Magyar Népegészségügyi Szemle alcíme szerint "egészségügyi, embervédelmi és népnevelő folyóirat". Marosvásárhelyen 1933. okt. 15-én indult *Schmidt Béla és Szigeti Endre szerkesztésében. Beköszöntőjükben leszögezik: "A mai idők válságos forgatagában a lélek és test épségét fokozottabb mértékben kell megóvni, ellenálló erejét a legmagasabbra kell emelni. Ezt pedig csak úgy és akkor érjük el, ha hiányos ismereteinket pótoljuk, hibás és káros szokásainkat elhagyjuk, a fenyegető veszedelmeket és ártalmakat életünkből kiküszöböljük s lelkünk tisztaságát ápoljuk." A lapot Bernády György OMP-politikus Ajánlás c. alatt üdvözli.
Legelső munkatársai közt Kolozsvár neves orvosai vonulnak fel, köztük Gyergyai Árpád, Herskovits Izidor; a hamarosan népszerűvé váló ~ jeles budapesti szakemberekre is támaszkodik, s maga köré gyűjti a romániai magyar orvos-szerzőket. Ezzel a táborral kezdi el harcát a betegségek minden fajtája, elsősorban a tuberkulózis, a rák és a nemi bajok ellen. Az *erdélyi szerzők közt az évek során találkozunk Fugulyán Katalin, *Gyarmathy Dezső (Székelykeresztúr), Halász Lajos, Joó István, Medve András (Szászrégen), Nagy Jenő, *Parádi Kálmán (Dés), Simkó György, Trombitás József, Veress Ferenc (Marosvásárhely) nevével. Főmunkatárs *Koleszár László (Kolozsvár), Gergely Endre (Marosvásárhely), majd ennek halála után 1939-től *Nagy András (Gyulafehérvár). Szigeti Endre sokoldalú Vasárnapi Iskola c. rovata a ruházkodástól a napfürdőzésig vagy fogápolásig terjedő gyakorlati egészségtant szolgál, *Manyák Ernő (Ditró) egészségpolitikánk állandó irányelvét így határozza meg: "Népegészségügyünk mindnyájunk ügye, osztálykülönbség nélkül. Minden jobb- és baloldaliságtól mentesen, mindenek felett áll. Szent ügy!" Szerző a figyelmet a falu felé fordítja, ahol "népünk fogytán lévő erőtartalékának emelése és erősítése" a cél. Népszerű volt a Jó Tudni c. érdekes adatokat tartalmazó rovat, valamint Faragó Ferenc Egészségügyi Kalendáriuma is.
A faluvédelem vezeti a lapban fellépő szociográfusok tollát is: az uralkodó népi irányzat jegyében Daróczi Ferenc Egy kalotaszegi falu c. alatt Vista teljes embervédelmi rajzát adja (1936/11), a még tanítóképzős Szőke László pedig székely faluját, Gelencét mutatja be (1940/5-8). Ebben az értelemben illeszkedik a lapba *S. Nagy László író-szerkesztő tanulmánya az *erdélyi magyar népegészségügy feladatairól vagy *Nagy András A papság és a falu egészségügye c. írása (1935/10). A lap helyet ad *Bányai János geológusnak (Székelyudvarhely) is, hogy szakszerűen rávilágítson *Erdély sajátos értékeire a természetes gyógymód terén: A Székelyföld különleges gyógyvíz-gazdagságáról (1934/ 7-8); Gyógyfürdő-különlegességek a Székelyföldön (1939/3); Fürdőépítkezések (1941/4); A gyógyvizek, lápok és iszapok vegyelemzése (1942/6) c. közlései hasznos összefüggést létesítenek a népegészségügy és a *honismeret tudományágai között. A lap falu-témái során szerepel az egészséges tejgazdálkodás ismertetése.
A rendelkezésünkre álló sorozat a X. évfolyam 1942/6-os számával zárul, de jelentkezett még számmal a XI. évfolyam is.
(P. M.)
Péter Mihály-Péter Zoltán: A Marosvásárhelyen megjelent magyar nyelvű orvosi, egészségügyi és gyógyszerészeti folyóiratokról. Orvosi Hetilap, Bp. 1991/4.