Magyar Népközösség nemzetiségi tömegszervezet a román királyi diktatúra (1938-1940) idején. A feloszlatott pártok helyébe rendeletileg hozták létre az átfogó Nemzeti Újjászületés Frontjával egyidejűleg. Alakuló gyűlését 1939. febr. 11-én *Bánffy Miklós kinevezett elnök hívta össze Kolozsvárra, s az általa kijelölt vezetőségben helyet kapott Kemény János, Kós Károly, *Tamási Áron is, valamint a *Vásárhelyi Találkozó több fiatal résztvevője, köztük Asztalos Sándor, Kéki Béla, Vita Sándor.
"A népközösség írta ekkoriban *Albrecht Dezső szerves egység, melynek nemcsak közjogi intézményei vannak, hanem gazdaságiak, közművelődésiek, egészségügyiek és erkölcsiek is… Egységes, összefogó és élő szervezetre, kisebbségi csúcsintézményre van szükségünk. Ebben a keretben pedig egységes, harmonikus munkára." (*Hitel 1938/1).
Eleinte keretül is kínálkozott egy, az egész kisebbségi magyarságot tömörítő és működtető szövetségi forma számára, de a bevezetett gyülekezési tilalom, korlátozás miatt ez egyedül Brassóban valósult meg, ahol *Kurkó Gyárfás elnökletével 1940. febr. 4-én zajlott le népi találkozó, 16 üzem magyar munkásai és a székely alkalmazottak jelenlétében. A bekövetkező Bécsi Döntés nyomán a ~ Észak-Erdélyben megszűnt, de Dél-Erdélyben *Gyárfás Elemér elnökletével az Antonescu-diktatúra alatt is folytatta működését. Lapja a *Déli Hírlap (1941-1944).
(B. E.)
Albrecht Dezső: Magyar Szövetség. *Hitel 1938/1. *Kurkó Gyárfás: A magyar népi közösségért. Röpirat. Brassó 1940. Mikó Imre: Huszonkét év. Bp. 1941. 222-49. Nagy István: Külváros. 2. kiadás. Bp. 1942. 85-94; uő. Szemben az árral. Önéletrajzi regény. 1974. 295-96. Balogh Edgár: Szolgálatban. Emlékirat. 1978. 128-45. Kacsó Sándor: Nehéz szagú iszap fölött. Bp. 1985. 492-93, 560-82.