Gergely Jenő (Kolozsvár, 1896. márc. 4. – 1974. máj. 15., Kolozsvár) matematikai szakíró, tankönyvíró. Tanulmányait szülővárosában a református kollégiumban (1914) és az egyetem matematika karán (1918) végezte; ugyanott szerzett doktori diplomát. 1920-tól 1948-ig a kolozsvári Marianum leánygimnáziumban tanított, 1947-től nyugalomba vonulásáig előbb a Bolyai Tudományegyetem, majd a BabeşBolyai Egyetem matematika karán adott elő, és egyidejűleg a Számítási Intézet munkatársa volt (195262). Szakközleményei román, német, angol és magyar nyelven a nemeuklideszi geometriáról, mindenekelőtt a Bolyai- és Lobacsevszkij-, valamint Hilbert-féle terekkel kapcsolatban hazai és külföldi matematikai szakfolyóiratokban jelentek meg (Comunicările Academiei R. P. R., Studii şi Cercetări de Matematică Cluj, Studia Universitarum Babeş et Bolyai, Acta Litteratum ac Scientiarum Szeged). A Matematikai és Fizikai Lapok, valamint a Zentralblatt für Mathematik (Berlin) munkatársa. Tanulmánnyal szerepel a Bolyai János élete és műve c. kötetben (1953).
Munkái: Algebra (tankönyv a középiskolák VI. osztálya számára, Kv. 1937); Bevezetés a differenciál geometriába (egyetemi jegyzet, társszerző Kiss Árpád, Kv. 1957); Ipotezele care stau la baza geometriei lui B. Riemann (1963).