Szécsi Antal (Galac, 1938. máj. 12.) – helytörténetíró. Székelykeresztúron szerzett tanítói diplomát (1955), utána egy évig pioníroktató volt Ditróban, 1956–80 között tanár, iskolaigazgató Vargyason, illetve 1960–63 között Felsőrákoson. Közben látogatás nélküli tagozaton román szakos tanári diplomát szerez a BBTE-n (1965). 400 éves vargyasi iskoláját a közösségi és művelődési munka mellett a helyi fafaragás és bútorfestés hagyományainak felelevenítéséért is Kovászna megye kitűnő iskolái között tartották számon. 1980-ban leváltották az igazgatóságtól. Ekkor másfél évig községi párttitkár- és polgármester-helyettes volt (ez idő alatt indult meg a vargyasi Daniel-kastély renoválása), majd visszatért a tanügybe: 1982–90 között a *Hargita megyei Bikafalván, 1990–2003 között Székelyudvarhelyen, a Bethlen Gábor Általános Iskolában tanított.
Munkájával kapcsolatos beszámolóit, pedagógiai tapasztalatokat összegező cikkeit 1964-től a Tanügyi Újság, Megyei Tükör, Tribuna Şcolii, *Hargita, A Hét, 1990 után a Közoktatás közölte. Id. Sütő Béla fafaragóról a Művelődésben közölt személyes emlékekben gazdag írást (1983/11), iskolája évfordulójáról a Korunkban jelent meg cikke (A vargyasi iskola krónikája. 1984/8), *Borbáth Károlyra előbb az Udvarhelyszék hasábjain (2000. ápr. 29.) emlékezett, majd – a kortársak visszaemlékezéseit is idézve – megírta részletes életrajzát, s önálló kötetbe gyűjtötte össze hátrahagyott tanulmányait („…Maga-felejtő sorsunk halk tudója…” *Borbáth Károly élete és munkássága. Székelyudvarhely 2008).
Más kötetei: Falu a Látóhegy alatt. Vargyas község monográfiája (Székelyudvarhely 2005); Kapuállítók hitével. Egy pedagógus életútja (uo. 2007).
(D. Gy.)