A legnagyobb székely c. kötetről számolt be a Krónika.
Orbán Balázs néprajzi gyűjtő, történetíró, politikus, a Székelyföld krónikása munkásságáról és életéről jelent meg átfogó monográfia a kolozsvári Kriterion és a magyarországi Magyar Napló közös kiadásában.
Fotó: László Ildikó
Balázs Ádám magyarországi irodalmár A legnagyobb székely, Orbán Balázs élete és munkássága című kötetéről a Kriterion honlapján az olvasható, Orbán Balázsról számos tanulmány született, továbbá két történelmi regény és több dokumentumfilm; ám az átfogó, monografikus feldolgozás váratott magára.
Hiányának lehetséges okára Egyed Ákos történész világított rá: „Mi lehet a magyarázata, hogy erről a valódi nagy személyiségről egyetlen tudományos könyvet sem írtak? Holott már kortársai felismerték kivételes értékét, s az utókor féltve őrzi emlékét. Logikailag közelítve a választ, azt mondhatjuk: azért nem írtak tudományos könyvet Orbán Balázsról, mert azt túlságosan nehéz feladatnak tartották.”
A feladat nehézsége mindenekelőtt abban áll, hogy Orbán Balázs reneszánsz alkat volt; szenvedélyes gyűjtő, tudós polihisztor, kutató-rendszerező elme. Munkássága érinti a történettudomány, a néprajz, az irodalomtudomány és a régészet szakterületeit, de még az orientalisztika, a szociológia vagy a fényképészet történetét is, nem is beszélve közéleti szerepléséről.
Balázs Ádám több évtizedes kutatómunkája során nemcsak anyaországi és erdélyi levéltárak részben ismeretlen dokumentumait dolgozta fel, hanem török és francia forrásokat is.
A szerző, Balázs Ádám a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában elmondta, még bölcsészként, irodalmárként és újságíróként ismerkedett meg fél évszázaddal ezelőtt Orbán Balázzsal egy recenzió kapcsán. Kifejtette, egyetemi hallgató volt az ELTE-n, amikor a Kortárs főszerkesztője megbízta, írjon recenziót Orbán Balázs 1971-ben megjelent, Székelyföld képekben című könyvéről. Ez volt az első munkahelye, de mindig olyan helyen dolgozott, ahol az íráskészségére szükség volt. Legutóbb a diplomácia területén, de ott is sajtó- és kulturális attasé volt. Kritikákat, recenziókat is írt, nemrég pedig megjelent egy színház- és filmtörténeti monográfiája, amit édesapjáról, a Kossuth-díjas színészről, Balázs Samuról írt. Orbán Balázs egyénisége lenyűgöző, egyébként ő maga is nagyon színesen írt, különösen élete végén, amikor visszaemlékezéseit írta.
A szerző azt is elmondta, hogy gyűjtötte Orbán Balázs törökországi tudósításait, levéltárakban lappangó leveleit. Ösztöndíjas tanulmányútján végiglátogatta a törökországi magyar emlékhelyeket, majd bukaresti és párizsi diplomáciai szolgálata idején is folytatta a kutatást. „Ez a monográfia a teljességre törekszik. Ami újszerű benne, mindaz, ami A Székelyföld leírása című fő műve előtt és után történt. Előtte az emigrációban töltött éveire gondolok. Orbán Balázs 18 éves korában ment el Törökországba, majd a Kossuth-emigrációhoz csatlakozva Törökországban és Angliában élt. Harmincéves korában amnesztiával jöhetett haza. Csaknem 13 évig élt külföldön, ez az időszak, ami idáig kevésbé volt ismert. Az itt töltött idő és a Victor Hugóval való kapcsolatának leírása teljesen újszerű. A másik újdonság az, amikor élete végén ellenzéki országgyűlési képviselőként dolgozott” – mondta el a szerző a Magyar Nemzetnek.
Orbán Balázs 1829. február 3-án született az udvarhelyszéki Lengyelfalván, Budapesten hunyt el 1890-ben. Élete bővelkedett olyan fordulatokban, amelyek nem engedték lankadni az érdeklődést tettei iránt – olvasható a wikipédián. 1849-ben szabadcsapatot szervezett Konstantinápolyban a magyar szabadságharc megsegítésére. A világosi fegyverletétel után francia forradalmárok körében élt Jersey, majd Guernesey szigetén, jó barátságba került Victor Hugóval, aki áradozva nyilatkozott a nyakas székely forradalmárról. 1859-es hazatérése után függetlenségi programmal országgyűlési képviselő, a budapesti parlament szélsőbaloldalán foglalt helyet. A demokrácia, a liberalizmus, a humanizmus és a béke elveiért szállt síkra beszédeiben, egyazon szenvedéllyel védelmezve székely szülőföldje érdekeit. E színes életrajzhoz illett az a korabeli legenda, hogy halálakor íróasztala kettéhasadt. Munkái, a hatkötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi szempontból (1868-73) fontos mű, akárcsak a szintén hatkötetes Utazás Keleten (1861).
