Pusztai Péter grafikus, fotós, kiadónk volt külső munkatársa 2022. október 11-én hunyt el Montréalban.
Mire jó a világháló? Lám, Irina Pusztai szempillantás alatt tudathatta az itthoni barátokkal, tisztelőkkel, hogy férje, Pusztai Péter október 11-én az égi mezőkre tért. Bár közel négy évtizede nem élt Romániában, mégis sokan tudták őt nagyon közel szülőföldjéhez, s lám, a sokat átkozott közösségi médiának köszönhetően is, gyakran hallottunk felőle, láthattuk szellemes, gondolkodtató kollázsait, rajzait.
Én is a bukaresti Szikrapalotában ismertem meg, a balszárny harmadik emeletén levő Ifjúmunkás szerkesztőségében. Előbb véleményét kértem, hogy az elindítani szándékozott Kriterion Galéria sorozatunkban kikkel kéne foglalkozni. Talán húsz képzőművészt, művészeti írót kértem meg, hogy egy 10-15-ös listát írjon nekünk a kortárs magyar alkotókról. Az övé különbözött a legjobban a „közmegegyezéstől”, talán azért, mert ő Bukarestben végezte a Képzőművészeti Főiskolát és jobban ismerte az ott végzetteket. Akkor már túl voltunk a Kriterionnak készített két plakátján, melyeket két sorozatnak szentelt (Forrás és képzőművészeti kismonográfiák). De ez után kértem meg, készítene egy rajzot a tévé Magyar Adásába tervezett könyves műsorhoz, a Könyvkeresőhöz. A műsor, ha nem tévedek, tíz folytatást ért meg, mindegyik befutóján Pusztai Péter linometszette bagoly hirdette a könyvkeresés értelmét. És persze a résztvevők ajándékkönyveibe is bekerült egy-egy példányban.
Az irodalmi lexikonunk szócikke úgy tudja, hogy grafikai szerkesztője volt a könyvkiadónknak. Én erre nem emlékszem, de megbecsült külső munkatársa volt.
Nem tudom megítélni, hogy művészi életműve mennyire gazdagodott a Montréalban töltött három és fél évtizedben, ezt majd elvégzik az arra hivatottak. De hogy itthon nagyon hiányzott, az egészen bizonyos. Emléke legyen áldott!
H. Szabó Gyula