Mészáros János (Erdőd, 1906. jún. 26. 1977. aug. 31. Ungvár) költő. Középiskolát Szatmárnémetiben végzett (1926), hittudományi tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem teológiai karán fejezte be (1931), ugyanitt doktori címet szerzett (1935). A szatmári róm. kat. püspökség titkára (1933-42), majd Beregszászon, Bárdfalván lelkész, 1952-től ungvári esperes-plébános nyugalomba vonulásáig (1964).
A *Szamos c. napilap munkatársa. A láp madara Sionra szállt c. verseskötete (Szatmár 1937) változatos versformájú és rímtechnikájú költeményeit közli. Meghatározó élménye a természettel való bensőséges kapcsolat, a világ szépségeinek csodálata. Mélységesen szereti az embereket, együttérez a szenvedőkkel, kacag a mosolygókkal. Sokat foglalkoztatja az emberi lét végessége.
Szignója: -os-os.
(B. L.)