Ignácz Rózsa (1991 • 2014)

Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. jan. 25. – 1979. szept. 24., Budapest) író, műfordító. Kolozs­várt érettségizett (1928), Budapesten elvégezte a Színművészeti Akadémiát (1931). A Nem­ze­ti Színház tagja (1931−39), a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítója (1939−40), napilapok esszéistája és riportere. A Fővárosi Kiadó lektora (1945–1947), majd a Református Élet szerkesztője.

Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). Budapesten megjelent regényeiben és útirajzában a moldvai és bukovinai csángók életét eleveníti meg (Anyanyelve magyar, 1937; Született Moldovában, 1940; Keleti magyarok nyomában, 1941), megírja Laborfalvy Róza életregényét (Róza leányasszony, 1942), a színházi világ kérdéseire később is visszatér (Prospero szigetén, 1960).

Romániához fűződő mély kapcsolatait fejezik ki műfordításai: Alexandru Toma, George Coşbuc verseit, Caragiale és Sadoveanu novelláit, Alexandru Sa­hia, Eusebiu Camilar regényeit ülteti át magyarra budapesti kiadók és a Kriterion gyűjte­ményes kiadványai számára. Mint ifjúsági író meséskönyvekkel és regényekkel (köztük az erdélyi tárgyú Torockói gyász c. történelmi regénnyel, 1959) jelentkezik, útirajzaiban argen­tí­nai és afrikai élményeit dolgozza fel, néger és hawaii meséket és mondákat közöl. Anatole France egyik magyar fordítója. Ikerpályáimon (1975) címmel megjelent vissza­emlé­ke­zé­seiben fiatal kora emlékeiből hiteles portrékat rajzolt a korabeli erdélyi értelmiség alak­jai­ról.

Életművét a csíkszeredai Pro-Print Kiadó teszi közzé. Kovásznán Ignácz Rózsa Irodalmi Klub alakult, amely emlékére emlékszobát avatott. Vargha Mihály szobrászművész készítette mellszobra 2006 óta a kovásznai központi parkban látható.

Munkái: Rézpénz. Bp. 1937; Anyanyelve magyar. 4. kiad. Bp. 1937);  Róza leányasszony. Bp. 1942.; A bujdosó. Bp. 1942; Családi mondakör: karcolatok, anekdóták életemből. Bp. 1942; Hivatalnok Berta. 194?; Született Moldovában. Bp. 1942;  Levelek Erdélyből. Bp. 1942; Két élet.  Bp, 1943; Urak, úrfiak… Bp. 1946; Mámoros malom. Bp. 1947; Tegnapelőtt (elbeszélések, Bp. 1957.); Mindenki levele. Bp. 1958; Az utolsó daru. Bp. 1959; Tóparti ismerősök (kisregények, novellák, Bp. 1961.); Csutka.  Bp. 1962; Orsika. Bp. 1963; Torockói gyász. Bp. 1964; Titánia ébredése (regény Bp. 1964.); Papírmalom (regény; ill. Iszák József;  Bp. 1967.); Zebradob-híradó: kelet-afrikai útinapló (Bp. 1968.); Szavannatűz (elbeszélések; ill. Kass János; Bp. 1970.); Argentína viharszünetben (csehszlovák–magyar közös kiadás, Pozsony – Bp. 1972); Hajdanában Zambiában (mese; Würtz Ádám rajzaival; Bp. 1973.); A hegyen-völgyön szánkázó diófa. Bp.  1974; Tűzistennő Hawaiiban egykor és mos .  Bp. 1974; Ikerpályáimon (Visszaemlékezések) Bp. 1975; Névben él csak. Bp. 1977; Hazájából kire­kesztve. Pozsony–Budapest 1980; Utazások emlékkönyve. Bp. 1980; Kóborló kisfiú kalandjai. Bp. 1980; Urak, úrfiak  2. bőv. kiad., Bp. 1985; Ünnepi férfiú: Szent László király regénye (Kodolányi János levelével, előszó Makkai Ádám – Csíksz. 2005.); A vádlott (regény, bev. Makkai Ádám – Csíksz. 2005.); A születésnap körül: Krúdy Gyula szellemének: vázlat egy letűnt korszakról (Makkai Ádám előszavával Csíksz. 2005.); Keleti magyarok nyomában ( regényes útirajz, Csíksz. 2009.); Hazájából kirekesztve (Csíksz. 2010.)

Fordításkötetei: Maria Rovan: Atyafiak (Bp. 1952.); Alexandru Sahia: Júniusi eső (elbe­szé­lé­sek, ford. Bartha Lászlóval, Buk. 1955.); Mihail Sadoveanu: Örvény felett (elbeszélések; vál. és szerk. Domokos János; ill. Bartha László; Buk. 1956.);  Az igazi Ibrinkó (tündérmesék, cso­dás történetek; ill. Sóti Klára, Endrődi István;  Bp. 1956.) Alexandru Sahia: Az élő üzem (novellák Buk. 1960.); Anatole France: Virágzó élet  (az utószót írta Lakits Pál; jegyz. ell. Lontay László, Bp. 1960.); Eusebiu Camilar: A betyárok völgye (regény; Buk. 1962.);  Anatole France: A sovány kandúr ( Szini Gyulával; utószó Lakits Pál; jegyz. Lontay László; Bp. 1962); A cápaisten (Hawaii mesék és mondák, [Vámos Magda]; Bp. 1963); Fereydoun Hoveyda: Vesztegzár (regény,  Bp. 1964.); A kaméleon és az isten felesége (kelet-afrikai népmesék; Bp. 1969.); I. L. Caragiale: Ötórai tea (novellák, cikkek, jelenetek; [ford. et al.]; Buk. 1972.); Szegény ember okos leánya (román népmesék, ford. Bözödi Györggyel és Jékely Zoltánnal; utószó, jegyz. Kovács Ágnes; Bp. 1974.); Mihail Sadoveanu: Kisvárosi csend (válogatott elbeszélések; másokkal; Bp. 1980); Világ Szépe és Világ Gyönyörűje. Magyarországi román népmesék (Purdi Mihály meséi; Hocopán Sándor gyűjtése; Bp. 1982.); Fukar Marok lakomája (Észak-Amerika nyugati partvidékének indián mítoszai és meséi; Bp. 1983.).

Szerkesztés: Barabás Gyula [et al.]: Erdély lelke: a hazatért Erdély nagy, képes emlékalbu­ma.  Bp. 1940); Erdős I. Pál : Ceruzával a toll mestereinél: Herczeg Ferencz, Móricz Zsigmond stb. [arcképeinek gyűjteménye] (bev. – Budapest 1941.)

         

Irodalom

Ignácz Rózsa (1909–1979). Emlékkönyv. (Csíkszereda, 2009) – Kántor Lajos: I. R. helyzetrajzai és az irodalomtörténet-írás. Kortárs 1999/12. – Makkai Ádám: I. R. helye a ma­gyar irodalomban. Korunk, 2004/12.