Sztura Szilárd (Temesliget, 1857. nov. 13. – 1925. jan. 23. Tv.) – esztéta, filozófiai író, műfordító. Középiskoláit Temesváron és Szarvason végezte, majd a budapesti egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. 1887-től ügyvéd volt Temesváron, harmincéves korától haláláig tagja az ügyvédi kamara választmányának. 1889-ben Temes vármegye tiszteletbeli főügyészének, 1898-ban helyettes főügyésznek nevezték ki. A vármegye kulturális bizottságának előadója, 1912-től Temesvár város törvényhatósági bizottságának tagja volt. 1890-től alelnöke a Temesvári Magyar Nyelvterjesztő Egyletnek, elnöke a Magyar Társadalomtudományi Társaság temesvári fiókjának, 1905-től tagja, 1909-től ügyvezető alelnöke, majd elnöke az *Arany János Társaságnak, tagja a Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulatnak és a Délmagyarországi Természettudományi Társaságnak. 1903-ban részt vett az ellenzéki beállítottságú *Temesvári Hírlap alapításában, s annak haláláig kitartó külmunkatársa volt.
Tanulmányai az *Arany János Társaság Könyvei c. sorozat gyűjteményes köteteiben, a Délmagyarországi Közlönyben és a *Temesvári Hírlapban láttak napvilágot. Több értekezést írt a humorról.
Művei: Szerb és román vígjátékok (Tv. 1883); Elmélkedések és tanulmányok (uo. 1908); Az akaratszabadság problémája (uo. 1899); Világ- és életfelfogások a XIX. században (uo. 1901); A jellem lélektana (uo. 1905); A nyelv lélektana (uo. é. n.); A zugírászatról (uo. é. n.); Elmélkedések és tanulmányok (uo. 1909); Műértésre nevelés (uo. 1914).
Lefordította Trifkovics szerb drámaíró több vígjátékát.
Sz. Sz. halála. Az esztétikus és a politikus. *Temesvári Hírlap 1925. jan. 24.
(Sz. J.)