helynévkutatás a névtudománynak a helynevek összegyűjtésére, feldolgozására, értelmezésére irányuló része. Helynéven a települési egységek (város, falu), azok belterülete (utcák, terek, szegek) és határukat képező földrajzi alakzatok (dűlők, völgyek, árkok, folyók, tavak, dombok, hegyek, szorosok) nevét értjük. Az okleveles adatokban és a szájhagyomány útján fennmaradt elnevezések évszázadok előtti idők tanújelei lévén, a gazdaságtörténet, történeti földrajz, állat- és növényföldrajz, régészet, helytörténet és nyelvtudomány forrásai.
A korszerű romániai magyar ~ Szabó T. Attila nevéhez fűződik, aki *Kelemen Lajos biztatására a történeti és jelenkori helynevek terén évtizedek óta nagyszabású gyűjtőmunkát végez. Az Erdélyi Múzeum, ill. az ETF sorozatában közzéteszi Nagyenyed (1933), Zilah (1936), Dés és Szásznyíres (1937) történeti és jelenkori helyneveit. Elméleti és módszertani kérdésekben is világos útmutatást nyújt a gyűjtés jelentőségéről (A helynévgyűjtés jelentősége és módszere. Magyar Nyelv, Bp. 1933); ezt a tanulmányát az önkéntes helynévgyűjtők tájékoztatására többször is megjelenteti (legutóbb Nyelv és múlt c. kötetében, 1962). Ugyanekkor A magyar helynévkutatás a XIX. században c. munkájában (Kv. 1944) a régebbi kutatók munkáját méri fel kritikailag. Az ETI keretében munkatársak bekapcsolásával hozzálát a történeti és jelenkori helynévanyag módszeres összegyűjtéséhez és közkinccsé tételéhez. Ezzel anyagot kívánt szolgáltatni egy távolabbi cél: az erdélyi helynévszótár és összefoglaló helynévfeldolgozás munkálataihoz. Már nagyszabású kiadványa, a Kalotaszeg helynevei (Kv. 1942) anyaggyűjtése közben fáradhatatlan munkatársra akadt *Gergely Béla személyében, aki Kolozsvártól *Szamosújvárig a Kis-Szamos bal partján 46 falu helynévanyagát gyűjtötte egybe. Ebből az anyagból teszi közzé a történeti és a jelenkori anyag összekapcsolásával Szabó T. Attila *Gergely Béla váratlan halála után a Tőki és Dobokai völgy és a Borsa völgye helyneveit.
Ezekből az évekből még két nagyobb, megvalósult gyűjtővállalkozást kell megemlítenünk; ezek: *Árvay József A barcasági Hétfalu helynevei (Kv. 1943), Benkő Loránd Nyárádmente földrajzi nevei (Bp. 1947). Egy vagy több falura kiterjedő gyűjtőmunkát végzett *Márton Gyula (Nagymon, Ördöngösfüzes, Árpástó), *Imreh Barna (Mezőbánd), Fábián Béla (Nagykend), *Gazda Ferenc (Csomakőrös), *Ady László (Magyarkapus), *Horváth István (Magyarózd). A csak történeti anyagot tartalmazó gyűjtések közül ki kell emelnünk *Kelemen Lajos XVIXVII. századi marosszéki határnevekre, Ajton, Ádámos, Désfalva neveire kiterjedő közléseit, *Bogáts Dénes Háromszéki helynevek c. tanulmányát (Emlékkönyv a *Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára, Sepsiszentgyörgy 1929. 5271.), továbbá *Imreh Barna Küküllő, Maros és Nyárád vidéki, Szabó T. Attila gyergyói történeti helyneveket tartalmazó közléseit. Ugyancsak Szabó T. Attila számol be hatalmas, még kéziratban levő történeti helynévanyagának szerkesztési terveiről Az "Erdélyi Helynévtörténeti Adattár" és az erdélyi helynévkutatás néhány kérdése c. tanulmányában (Magyar Nyelv, Bp. 1955).
E század második évnegyedének gyűjtőmunkája mellett nem hiányoznak a helynévfeldólgozó és -értelmező munkák sem. Időrendi sorrendben Nicolae Drăganu Toponimie şi istorie c. írásának (Kv. 1928) magyar vonatkozásait kell említenünk. Számontartásra kötelez Otto Liebhart Die Ortsnamen des Szeklergebietes in Siebenbürgen c. munkája (Balkan Archiv 1933) is. Külön hely illeti a névtípusokat feldolgozó munkákat, mint amilyen Szabó T. Attila Puszta személynevek helyneveinkben (Kristóf-emlékkönyv, Kv. 1939) és A kalotaszegi helynévanyag vízrajzi szókincse (Kv. 1941), továbbá *Árvay József A térszíni formák Kalotaszegen (1942) és *Gergely Béla Kalotaszeg névutós helynevei (Kv. 1942) c. tanulmányai. Településtörténeti kérdések tisztázásához használja a helyneveket Szabó T. Attila Kolozsvár települése a XIX. században c. munkájában (Kv. 1946). Ugyanő a folyóiratokban számos helynévmagyarázatot közöl, jelentős részük megtalálható válogatott tanulmányainak köteteiben.
Magyar vonatkozásaik miatt itt kell még említenünk Gustav Kisch Das Banat im Spiegel seiner Ortsnamen (Banater Deutsche Kulturhefte 1928) és Siebenbürgen im Lichte der Sprache (Archiv des Vereins für Siebenbürgische Landeskunde 1929) c. munkáit, valamint Emil Petrovici Toponimie ungurească în Transilvania medievală c. tanulmányát (Transilvania 1943) s nem utolsósorban Kniezsa István erdélyi településnév-etimológiáit és Erdély víznevei c. kiváló munkáját (Kv. 1942).
A helyneveket gyűjtő és feldolgozó munka a II. világháború után szünetelt, s csak a 60-as évektől kezdődött meg újra. Az új munkálatoknak főleg a NyIrK nyújtott teret. Összegyűlt Erdővidék és a Nyikó mente helynévanyaga *Janitsek Jenő, ill. *Tibád Levente munkájaként. Egy-két falura kiterjedő gyűjtemények szerzői: *Fejér Miklós (Zabola), *Berde Mária (Zalán, Feldoboly, Sepsikőröspatak, Fotosmartonos), *Imreh Barna (Alsórákos, Sepsiszentgyörgy), *Murádin László (Csíkszépvíz), *Szász Lőrinc (Gyergyócsomafalva), *Ráduly János (Kibéd), *Mózes András (Sáromberke), *Tibád Levente (Tordatúr), Tamás Irén (Magyarszovát), Farkas ZoltánJanitsek Jenő (Torockó, Torockószentgyörgy), *Csák László (Bélfenyér), Salamon Ida (Kis- és Nagyiratos, Szentpál).
Helynévkutatásunk ma sem szorítkozik az adatközlésre. Említenünk kell Szabó T. Attila helynévmagyarázatait és névtipológiáit (például Az Isztambul-, illetőleg a Malomba-típusú helynévkölcsönzés kérdéséhez vagy Az Amadéfalva > Madéfalva-féle névalakulás kora c. tanulmányokat Nép és nyelv c. 1980-as kötetében). *Janitsek Jenő különösen a máramarosi helynevek románmagyarszláv kapcsolatát igyekezett felfedni, továbbá a magyar eredetű román helynevek osztályozásával foglalkozott O clasificare în microtoponimie: nume topice româneşti de origine maghiară c. tanulmányában (Studii şi materiale de onomastică 1969), *Tibád Levente a helynevek rendszerét, tipológiáját vizsgálta Nyikó menti gyűjtése alapján Egy falu (Farkaslaka) földrajzi neveinek rendszere (NyIrK 1975/1), Nyikó menti helynevek (NyIrK 1979/1) és Növénynevek Nyikó mente helyneveiben (NyIrK 1980/2) c. tanulmányaiban.
(K. B.)
Szabó T. Attila: Miért és hogyan gyűjtsük a helyneveket? *Művelődés 1970/2; újraközölve Nép és nyelv. 1980. 25175. Ferenczi István: Helynévkutatás és régészeti településtörténet. *Művelődés 1971/10. Beke György: Helynevek, megőrzésre. *A Hét 1979/29. Bura László: Még valami a helynevekről. *A Hét 1979/35.