Várad – *Nagyváradon 2002 januárjában alapított folyóirat. Tematikáját a fejlécben szereplő „irodalom, *művészet, társadalom, tudomány” jelzi. Alapítói (Indig Ottó, Barabás Zoltán, Gittai István, Lipcsei Márta) azt az űrt kívánták betölteni, amely a Kelet–Nyugat 1996-os megszűnésével *Nagyvárad és általában a Partium magyar szellemi életében támadt. A kezdeményező csoporttól a kiadást később a *Nagyváradi Ady Társaság vette át, 2006 februárjától a folyóirat gazdája a Bihar megyei önkormányzathoz tartozó „Várad” önálló gazdálkodású kulturális közintézmény lett.
Főszerkesztője Indig Ottó, majd halála után 2006-tól *Szűcs László. Szerkesztők: Barabás Zoltán, Gittai István, Lipcsei Márta, Szilágyi Aladár, Tavaszi Hajnal. Grafikusa Újvárossy László. Kéthavonkénti lapnak indult, ma havonta jelenik meg. A versrovat szerkesztője Kinde Annamária, főmunkatársai: Boka László, Péter I. Zoltán, Pomogáts Béla, Varga Gábor.
Eredeti szépirodalmi anyagában nem csak *Nagyvárad és a Partium alkotói számára nyújt közlési lehetőséget, hanem törekszik más erdélyi régiók költőinek, prózaíróinak is teret adni (Bogdán László, Demény Péter, Egyed Péter, Gál Éva Emese, Király Farkas, Lászlóffy Csaba, Sántha Attila, Zsidó Ferenc), szívesen közöl Erdélyből elszármazottaktól (Csiki László, Czegő Zoltán, Kenéz Ferenc, Kocsis István, Láng Gusztáv, Pusztai János) s kortárs magyarországi alkotóktól is (Bertha Zoltán, Hubay Miklós, Kalász Márton, Pomogáts Béla, Serfőző Simon).
Fordítóműhely-rovatának kettős célja: teret biztosítani új műfordítóknak és ablakot nyitni a jelenkori világirodalomra: a kortárs svéd, norvég és izlandi irodalomból Sall László, Sulyok Vince és az időközben elhunyt Mervel Ferenc, a német irodalomból Balázs Ildikó és Lipcsei Márta fordításain át, a román irodalomból Fábián Imre, *Fábián Sándor, Goron Sándor, Kinde Annamária, Molnár Judit, *Szűcs László fordításában közölt a ~ verset, prózát.
Tanulmány, ill. *Művészet rovatában nem csak *Nagyvárad helytörténetének ismert kutatói közölnek (Kupán Árpád, Péter I. Zoltán, Visky István), hanem a magyar tudományosság kiváló személyiségei is (Demény Lajos Bukarestből, *Gábos Zoltán Kolozsvárról, *Toró Tibor Temesvárról), továbbá a *művészeti élet elismert képviselői (pl. Szabó József színházi rendező, *Újvárossy László festőművész). A 2006-os varsói nemzetközi plakátbiennálé alkalmából egész katalógusra való képzőművészt mutatott be a ~. Személyes vonatkozású irodalmi emlékeket elevenített fel *Fábián Sándor Lakóim voltak című sorozatában (2005/6-tól).
A József Attila-centenáriumra (2005/2), a Horváth Imre-centenáriumra (2006/6), az 1956-os magyar forradalom 50 éves évfordulójára (2006/5) különszámokat jelentettek meg (utóbbi témában kiemelkedően fontos Kupán Árpádnak az 1956-os bihari eseményekről átfogó képet nyújtó nagy tanulmánya: A pártbüró jelenti… 2006/6), de megemlékezett a ~ Ady Endre születésének 130. évfordulójáról, *Dsida Jenő születésének centenáriumáról (2007/6), a *Vásárhelyi Találkozó 70. évfordulójáról (2007/12).
2004-ben prózapályázatot hirdetett meg, 2005-ben irodalmi riport- és négysoros-pályázatot, az erre beérkezett írásokat az eredményhirdetés után az olvasóközönség is megismerhette (Várad 2004/5, 2006/2).
2007 óta Törzsasztal-esteket szervez (társszervező a *Nagyváradról elszármazott Kőrössi P. József költő, a budapesti Noran Kiadó vezetője), amelyeknek keretében a kortárs magyar irodalom jeles alkotóit (többek között Bodor Ádámot, Konrád Györgyöt) ismertette meg a váradi közönséggel.
2008-ban saját kiadványt is jelentetett meg: Urszinyi Mária festészeti albumát.
(D. Gy.)