Kovács Adorján (Kárásztelek, 1938. nov. 2.) mezőgazdasági szakíró. Nagyváradon gépipari szakiskolát végzett (1955), egy évig vasesztergályos Nagyváradon, majd Székelyudvarhelyen szerzett mezőgazdasági könyvelői szakképesítést (1957). A kézdivásárhelyi, majd a szilágysomlyói rajoni néptanács mezőgazdasági osztályán könyvelő (1957-60). A bukaresti Nicolae Bălcescu Mezőgazdasági Főiskolán kertészmérnöki diplomát nyert (1965). László Gyula, a romániai szőlőtermesztés kiváló szakembere mellett a Valea Călugărească borvidéki Szőlészeti Kutatóintézetben dolgozott 1970-ig, majd a balázsfalvi Szőlészeti Kutatóállomás főmérnökévé nevezik ki, hogy a nagy árvíz után újjászervezze a közép-erdélyi borgazdaságokat korszerűsítő kutatómunkát.
Míg előző munkahelyén a szőlőtőke-művelés tökéletesítésével és az ültetvények gyomirtási technológiájának kidolgozásával tűnt ki, Balázsfalván kiemelkedő munkát végzett a szőlészeti szaporítóanyag tökéletesítése és új hazai meg idegen eredetű szőlőfajták meghonosítása terén. Szakközlönyök hasábjain megjelent román nyelvű szakdolgozatai mellett 1985-től a *Falvak Dolgozó Népe külső munkatársa. A Csávossy Györggyel és *Mezei Sándorral közösen írt Szőlészeti és borászati kézikönyv (1974) szőlőtermesztéssel és szaporítással foglalkozó fejezeteinek szerzője.
(Cs. P.)
Közéleti tevékenysége: 1990–1992 között a Fehér megyei megyei tanács tagja, 1992–1996 között RMDSZ-es megyei tanácsos;, a balázsfalvi RMDSZ elnöke, nyugalomba vonulásáig (2009) az RMDSZ Fehér megyei választmányának tagja,a türi Kolping Család Egyesület ügyvezető elnöke.
(Cs. P.)
Tagság: a Román Kertészek Egyesületének,a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (2000-től alelnök), a Magyar Borakadémiának, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek.
Önálló kötete
Szőlészeti és borászati kézikönyv (Csávossy Györggyel és Mezei Sándorral, Buk., 1974)