Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Tőkés István (Málnás, 1916. aug. 8.) – református teológiai szakíró, ~ József (1884) fia, ~ László (1952) apja. Középiskolai tanulmányait Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégiumban végezte; Brassóban érettségizett 1933-ban. A kolozsvári Református Teológiai Fakultáson szerzett lelkészi diplomát 1938-ban. Az év tavaszán elnyerte a Gustav Adolf segélyintézet ösztöndíját, amellyel két féléven át előbb Kasselben, majd a tübingeni teológiai fakultáson folytatta tanulmányait. A háború idején egy félévet munkatelepen töltött, ezért csak 1940-ben vizsgázhatott Bázelben. 1941-ben *Vásárhelyi János mellé püspöki titkárrá nevezték ki Kolozsváron, ugyanebben az évben letette a második lelkészképesítő vizsgát, s közben 1945 végéig főiskolai lelkipásztor is volt a kolozsvári református egyetemi hallgatók gyülekezetében. 1946-ban megválasztották az Erdélyi Református Egyházkerület tanácsbírójának és a lelkészképesítő bizottság tagjának; 1948-tól tagja a Romániai Református Egyház zsinatának és az állandó zsinati tanácsnak, 1952-ben az Egyházkerület generális direktorává (közügyintézővé), 1953-ban a teológiai elöljáróság és a teológiai magántanár-képző bizottság tagjává választották. 1946-tól 1973-ig az igazgatótanács tagja, 1974-től egyházkerületi főjegyző (püspökhelyettes). 1973-ban a kolozsvári protestáns teológia nyilvános rendes professzorrá választotta, így működött 1983 novemberéig, kényszernyugdíjazásáig.

Irodalmi tevékenységét már főiskolai éveiben megkezdte a Székely Nép, Református Ifjúság, Ifjú Erdély, Református Család, Kiáltó Szó, Az Út, *Szemle”>*Református *Szemle hasábjain, valamint magyarországi, svájci, kanadai egyházi folyóiratokban. Tudományos dolgozatainak, tanulmányainak, kritikáinak, könyvismertetéseinek száma több ezerre tehető. 1950-ig szerkesztésében jelent meg az Erdélyi Református Naptár. Ennek kiadása kapcsán 1950 márciusában letartóztatták és egy hónapot töltött vizsgálati fogságban. Kiszabadulása után társszerkesztője, majd 1973–83 között főszerkesztője a *Szemle”>*Református *Szemlének. „Ez idő alatt – amint későbbi utódja, Nagy László írta – … következetesen haladt tovább a *Dávid Gyula [elődje a *Szemle”>*Református *Szemle szerkesztői székében] kezdeményezte úton, kialakította a *Szemle állandó rovatait és e rovatokat magas szintű tartalommal telítette…, biztosította folyóiratunk biblikus, hitvallásos és reformátori alapjainak komoly érvényesülését és érvényesítését.”

Tanulmánya jelent meg a Református lelkészképző tanfolyam I. (1979–1980) kötetében (Kv. 1984). Társszerkesztője volt (dr. Juhász Istvánnal és Eszenyeiné dr. Széles Máriával) a Románia Szocialista Köztársaságban lévő református egyház c. kötetnek (Kv. 1976).

Kötetei, műfordítás-gyűjteményei: A Román Népköztársaságban levő Református Egyház Statútuma. I. (Kv. 1949); Commentarium in Confessionem Helveticam Poste­riorem – A Második Helvét Hitvallás magyarázata. Kommentár Bullinger Henrik művei alapján. I–II. (latin–magyar kétnyelvű kiadás, uo. 1968); Őt hallgassátok (prédikációk, László Dezsővel és Borbáth Dániellel, uo. 1975); Református keresztyén tanítás (uo. 1981); A Filippiekhez intézett levél magyarázata (uo. 1983); A bibliai hermeneutika története (uo. 1985); A Romániai Magyar Református Egyház élete 1944–1989 (Bp. 1990); Hétköznapok – ünnepnapok, avagy az idő a keresztyén ember életében (Mv. 1991; újrakiadása Kv. 2008); A Korinthusbeliekhez írt első levél magyarázata (Nv. 1995); A Korinthus­beliekhez írt második levél magyarázata (Kv. 1996); Az ajtó előtt állok és zörgetek (prédikációk, Nv. 1997); Új hermeneutika (Bp. 1999); A Második Helvét Hitvallás (átdolgozott fordítás, Nv. 2001).

Dr. T. I. dedikál… Aki szelet vet… Mai Nap 1971. jan. 24. – D. T. I.: Cellából cellába. In: Akik imádkoztak üldözőikért. Börtönvallomások, emlékezések. Kv. 1996. I. 295–296. – Nagy László: Ajánlás [a *Szemle”>*Református *Szemle bibliográfiájához]. *Szemle”>*Református *Szemle 1998/5–6. 347–349. – Fodor Sándor: Ez is irodalom (Az ajtó előtt állok és zörgetek). *A Hét 1998/9. – A Károli Gáspár-díj erdélyi kitüntetettje: T. I. *Művelődés 2002/1. – Rigán Lóránd: Megadni a császárnak? [A nemzeti kisebbségek teológiája (Kecskemét 1999) c. kötetről.] *Korunk 2004/8. – Emlékkönyv T. I. 90. születésnapjára. Szerk. Adorjáni Zoltán, Kv. 2006. [Munkáinak bibliográfiájával.]

(S. Zs.)

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük