Janitsek Jenő (Kolozsvár, 1920. szept. 1.) nyelvész. Szülővárosában a Bariţiu Líceumban érettségizett (1938), a Bolyai Tudományegyetemen jogi (1951), a bukaresti Gorkij-intézetben orosz nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerzett (1954). A kolozsvári egyetemen az orosz nyelv, majd a szlavisztika tanszékére került, innen lektorként ment nyugalomba (1981). Főleg helynévkutatással, tanulmányaiban a románmagyarszláv helynevek kölcsönhatásával foglalkozik, ebben a tárgykörben írta doktori értekezését is (Contribuţii la studiul relaţiilor lingvistice ucrainene. Onomastica din Maramureş).
Összegyűjtötte 46 máramarosi falu személy- és helyneveit s a Kolozsvár környéki falvak földrajzi neveit (kéziratban). Sorozatosan, gondosan kidolgozott közlési módszer alapján, tárgykörét feltérképezve közzétette Erdővidék és néhány szomszédos falu Magyarhermány, Nagy- és Kisbacon, Bibarcfalva és Bodos, Vargyas, Középajta, Szárazajta és Zalánpatak, Apáca és Nagyajta, Miklósvár és Köpec, Barót és Olasztelek, Bölön, Felsőrákos, Bardóc és Száldobos (NyIrK 196978), Farkas Zoltánnal együtt Torockó és Torockószentgyörgy (NyIrK 1981/1) helynévanyagát.
Helynévfeldolgozó és -értelmező tanulmányai nyelvészeti folyóiratokban (Limba Română, Cercetări de lingvistică, Studia), valamint más névtudományi szakmunkákban (Studii şi materiale onomastice; Studii şi cercetări onomastice; Probleme onomastice) jelentek meg.