kálmány Lajos leveleit az aradi Havi Szemlében (1990) s mint a Körösi Műhely munkatársa az aradi középkori latin írásbeliséggel s Arad és Csanád megye ama állásfoglalásával foglalkozik, melyben tiltakoznak Kossuth Törvényhatósági Tudósításainak betiltása ellen (1990).
Tagság: EMKE, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Romániai Történészek Egyesülete
Díjak: Pro Renovanda Culturae Hungariae (Bp., 1994); Makkai Sándor-díj (Arad, 1995); Életmű Díj (RMPSZ, 1996); Partium Díj (1997)
Önálló kötetei
A zilahi céhek története (1958); Răspândirea meşteşugurilor în comunele comitatului Arad în secolele XVII–XIX-lea (Arad, 1974); Ahol Dózsa és Horea hadai jártak (Tanulmányok Arad és környéke történelméből. 1976); Aradul permanenţe în istoria patriei (középkori rész. Arad, 1978); A céhes élet Erdélyben (Binder Pállal. 1981); Fejezetek Pécska nagyközség történetéből (Pécska, 1995); Az emlékező város (Arad, 1999); A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése, 1716–1848 (Szeged, 1999); Márki Sándor emlékezete és hagyatéka (Arad, 2000); Eltűnt települések Arad megyében (Arad, 2005)
Álnevei: Szejkei Gábor, Zilahi Géza.
(Cs. E.)
Gyűjteményes kötetekben
Unele consideraţiuni cu privire la legăturile lui Mihai Viteazul cu secuii, în preajma bătăliei de la Guruslău. In Mihai Viteazul şi Sălajul (Zilah, 1976); Adatok az Arad megyei kisipar történetéhez a 19. század utolsó harmadában. In VII. Kézművesipar-történeti Szimpózium (Veszprém, 1991); Kalmár céhek Aradon. In VIII. Kézművesipar-történeti Szimpózium (Veszprém, 1993); A temesi Bánság gazdasági fejlődése a török kiűzése után. In Zürichi Magyar Történelmi Egyesület Első (székelyudvarhelyi) Övezeti Történésztalálkozó előadásai és iratai (Bp. 1994); A Temesi Bánság újratelepítése és gazdasági fejlődése a török kiűzése után. In Történelmünk a Duna-medencében (Kv.–Tv. 1998); Parasztság a Tiszántúlon a XVIII. század végén és a XIX. század első felében. In Évek az ezerszázból (szerk. Dávid Gyula, Veress Zoltán. Stockholm, 2002); Régi aradi mértékegységek. Művelődés Antológia 1968–1975, 2000/6–9; Kálmány Lajos, az aradi puszták népköltészetének úttörő kutatója. Művelődés, 1976/2; Középkori aradi összeírások. I. Művelődés, 1978/8; Középkori aradi összeírások II. Művelődés, 1978/9; A Bánság településhálózatáról és mezőgazdaságáról az 1780-as úrbérrendezés és az 1828-as általános összeírás alapján. Korunk, 1994/2;
Fordítása
Glück Jenő: Arad (Buk. 1985)
Szerkesztés
Magyar élet a régi Bukarestben (bev. tan., jegyz. Bp. 1996); Körös–Tisza–Maros-köz települései a középkorban (társszerk. Szeged, 2996); Dicţionarul istoric al localităţilor din judeţul Arad (társszerk. Arad, 1997); Orbán Balázs: Emlékkönyv. Az aradi magyar nyelvű oktatás 1918–1997 között (Arad, 1997); Mert én retirálni soha sem szoktam (közread. Szudvh. 2000)
Irodalom
Benkő Samu: A zilahi céhek története. Korunk 1959/2. Juhász Zoltán beszélgetése K. G.-val: A történelem a hazafias nevelés kiapadhatatlan forrása. Előre 1976. aug. 13. Imreh István: Arad és környéke történetéből. Utunk 1977/7; uő. Céhbeli kézművesek dicsérete. Utunk 1981/37. Szekernyés János: Helytörténeti kutatástól honismeretig. Beszélgetés K. G.-val. A Hét 1977/37. Mihálka Zoltán: Helytörténet és szülőföld-szeretet. Előre 1977. márc. 25. Taxner-Tóth Ernő: Céhtörténet Erdélyből. Magyar Hírlap, Bp. 1982. jan. 30.