Veress Dániel (Sepsiszentgyörgy, 1929. jún. 2. – 2002. márc. 29. uo.) – irodalomtörténész, dráma- és esszéíró, ~ Gerzson apja. Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban végezte (1948); a Bolyai Tudományegyetemen 1948–51 között előbb filozófia–lélektan szakos hallgató volt, végül 1957-ben magyar szakos tanári diplomát szerzett. Mint „osztályidegen elem”-nek kellett tanulmányait megszakítania, s egy ideig csak tisztviselői állásokat tölthet be szülővárosában. 1968-ban lett a Megyei Tükör szerkesztőségének belső munkatársa, majd 1970-től a sepsiszentgyörgyi színház dramaturgja, irodalmi titkára nyugdíjazásáig.
Első könyvbírálatát az *Utunk közölte 1951-ben, majd 1957-től rendszeresen jelentkezett az *Igaz Szó, Korunk, Előre, Új Élet, a 70-es évektől *A Hét, s alkalmilag a Tiszatáj, Új Látóhatár és más folyóiratok hasábjain.
Magyar nyelvű hivatásos színjátszás Romániában c. összefoglaló tanulmánya a *Koppándi Sándor szerkesztette Romániai magyar nemzetiség c. gyűjteményes kötetben (Buk. 1981) jelent meg.
Első, Mikesről írt drámáját (Négy tél címmel) 1968-ban a sepsiszentgyörgyi színház mutatta be, később drámát írt Báthory Zsigmondról (Véres farsang. Bem. 1970), Wesselényi Miklósról (Graefenbergi levelek. Bem. 1972), Kemény Zsigmondról (Örvényben. Bem. 1978), Misztótfalusi Kis Miklósról (A megtévesztett. Bem. 1991).
Gondozásában és bevezető tanulmányaival jelentek meg Mikes Törökországi levelei (Kv. 1974 = Tanulók Könyvtára, Buk. 1988 és Sepsiszentgyörgy 1995), valamint a mű román nyelvű kiadása (Scrisori din Turcia. Ford. Gelu Păteanu. Buk. 1980 = Biblioteca Kriterion), Wesselényi Balítéletekről c. röpirata (Buk. 1974 = Téka). Antológiát állított össze A magyar elbeszélő költészet remekeiből címmel (Kv. 1973 = Tanulók Könyvtára), valamint az erdélyi magyar emlékirat-irodalomból A bölcsőhely parancsa (uo. 1978) és Emlékezetül hagyott dolgok (uo. 1983) címmel, breviáriumot Mikes Kelemen leveleiből Édes néném címmel (Sepsiszentgyörgy 1995).
Elő- vagy utószavával megjelent egyéb kötetek: Tompa László: Versek (Buk. 1963); Shakespeare: Hamlet dán királyfi (uo. 1964); Georg Büchner: Danton halála (uo. 1968); Hét egyfelvonásos (Sepsiszentgyörgy 1971); H. Pontoppidan: Szerencsés Péter (Buk. 1974); Sütő András: Nyugtalan vizek (válogatott elbeszélések, uo. 1974); Mikszáth Kálmán: Tavaszi rügyek – Szent Péter esernyője (uo. 1976); Kemény Zsigmond: A két boldog (Kv. 1979 = Tanulók Könyvtára); Németh László: VII. Gergely (Buk. 1979); Mikes Kelemen: Törökországi levelek. (Buk. 1988 = Magyar Klasszikusok).
Önálló kötetei: Mikes. Négy tél (történelmi dráma, Buk. 1969); Vándorúton (esszék, tanulmányok, uo. 1971); A rodostói csillagnéző. *Kalauz Mikes Kelemen leveleskönyvéhez (Kv. 1972); Báthory – Wesselényi (két dráma, Buk. 1973); Mikes és a szülőföld (tanulmányok, uo. 1976); Szerettem a sötétet és a szélzúgást (kismonográfia Kemény Zsigmondról, Kv. 1977 = Kismonográfiák); Így élt Mikes (életrajz, Bp. 1978 = Így élt…); A színház vonzásában. Jegyzetek a műhelyből (Sepsiszentgyörgy 1980); Wesselényi Miklós (életrajz, Bp. 1982 = Így élt…); A megtévesztett. Misztótfalusi Kis Miklós monológja az eklézsiakövetés után (monodráma, uo. 1993); Vékára *tett mécses (esszék, Csíkszereda 1998); Férfibú és történeti gyász (uo. 2000); „Benned rovom le erdélyi adómat” (levélváltása Németh Lászlóval, 1959–75, uo. 2001).
Jánosházy György: Mikes. *Igaz Szó 1968/12. – Láng Gusztáv: Mikes levelei – vagy a levelek Mikese? *Utunk 1968/47. – Szőcs István: Sem rokona, sem ismerőse? *Utunk 1968/20. – Szigeti József: Még egyszer a Mikes-dráma. *Utunk 1968/23. – Veress Zoltán: Húsz év, amely sokkal több önmagánál. *Utunk 1968/47. – Páll Árpád: Véres farsang Sepsiszentgyörgyön. *Utunk 1970/44. – Fábián Ernő: Veress Dániel új történelmi drámája. Tiszatáj 1971/1; uő: Graefenbergi éjszakák. Tiszatáj 1972/1; uő: Valóság és ábránd. *Utunk 1978/15. – Tamás Gáspár Miklós: A mindenféleség hátrányai. *Utunk 1972/2; uő: A rodostói csillagnéző. *Utunk 1973/9. – K. Jakab Antal: Az írott szobor. *Utunk 1972/11. – Imreh István: Mikes Kelemenre vezérlő *kalauz. *Utunk 1973/10. – Hopp Lajos: A rodostói csillagnéző. Tiszatáj 1973/6; uő: Szentgyörgyi kilátó. Tiszatáj 1979/6. – Jankovics József: V. D.: Vándorúton. Irodalmi *Szemle (Pozsony) 1973/1. – Vekerdi László: Veress Dániel „Két drámá”-járól. Tiszatáj 1974/7. – Bernád Ágoston: Összefüggések. *Utunk 1977/42. – Katona Ádám: Irodalomnépszerűsítés. *Igaz Szó 1978/5. – Sylvester Lajos: V. D. kopogtat. *Utunk 1979/22. – Nagy Miklós: Szerettem a sötétet és a szélzúgást. Irodalomtörténet 1980/1. – Nagy Pál: Beszédes szimbólum. *A Hét 1998/28. – Pályáim emlékezete. V. D.-lel beszélget Domokos Géza. *A Hét 1999/21; uő: Búcsú V. D.-től. *A Hét 2002/15. – Fodor Sándor: Levél V. D.-nek (Férfibú és történeti gyász c. kötetéről). *A Hét 2000/33. – Egyed Ákos: Wesselényi Miklós más megközelítésben. Helikon 2001/3.– Máriás József: „Megmaradsz sok emlékezetben” (Főhajtás V. D. emléke előtt). *Hitel 2003/7.
(Á. I.)