Maksay Albert (Sopron, 1897. jún. 7. 1971. jún. 22. Kolozsvár) költő, író, műfordító, teológiai szakíró. Kolozsvárt a Református Kollégiumban érettségizett (1915), tanulmányait az egyetem orvosi karán kezdte, majd a Református Teológián szerzett oklevelet (1920). Egy évig püspöki titkár; tanulmányait ezután az Egyesült Államok több presbiteriánus teológiáján és a chicagói egyetem keleti nyelvészeti karán egészítette ki (1923-25), közben a pennsylvaniai szénbányatelep magyar munkásai közt lelkész. Hazaérkezve a kolozsvári református teológián az újszövetségi exegézis tanára (1925-59), a Kálvinista Világ (1927-28) és a *Református Család (1929-44) szerkesztője. Az EIT, az EME, az *Erdélyi Helikon írói közössége s a romániai *Pen Club magyar tagozatának tagja, a Károli Gáspár *Irodalmi Társaság főtitkára, a II. világháború után a *Romániai Magyar Írók Szövetségének tagja.
Első írását az *Erdélyi Szemle közölte (1920). A *Tizenegyek antológiájában (1923) versekkel, az *Erdélyi Helikon íróinak antológiájában Szemek egy gyöngysorból c. dániai útinaplójával (1934) szerepel. A Kecskeméthy István-emlékkönyv (1934) a Szentírás eredeti nyelvéről szóló tanulmányát közli, szövegírója a *Kuthy Sándor szerkesztette Kolozsvár c. városkalauznak (Kv. 1935), az Erdélyi csillagok (Kv. 1936) c. gyűjteményben Kőrösi Csoma Sándorról szóló esszéjével szerepel. Egy írói rajza Kolozsvárról a Séta bölcsőhelyem körül (Bp. 1940) c. kötetben jelent meg, rövidprózai írással vesz részt a Huszonhat elbeszélő válogatott novellája (1948) c. kötetben. Műfordítóként túlnyomórészt angol és amerikai költőket tolmácsolt, elsőnek mutatta be Erdélyben a néger lírát.
Mint egyházi író Imre Lajossal együtt valláskönyvet állított össze az elemi iskolák I. és II. osztályos református növendékei számára (Kv. 1929), Az exegezis problémái (Kv. 1931) c. szaktanulmánya a ref. teológiai tudományok dolgozat-sorozatában jelent meg. A *Református Szemlében sorozatosan közölte A zsidókhoz írt levél magyarázatát (1953-56), itt ismertette a qumráni leleteket (1957) s adta közre A Kánon kialakulása (1965) és A Hegyi beszéd törvényértelmezése (1966) c. tanulmányait.
Az *Erdélyi Szemle, *Pásztortűz, *Erdélyi Helikon, Az Út, Kiáltó Szó, *Református Szemle, *Utunk munkatársa, vallásos cikkei jelentek meg az Amerikai Magyar *Reformátusok Lapja s több amerikai egyházi folyóirat hasábjain.
Kötetei: A csend dalai (versek, Torda 1927); Idegen partok (úti képek, Kv. 1935); Kőrösi Csoma Sándor tibettudományi munkássága nyelvészeti és vallástudományi szempontból (klny. az EME 13. vándorgyűlésének emlékkönyvéből, Kv. 1935).
(M. H.)
Reményik Sándor: A csend dalai. M. A. verseskötete. *Pásztortűz 1927/7. Reischel Artúr: M. A., Idegen partok. *Erdélyi Helikon 1935/7. Dávid Gyula, id.: Búcsúbeszéd dr. M. A. teológiai professzor temetésén. *Református Szemle 1971/4. Fülöp G. Dénes: M. A., a walkerburgi tanító. *Korunk 1971/10.
.bmp)
Barth Károly és a kolozsvári teológiai tanárok (1936)
Nagy Géza, Tavaszy Sándor, Imre Lajos, Vásárhelyi János püspök, Gönczy Lajos, Nagy András, Barth Károly, Maksay Albert, Vasady Béla debreceni tanár
Első írását az Erdélyi Szemle közölte (1920). A Tizenegyek antológiájában (1923) versekkel, az Erdélyi Helikon íróinak antológiájában Szemek egy gyöngysorból c. dániai útinaplójával (1934) szerepel. A Kecskeméthy István-emlékkönyv (1934) a Szentírás eredeti nyelvéről szóló tanulmányát közli, szövegírója a Kuthy Sándor szerkesztette Kolozsvár c. városkalauznak (Kv. 1935), az Erdélyi csillagok (Kv. 1936) c. gyűjteményben Kőrösi Csoma Sándorról szóló esszéjével szerepel. Egy írói rajza Kolozsvárról a Séta bölcsőhelyem körül (Bp. 1940) c. kötetben jelent meg, rövidprózai írással vesz részt a Huszonhat elbeszélő válogatott novellája (1948) c. kötetben. Műfordítóként túlnyomórészt angol és amerikai költőket tolmácsolt, elsőnek mutatta be Erdélyben a néger lírát.
Mint egyházi író Imre Lajossal együtt valláskönyvet állított össze az elemi iskolák I. és II. osztályos református növendékei számára (Kv. 1929), Az exegezis problémái (Kv. 1931) c. szaktanulmánya a ref. teológiai tudományok dolgozat-sorozatában jelent meg. A Református Szemlében sorozatosan közölte A zsidókhoz írt levél magyarázatát (1953–56), itt ismertette a kumráni leleteket (1957) s adta közre A Kánon kialakulása (1965) és A Hegyi beszéd törvényértelmezése (1966) c. tanulmányait.
Az Erdélyi Szemle, Pásztortűz, Erdélyi Helikon, Az Út, Kiáltó Szó, Református Szemle, Utunk munkatársa, vallásos cikkei jelentek meg az Amerikai Magyar Reformátusok Lapja s több amerikai egyházi folyóirat hasábjain.
.bmp)
.bmp)
Munkái: A csend dalai (versek, Torda 1927); Idegen partok (úti képek, Kv. 1935); Kőrösi Csoma Sándor tibettudományi munkássága nyelvészeti és vallástudományi szempontból (klny. az EME 13. vándorgyűlésének emlékkönyvéből, Kv. 1935); A régi fal szomszédságában. Kv.; 1998.
Gyűjteményes kötetekben: Szemek egy gyöngysorból. In: Az Erdélyi Helikon íróinak Anthologiája. Kv. 1934.; Kőrősi Csoma Sándor. In: Erdélyi csillagok: Arcok Erdély szellemi multjából. Kv. 1934.; A régi fal szomszédságában. In: Séta bölcsőhelyem körül. Kv. 1934.; Kolozsvár. In: Erdélyi városképek. Bp. 1935; ua. In: Erdélyi városképek. Pozsony, 1994.; Pál apostol Rómabeliekhez írott levelének magyarázata. In: Szemle Füzetek 6., 1991.; A livenzai csata. In: Vajudó idők küszöbén : Erdélyi magyar írók történelmi elbeszélései. Bp. 2004.
(M. H.)
.bmp)
.bmp)
Irodalom
Reményik Sándor: A csend dalai. M. A. verseskötete. Pásztortűz 1927/7. – Reischel Artúr: M. A., Idegen partok. Erdélyi Helikon 1935/7. – Dávid Gyula, id.: Búcsúbeszéd dr. M. A. teológiai professzor temetésén. Református Szemle 1971/4. – Fülöp G. Dénes: M. A., a walkerburgi tanító. Korunk 1971/10.