Keresztes Károly (Lécfalva. 1891. jún. 20. 1944. szept. 9. Gyergyószentmiklós) zeneszerző, lapszerkesztő. ~ István öccse. Középiskolai tanulmányait Székelyudvarhelyen, felsőfokú jogi tanulmányait Debrecenben és Kolozsvárt végezte; a budapesti Zeneakadémia magántanulója volt, zeneszerzésben Toldy László irányította. Szolgabíró, majd ügyvéd Sepsiszentgyörgyön, az *OMP megyei főtitkára, egy ideig a Székely Nép c. lap felelős szerkesztője (192022). Írásai itt s a Keleti Újságban jelentek meg.
A hangszeres irodalom s a zenés színpad foglalkoztatta. Már 1916-ban hegedűfantáziája jelent meg Lipcsében (Frühling im Kriege). Kapcsolatba került Bartókkal és Kodállyal, hatásuk alatt a székely *népzene motívumanyagát hasznosította hagyományos keretek között. Kodály számára háromszéki népdalokat gyűjtött, megrendezte Sepsiszentgyörgyön Bartók 1927. márc. 2-i hangversenyét a Székely Nemzeti Múzeumban. A népi zene egyaránt hatott kamarazenei tevékenységére és daljátékaira. Székely szimfónia (1925) és Siculia (1929) c. szerzeményei kéziratban maradtak fenn. Saját szövegére szerzett Álomország c. kétfelvonásos daljátékába (1928) változatlanul beillesztett három eredeti székely népdalt; A fonóban szól a nóta c. daljátékát (1929) a bírálat "egy kis székely operá"-nak nevezte, a későbbi években is többször előadták. Megzenésítette és sikerrel vezényelte *Nyírő József Júlia szép leány c. balladáját (1933).
Előadóművészként Viotti, Bach, Händel, Mozart, Beethoven, Mendelssohn, Hubay műveit népszerűsítette városában.
Kötete: Két kis székely daljáték (Sepsiszentgyörgy 1932).
Fogolyán Miklós: Bartók Sepsiszentgyörgyön. *Utunk 1970/40 Berde Zoltán: Sepsiszentgyörgy zenei élete [18621944]. Közli Zenetudományi írások. 1980. 7173.