Kessler Jenő Attila (Torda, 1939. dec. 23.) természettudományi szakíró. Családi mesterséget folytatva három évig a kolozsvári Irisz gyárban porcelánfestő, a Brassai Sámuel Középiskola esti tagozatán érettségizett (1958), a BabeşBolyai Egyetemen biológiaföldrajz szakos tanári diplomát szerzett (1963). Előbb Felsőrákoson, majd 1965-től Nagyváradon tanár, 1970-ig az Egészségügyi Technikumban, azóta a 13. számú Általános Iskolában. Másfél évtizede a Körösvidéki Múzeum külső munkatársa; *Jurcsák Tibor ösztönzésére a madárőslénytanra szakosította magát. A bukaresti egyetemen szerzett doktorátust (1977); disszertációjában a Körösvidék madárfaunáját dolgozta fel a pliocéntől napjainkig. Egyedüli lévén szakterületén az országban, együttműködést teremtett az egyetemek, tudományos intézetek s múzeumok paleontológusaival s archeológusaival a már begyűjtött és az ezután bekerülő anyag feldolgozása végett.
Első írása nyomtatásban a Körösvidéki Múzeum Nymphaea c. évkönyvében jelent meg (1973). Ebben a sorozatban s a Tibiscus, valamint a Revue Roumaine Géologique, Géophysique et Géographique hasábjain tette közzé paleoornitológiai kutatásainak eredményeit. Ismeretterjesztő cikkei jelentek meg a Bihar megyei Pionírtanács, ill. a Barlangászok Szövetsége kiadványaiban. Ősállattemetők Bihar megyében c. alatt (A Hét 1983/31) a Királyerdő egyik bányájában 1978-ban felfedezett bauxit-rögökben rejlő csontmaradványokról számol be: míg *Jurcsák Tibor őskori ragadozók, kenguru-gyíkok, őskrokodilok maradványait határozta meg, a cikkíró egy Archeopterix típusú ősmadár csontjait tudta azonosítani.
A washingtoni Society of Vertebrate PalaeontologyNews Bulletin 1978-tól évente közli és méltatja tevékenységét.
A Körösvidéki Múzeum külső munkatársa; Jurcsák Tibor ösztönzésére a madárőslénytanra szakosította magát. A bukaresti egyetemen szerzett doktorátust (1977); disszertációjában a Körösvidék madárfaunáját dolgozta fel a pliocéntől napjainkig. Egyedüli lévén szakterületén az országban, együttműködést teremtett az egyetemek, tudományos intézetek s múzeumok paleontológusaival s archeológusaival a már begyűjtött és az ezután bekerülő anyag feldolgozása végett.
Első írása nyomtatásban a Körösvidéki Múzeum Nymphaea c. évkönyvében jelent meg (1973). Ebben a sorozatban s a Tibiscus, valamint a Revue Roumaine Géologique, Géophysique et Géographique hasábjain tette közzé paleoornitológiai kutatásainak eredményeit. Ismeretterjesztő cikkei jelentek meg a Bihar megyei Pionírtanács, ill. a Barlangászok Szövetsége kiadványaiban. Ősállattemetők Bihar megyében c. alatt (A Hét 1983/31) a Királyerdő egyik bányájában 1978-ban felfedezett bauxit-rögökben rejlő csontmaradványokról számol be: míg Jurcsák Tibor őskori ragadozók, kenguru-gyíkok, őskrokodilok maradványait határozta meg, a cikkíró egy Archeopterix típusú ősmadár csontjait tudta azonosítani.
A washingtoni Society of Vertebrate PalaeontologyNews Bulletin 1978-tól évente közli és méltatja tevékenységét.
Önálló művek
Ornitológia (Kv. 1998); Etológia (Kv. 1998); A gerincesek rendszertana, törzsfejlődése és összehasonlító anatómiája (Kv. 1998); Az emberi test anatómiája (Kiss Erikával. Kv. 2000)