Magyar Nép 1. Politikai, gazdasági, szépirodalmi képes hetilap. A Minerva Rt. támogatásával 1921. nov. 25-től 1944. szept. 9-ig Kolozsvárt jelent meg. Főszerkesztője 1943 szeptemberéig *Gyallay Domokos (aki valójában csak 1940 végéig vezeti a lapot), mellette 1924 szeptemberéig Naláczy István, majd 1927 júniusáig Petres Kálmán a felelős szerkesztő. 1928-tól mezőgazdasági rovatszerkesztő, 1928 júniusától 1941-ig felelős szerkesztő és ügyvezető igazgató *Szász Ferenc. 1941 januárjától Dávid Iván, júliusától Nemes István a felelős szerkesztő, mellettük felelős kiadóként mindvégig Tóth Kálmán jegyzi a lapot.
A ~ elsősorban a falusi gazdálkodók, a városi iparosok és kereskedők igényeit akarta kielégíteni. Cikkeinek nagy érdeme, hogy a gazdasági, politikai, művelődési élet eseményeiről is nyújtottak könnyen érthető tájékoztatást.
A 20-as években ipari rovata egy iparos szaklapot is pótolt, bemutatta az egyes iparágak országos helyzetét, megmagyarázta az új törvényeket, beszámolt a piaci viszonyokról, s gondot fordított a továbbképzésre. Még nagyobb szerepet vállalt magára mezőgazdasági és szövetkezeti kérdésekben. Korszerű gazdálkodási módszerekre nevelte a kisgazdákat, a gyümölcs- és takarmánytermesztést szorgalmazta, hírt adott a nemesített magvak, fajállatok, új gazdasági gépek, felszerelések előnyeiről. Sőt a gazdaasszonyokat is oktatta baromfitenyésztésre, konyhakertészetre. Állandó kapcsolatot tartott fenn az EMGÉ-vel. Ipari-szövetkezeti téren Dévald László, Szemerjai Sándor, Veress Endre, Drexler Béla, Adorjáni Károly, Ferencz József, míg mezőgazdasági vonatkozásban P. Nagy Sándor, Szentkirályi Sándor, Szentkirályi Ákos, Nagy Endre, Cs. Lázár László, Páter Béla, Gyalui Rosenberger Sándor, Török Bálint szerepel több cikkel.
Az ismeretterjesztés és a tudománynépszerűsítés vonalán a romániai magyar művelődési élet legkiemelkedőbb képviselőit sorakoztatja fel, s minden kulturális eseményről, évfordulóról azonnal értesíti megfelelő magyarázat kíséretében az olvasókat. Az állandó munkatársak között van Csűry Bálint, Boros György, György Lajos, Kristóf György, *Vásárhelyi János, Bitay Árpád, Tavaszy Sándor, Rass Károly, Trefán Leonárd, Kiss Ernő, Grandpierre Emil, Kádár József, Gyalui Farkas, Járosi Andor, Vári Albert. *Gál Kelemen tanügyi-pedagógiai cikkekkel, *Rajka László és Kántor Lajos fordításokkal is szerepel. Rajka a sváb nemzetiségről cikkezik. *Seprődi János Bartókról, Nagy Sándor Adyról közöl portrét. Az Erdély jeles szülöttei című rovat bemutatja nagyjainkat, kultúrintézeteinket. A történészekre hárult a tankönyvekből kiszorult magyar és különösen erdélyi történelem eseményeinek felidézése. Buday Árpád, Karácsonyi János, *Bíró Vencel és Ferenczi Sándor írásai mellett különösen *Kelemen Lajos állandó rovata, az egy-egy falu műemlékeit bemutató "Honismeret" figyelemre méltó.
A természettudományba és a földrajzi-földtani ismeretekbe Balogh Ernő, Bányai János, Gelei József, Teleky Dezső, Xántusné Paull Aranka, valamint a más témájú cikkeket is gyakran jegyző *Tulogdy János vezeti be az olvasókat. Az orvosi felvilágosító írásoknak Gergely Endre, majd Jancsó Ödön a szerzője. A 20-as évek közepére kialakul a lap állandó rovatbeosztása: Külföld, Belpolitika, Hírek (újdonságok, érdekességek), Könyvek, Művelődési mozgalmak, Mezőgazdaság (állat-, termény- és piaci árak jegyzékével), Mulattató (szépirodalom), Kérdések szerkesztői üzenetek.
1928-tól, mikor részben *Szász Ferenc veszi át a szerkesztést, a lap fokozottabban a falusi lakosság felé fordul, az *EMGE tevékenységét népszerűsíti. Figyelemre méltó a szászok gazdálkodását bemutató különszám. Ekkor indítanak harcot a falun elterjedt ponyvairodalom ellen folytatásos regény közlésével. Ez évben indítja meg *Vásárhelyi János Az Életből az Életnek c. erkölcsi-nevelő jellegű meditációk több mint egy évtizeden át vissza-visszatérő rovatát. Rövidebb életű az 1929-ben induló "A nő" c. rovat *Gyallay Domokosné, Bethlen Györgyné és Kovács Dezsőné közreműködésével; az 1933-ban megindított "Ifjúság" rovat sem válik be. A 30-as évek elején néhány fiatalabb munkatársa akad a lapnak Balázs Ferenc, Debreczeni László, Demeter Béla, *Demeter János és *László Dezső személyében. A lapot szellemében nem sikerül megújítani, egyre inkább elszíntelenedik. Több alkalommal is cikket, beszámolót közölnek a dániai mezőgazdaságról.
1935-36-ban a szerkesztőség egy-egy tájegység falvaiban Ma-gyar-, ill. Kultúrnapokat rendez, ezeken felkért előadók mezőgazdasági és közművelődési kérdésekről beszélnek. 1938-tól Kis Koszorú címmel, majd cím nélkül Ölbery Irén és K. Tóth Lenke közreműködésével elég rendszeresen 8 lapos gyermekmellékletet jelentetnek meg. 1939-tól Művelődési mozgalmak c. rovatuk a magyar és az egyetemes művelődéstörténet nagy eseményeit mutatja be. A mezőgazdasági rovatba ekkoriban kapcsolódik be munkatársként Kleisl Gyula, Bodor Kálmán, Konopi Kálmán, a pusztakamarási *Szász Ferenc, Gidófalvi István, az ipari-szövetkezeti cikkek egy részét Oberding József György írja.
A 40-es években a háborús események nyomják rá bélyegüket a lapra, sok az aláírás nélküli cikk, híranyag; 1943-tól az újjáalakult *EMKE falupolitikáját szolgálják. Valamelyes fellendülés 1943 végén és 1944-ben tapasztalható. Újra előtérbe kerülnek a történeti-művelődési írások.
A lap politikai vonalon mindvégig a Minerva Rt.-t támogató OMP, ill. Erdélyi Párt szócsöve volt, részt vett e pártpolitika népszerűsítésében, megmagyarázásában, a választások előkészítésében. Balogh Artúr, Sulyok István, Gyárfás Elemér, Várady Aurél, Zágoni István, Paál Árpád, Demeter Béla vezércikkei, jegyzetei a nemzetiségi jogokat is megmagyarázták, rámutattak például a névbejegyzés körüli törvénytelenségekre.
A ~ Mulattató rovatában közölt szépirodalmi anyag a főszerkesztő konzervatív ízlését tükrözi. Felfogása szerint a kevésbé művelt rétegek csak a népnemzeti költészet termékeit képesek megérteni, élvezni. Így a klasszikusok mellett a magyarországi kortárs írók, költők közül kevesen (Vargha Gyula, Endrődi Sándor, Jakab Ödön, Lampérth Géza, Móra Ferenc) szerepelnek e rovatban, az erdélyiek közül is alig néhányszor bukkan fel Reményik Sándor, Áprily Lajos, *Tompa László és *Szombati-Szabó István neve. Annál gyakrabban olvashatók Szabolcska Mihály, Benedek Elek, Kovács Dezső, Serestély Béla, Mael Ferenc, Pálffi Márton, Földes Zoltán, Nikodémusz Károly, Halmágyi Samu, Dózsa Endre, Farczádi Sándor, L. Ady Mariska, *Finta Gerő versei, elbeszélései. A 30-as évek végén már Kiss Jenő, a 40-es években pedig Nyírő József, Nagy Elek, *Horváth István, Kovács György, a budapestiek közül Móricz Zsigmond és Szabó Dezső írásai hódítanak teret.
A ~t eleinte Szopos Sándor, majd Tóth István és *Hankó János illusztrálta. Különösen értékes Tóth A magyar díszítés alapformái c. rajzsorozata, melyet 1939-ben kötetben is kiadott. A ~ a két világháború közötti legnépszerűbb hetilap volt, példányszáma elérte a 17-18000-t.
A ~ szerkesztői állították össze és munkatársai írták az 1921 és 1943 között évente megjelenő Erdélyi Magyar Naptárt. Hasonló jellegű cikkeket tartalmazott, mint maga a hetilap.
K. J-ő [Kiss Jenő]: Tizenöt év magvetése és aratása. Magyar Nép 1936/13-18.
2. A Bihar megyei MNSZ lapja. 1946. október 31. és december 23. között 13 száma jelent meg Nagyváradon (hétfőn és csütörtökön). A lap elsősorban az MNSZ politikai céljait, választási hadjáratát szolgálta, s közölte a napi híranyagot is. Földművesek, mesteremberek, lelkészek, kereskedők cikkei mellett *Czikó Lőrinc beszédeit, jegyzeteit, Raffay Ádám, Kaczián Kálmán, Szabó Lajos, *Robotos Imre és Kapcza Imre (jogvédelmi) írásait, Kiss Jenő, Berde Mária, *Horváth István és *Horváth Imre verseit olvashatjuk oldalain. Beszámolnak az MNSZ váradi szabadegyetemének előadásairól, s néhány színikritikát is közölnek.
(G. Gy.)