Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Zsigmond Győző (Torda, 1959. ápr. 20.) – néprajzi szakíró, nyelvész, költő, szerkesztő. Középiskoláit a tordai Mihai Viteazul Líceumban végezte. A BBTE-n szerzett magyar–francia szakos tanári diplomát (1982); az irodalomtudományok doktora címet ugyanott nyerte el (1997).

1990-ig Székelykeresztúron, Bikafalván, Felsőboldogfalván, Dálno­kon és Sepsiszentgyörgyön volt tanár, az utóbbi helyen a Tanulók Klubjának munkatársa. 1992 óta a Bukaresti Tudományegyetem Hungarológiai Tanszékén dolgozik, előbb mint adjunktus, egyetemi tanár, *jelenleg tanszékvezető. 1996-ban állami ösztöndíjjal tanulmányúton volt Franciaországban; 2004–2007 között az MTA Bolyai-ösztöndíjasa.

Az MTA köztestületi tagja, a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagja. Nyelvészként alapító tagja (1991), elnökségi tagja, két ízben (1991–93; 1995–97) elnöke az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének; etnomikológusként alapító tagja (1999-től elnöke) a *László Kálmán Gombászegyesületnek; kezdeményezője (2005) és alapító tagja a Romániai Hungarológiai Társaságnak.

Első írása a Művelődésben *jelent meg 1977-ben. Külmunkatársként közölt A Hétben; 1989 után a Romániai *Magyar Szó munkatársa volt, *jelenleg a *Cimbora nyelvi, irodalmi, rejtvény- és játékrovatát vezeti. Tagja volt az Európai Idő szerkesztőbizottságának, szerkesztője (Mészely Józseffel együtt) Tik-Tak címmel kiadott gyermeklapjának, valamint a Hétpróba című rejtvényújságnak; 1993-tól felelős kiadója, 1995-től megszűnéséig (1997) szerkesztője az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége Értesítőjének.

Tudománynépszerűsítő, nyelvművelő írásait, beszámolóit főleg a Háromszék közölte. Versei, prózai írásai, műfordításai az Igaz Szó, Utunk, *Jelenlét, Látó, Holmi, Korunk, Aranyosvidék, Művelődés, Fiatal Fórum, Kaleidoszkóp, Csigalépcső, Igazság, Szabadság, Krónika, Az Ige, valamint az Irka és a *Napsugár hasábjain, továbbá a *Székely Útkereső Antológiában, a Megszólal az aranycsengő és a Mátyás király lopni megy című gyermekirodalmi kötetekben *jelentek meg.

A magyar – és részben a modern – etnomikológia megalapítója; tudományos munkásságában a népi természetszemlélet, a helynévkutatás, a népi játékok és a történeti szájhagyomány kutatása áll előtérben. Tanulmányait az Ethnographia, Acta Siculica, Acta Ethnographica Hunga­rica, *Erdélyi Múzeum, Névtani Értesítő, Néprajzi Látóhatár, Székelyföld, Néprajz és Nyelvtudomány, Philo­logia Fenno-Ugrica, Parcours Anthropologiques, Mikológiai Közlemények (Clusiana), Bulletin de Société Mycologique Française, Moesia, Napút közölte. A Nyelvünk és Kultúránkban *jelent meg gyűjtése a *Hargita megyei Felsőboldogfalva történeti néphagyományairól (1993/ 4–6, 1994/1–3). Vizsgálódásokat folytatott a népi történelemszemlélet, szólások és közmondások, néphagyományok, nyelvi *humor körében; nyelvi rejtvényeket, játékokat, versenyeket állított össze; kezdeményezte és irányította a Kovászna megyei anyanyelvi vetélkedőt és a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt.

Írt filmforgatókönyveket (Z üzeni. 1991; Télen fütt, nyáron hütt. 2002; A szívgomba. 2004), rendezett itthon és külföldön néprajzi kiállításokat (a taplógomba-feldolgozás mesterségéről). Szakfolyóiratokban, tanulmánygyűjteményekben közzétett dolgozatai közül különlenyomatban *jelent meg: A népi történelemszemléletről (Szeged 1995 = Néprajzi dolgozatok 56); Az erdélyi magyarság csillag­névhasználatáról (Acta 1996); A nap a romániai magyar néphagyományban (*Erdélyi Múzeum 1998/1–2); Hungarian Popular Cosmogony (Philo­logia Fenno-Ugrica 1998); Les champignons dans la mégeune populaire hongroise (Bulletin de Société Micologique Française, 1999/115); „Disszimiláció 1999” (Acta 1999); Umor periculos (Acta 1999); A magyar etnomikológia a 21. század küszöbén (in: Paraszti múlt és *jelen az ezredfordulón. Szentendre 2000); Popular cosmogony and beliefs about celestial bodies in the culture of the Hungarians from Romania (Acta Ethnographica Hungarica 2003/48. 3–4); Hungarian Political Jokes from Romania and Hungary on the Tragic Events of September 11 and their Consequences. (Semiotische Berichte, Wien 2003/ 1–4); Szólásmondásaink egyházi-vallási vonatkozásairól (in: Népi vallásosság a Kárpát-medencében. 7. Sepsiszentgyörgy–Veszprém 2007); A gomba mint étel a magyar néphagyományban (in: Acta Siculica. Sepsiszentgyörgy 2008).

1999-ben megkapta a Csűry-díjat, 2008-ban az MTA Bolyai János elismerő oklevelét, az *EMKE Bányai János-díját.

Szerkesztésében *jelentek meg a Szokás és erkölcs – Obiceiuri şi moravuri (Buk. 1999); Harasztos (Sepsiszentgyörgy 2000) c. kötetek.

Művei: Néprajzi tanulmányok (Buk. 1997); Három kismacska – kettő közülük kommunista (erdélyi politikai viccek, Bp. 1997; uo. 2006); Névtani és nyelvművelő írások (Buk. 1998); Égitest és néphagyomány (Csíkszereda 1999); Orbán Balázs idejében és ma (Székelyudvarhely 2001); Nyelvi rejtvény, játék, verseny (uo. 2003); Csillagok, csillagképek magyar népi nevei. Csillagokhoz fűződő néphagyomány (Bp. 2005); Gomba és hagyomány (Sepsiszent­györgy–Bp. 2009).

Írói álneve: Tordai Lehel. Szignója: -s-y; -y-z.

Kiss Erika: Az erdélyi szokáskutatás újabb eredményei. *Erdélyi Múzeum 1999/3–4. – Komoróczy György: Játékos nyelvművelés. In: Meg kell maradni. Nv. 1999. – Útközben: név és csillag, monda és vicc, játék és gomba. Zsigmond Győzővel beszélget Sylvester Lajos. Székelyföld 2008/5.

(B. I. – B. Z.)

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük