Gazda Ferenc (Haraly, 1920. okt. 25.) nyelvész, tankönyvíró. Középiskolai tanulmányait a kézdivásárhelyi, gyulafehérvári és kolozsvári kat. gimnáziumokban végezte, a kolozsvári egyetemen tanári, majd bölcsészdoktori diplomát szerzett. A kolozsvári Magyar Nyelvtudományi Intézet munkatársaként részt vett a nyelvjáráskutatásban és nyelvatlaszi munkálatokban. Gróf Kemény József és Mike Sándor levelezése (ETF 156, Kv. 1943) és Csomakőrös helynevei (Kv. 1943) c. munkái forrásértékűek. A Bolyai Tudományegyetem történelmi tanszékén tanársegéd (194549), majd kolozsvári iskolákban tanár, jelenleg ugyanitt a kisipari termelőszövetkezet könyvelője. Nyelvtankönyvet szerkesztett a II. osztály számára (1953), majd Fejér Miklóssal közösen állított össze nyelvtankönyveket a felsőbb osztályok számára is (195458).
A Bolyai Tudományegyetem történelmi tanszékén tanársegéd (1945–49), majd kolozsvári iskolákban tanár. Nyelvtankönyvet szerkesztett a II. osztály számára (1953), majd Fejér Miklóssal közösen állított össze nyelvtankönyveket a felsőbb osztályok számára is (1954–58).
1957. március 21-én letartóztatták, és a Dobai-perben hazaárulás, valamint a Román Népköztársaság külső és belső biztonsága ellen elkövetett bűntény feljelentésének elmulasztása miatt egyhangú szavazattal tíz év szigorított börtönbüntetésre, valamint vagyonának teljes elkobzására ítélték. Nyolc évet töltött a szamosújvári börtönben, kiszabadulása után a kolozsvári kisipari termelőszövetkezet könyvelője volt. Elrabolt esztendők címen a Szabadságban számolt be börtönéveiről folytatásokban (1991. augusztus 13. – november 13.).
Munkái
Gróf Kemény József és Mike Sándor levelezése (Kv., 1943.); Elrabolt esztendők: 1956–1964. (Kv., 2006.)