László Attila (Sepsiszentgyörgy, 1940. dec. 27.) régész. ~ Zoltán fia, ~ Ferenc (1873-1925) unokája. Felesége Zathureczky Zsófia biológus. A nagyváradi Klasszikus Magyar Vegyes Líceumban érettségizett (1957), a Babeş-Bolyai Egyetemen szerzett történelemtanári diplomát (1962). Pályáját itt kezdte az egyetemen, majd 1971-től előadótanár a iaşi-i Al. I. Cuza Egyetem történeti tanszékén. A történettudomány doktora (1986), a kar tanácsának tudományos titkára (1990). A Babeş-Bolyai Egyetem történelem-filozófia karán az 1990-91-es tanévtől a korábban két főre lefogyatkozott magyar csoportnak egyetemes ókori történelmet s az egész I. évfolyamnak általános őstörténetet ad elő.
Első írása a hun korszak mongóliai magyar tanulmányozását ismerteti (1963). Dolgozatait a iaşi-i egyetem történeti évkönyvei, az Arheologia Moldovei, Studii şi Cercetări de Istorie Veche şi Arheologie-Iaşi, Memoria Antiquitatis (Piatra Neamţ), Aluta, Korunk, *A Hét, TETT, *A Hét Évkönyve, Magyarországon az Acta Archeologica Hungarica, valamint más szakkiadványok közlik. Szakmai tárgyköréből kiemelkednek a kőkorszak gazdasági forradalmáról, a neolitkori építkezésről és keramikáról, a vasműveltség legkorábbi nyomairól Romániában, a moldvai "kelta" felfedezésekről írt tanulmányai. Közlése a Korunkban ~ Ferenc régész levelezéséből az angol V. Gordon Childe (1974/3) és a román Vasile Pârvan (1979/1-2) régészekkel forrásértékű. Gondozásában és előszavával jelent meg ~ Ferenc írásainak Táj és tudomány c. gyűjteménye (1978).
Schliemann Henrik német és Torma Zsófia magyar régészek emlékének szentelte Trója és az európai őstörténeti kutatás XIX. századi és XX. század eleji munkálatairól szóló dolgozatát, mely a Szatmár-Nagykároly helyjelzéssel megjelenő Symposia Thracologica 1990-es kötetében látott napvilágot. Hasonló tárgykörű további tanulmányai közül kiemelkedik a Maros menti Tordos őskori telepet feldolgozó és a trójai kultúrával kapcsolatba hozó Torma Zsófia úttörő munkájának francia nyelvű értékelése egy karánsebesi régészeti konferencia alkalmából megjelent kiadványban (Colloque International Vinca, 1991).
Fordította, szó- és névmagyarázattal látta el Ligia Bârzu A román nép anyagi és szellemi műveltségének folytonossága az egykori *Dacia területén (1981) és Alexandru Popescu A géta-dák kultúra (1987) c. munkáját, utóbbihoz függeléket csatolva a görög és latin forrásokról. Kéziratban készen áll Keltezés a régészetben. A radio-karbon módszer c. kötete.
Álneve Sepsi Attila.
(B. E.)
Bernád Ágoston: Erősségük a forráskritika. Iaşi-i beszélgetés L. A. régésszel. *A Hét 1978/25. Balogh József: Nagyapjáról az unoka. *Előre 1978. dec. 6.
Első írása a hun korszak mongóliai magyar tanulmányozását ismerteti (1963). Dolgozatait a jászvásári egyetem történeti évkönyvei, az Arheologia Moldovei, Studii şi Cercetări de Istorie Veche şi Arheologie–Iaşi, Memoria Antiquitatis (Piatra Neamţ), Aluta, Korunk, A Hét, TETT, A Hét Évkönyve, Magyarországon az Acta Archeologica Hungarica, valamint más szakkiadványok közlik. Szakmai tárgyköréből kiemelkednek a kőkorszak gazdasági forradalmáról, a neolitkori építkezésről és keramikáról, a vasműveltség legkorábbi nyomairól Romániában, a moldvai „kelta” felfedezésekről írt tanulmányai. Közlése a Korunkban ~ Ferenc régész levelezéséből az angol V. Gordon Childe (1974/3) és a román Vasile Pârvan (1979/1-2) régészekkel forrásértékű. Gondozásában és előszavával jelent meg ~ Ferenc írásainak Táj és tudomány c. gyűjteménye (1978).
Schliemann Henrik német és Torma Zsófia magyar régészek emlékének szentelte Trója és az európai őstörténeti kutatás XIX. századi és XX. század eleji munkálatairól szóló dolgozatát, mely a Szatmár–Nagykároly helyjelzéssel megjelenő Symposia Thracologica 1990-es kötetében látott napvilágot. Hasonló tárgykörű további tanulmányai közül kiemelkedik a Maros menti Tordos őskori telepet feldolgozó és a trójai kultúrával kapcsolatba hozó Torma Zsófia úttörő munkájának francia nyelvű értékelése egy karánsebesi régészeti konferencia alkalmából megjelent kiadványban (Colloque International Vinca, 1991).
Fordította, szó- és névmagyarázattal látta el Ligia Bârzu A román nép anyagi és szellemi műveltségének folytonossága az egykori Dacia területén (1981) és Alexandru Popescu A géta-dák kultúra (1987) c. munkáját, utóbbihoz függeléket csatolva a görög és latin forrásokról.
Álneve Sepsi Attila.
(B. E.)
Önálló művei
Keltezés a régészetben. A radiokarbon kormeghatározás (Kv. 2008);
Gyűjteményes kötetekben
Torma Zsófia és régészetünk kezdetei. A Hét, 1992/16.; Régészeti adatok Kelet-Erdély településtörténetéhez. Erdélyi Múzeum 1993/1-2.; Megemlékezés. Radu Popa, a régész (1933–1993). Erdélyi Múzeum 1994/1-2.; Zur präskythischen Periode des Karpatenbeckens. In Archaeology of the Bronze and Iron Age (szerk. Jerem Erzsébet és Poroszlai Ildikó. Bp. 1999. 125–132.); In memoriam. Mozsolics Mária (1910–1997). Erdélyi Múzeum 1999/1-2.
Idegen nyelven
Un chapitre de l”histoire de la recherche de la civilisation Ariuşd-Cucuteni-Tripolie: les fouilles d’Ariuşd dans le premier quart de notre siècle (Klny. a La civilisation de Cucuteni en contexte européen-ből. Jászvásár, 1987); Cimerienii în opera lui Vasile Pârvan (Klny. a Arheologia Moldovei-ból. Jászvásár, 1987); Date noi privind tehnica de construcţie a locuinţelor neolitice (Klny. a Arheologia Moldovei-ból. Jászvásár, 1988); Începuturile epocii fierului la est de Carpaţi – culturile Gáva-Holihrady şi Corlăteni-Chişi-nău pe teritoriul Moldovei (Buk. 1994);
Irodalom
Bernád Ágoston: Erősségük a forráskritika. Iaşi-i beszélgetés L. A. régésszel. A Hét 1978/25. Balogh József: Nagyapjáról az unoka. Előre 1978. dec. 6.