Magyary Pál (Baja, 1857. jún. 8. 1937. jan. 10. Temesvár) történész, műfordító, egyházi író. Teológiai tanulmányait Temesvárott és a bécsi Pazmaneumban végezte. Két éven át a lugosi főgimnáziumban tanított, 1893-tól a temesvári róm. kat. papnevelő intézet tanára, majd hosszú ideig rektora. A csanádi püspökség szentszéki tanácsosa, pápai prelátus (1925). Szerkesztette a S. Gerardus Blatt c. német folyóiratot, valamint 1929 és 1937 között a havonta kétszer megjelenő *Páduai Szent Antal c. vallásos lapot. Számos egyházi és történelmi vonatkozású cikke jelent meg a hitbuzgalmi folyóiratokban és a napilapokban. Fordított Calderón spanyol költő és drámaíró verseiből és színműveiből, gondozásában és előszavával jelent meg 1935-ben az aradi *Vasárnap kiadásában Calderón Az állhatatos herceg c. műve Glasz Ferenc fordításában.
Jelentősebb művei: Mária-Radna története (Tv. 1904); A Szentség-imádás története a csanádi egyházmegyében (Tv. 1917).
(Sz. J.)