Erdélyi Gazda 1. Az Erdélyi Gazdasági Egylet (EGE, 1939-től Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet, EMGE) hivatalos lapja, mezőgazdasági folyóirat. Alapították Kolozsvárt 1869-ben. Eredetileg kéthetenként, olykor hetenként, 1920 után rendszeresen havonként egyszer jelent meg. 1918 októberétől 1920 júniusáig megjelenése szünetelt. Célja a korszerű mezőgazdasági ismeretek terjesztése, a falu életének vizsgálata, a lapkiadó egyesület mozgalmi életének tükrözése. Alakja, terjedelme és példányszáma a laptulajdonos egyesület 1936-os demokratikus átszervezése után jelentősen növekszik. Főszerkesztője megjelenésétől Szádeczky Lajos, majd 1920 júniusától 1936 áprilisáig Török Bálint, 1936-tól 1942-ig Teleki Ádám, 1943-tól 1944-ig Demeter Béla (1944. okt. és nov. havában megjelenése szünetel, az 1944. decemberi számon főszerkesztő nem szerepel). A szerkesztésben 1936-tól kezdve egy 35-40 tagú szerkesztőbizottság működött közre. Az egyes rovatok legtermékenyebb főmunkatársai 1920 és 1944 között: Antal Dániel, Bikfalvi Ferenc, Bodor Kálmán, Farkas Árpád, Konopi Kálmán, *Kós Balázs, Kós Károly, Kuthy Sándor, Nagy Endre, Nagy Miklós, Páter Béla, Ritter Gusztáv, Seyfried-Szövérdi Ferenc, Szeghő Dénes, Szentkirályi Ákos, Tóth Tibor, Veress István.
A lap szakirodalmi tevékenysége jelentős: 1944-ben már 61 000 példányban jelent meg, s szinte valamennyi erdélyi faluba eljutott, ahol magyarul olvastak. Könyvsorozat kiadásával is próbálkozott (Az Erdélyi Gazda Könyvtára), de művelődéspolitikai jelentősége inkább az évi mellékletként megjelenő Az Erdélyi Gazda Naptárának volt, amely a mezőgazdasági tárgyú írásokon kívül sok szépirodalmi és tudománynépszerűsítő anyagot közölt. Míg a naptárt még 1947-ben is kiadták, az ~ utolsó, összevont 1-3. száma *Kós Balázs szerkesztésében 1945. április 20-i keltezéssel jelent meg. Önálló mellékletei: Hangya (1920-25), Méhészeti Közlöny (1922-27), A Gazda Jogi Melléklete (1937-39) és Kisállattenyésztő (1939).
2. A bécsi diktátum után ~ néven adták ki 1941. jan. 1-től kezdve a dél-erdélyi EMGE-szervezet hivatalos lapját is. Jellege és tulajdonosa ugyanaz, mint a kolozsvári hasonló c. lapnak, anyaga azonban eredeti. Mindvégig Nagyenyeden nyomták, a körülményektől függően hol havonta, hol kéthetenként, majd 1943-ban hetenként jelent meg a kolozsvári kiadással azonos évfolyamjelzéssel, de saját számozással. Főszerkesztője 1942 januárjáig ugyancsak Teleki Ádám, mint Kolozsvárt, 1942 júniusától megszűnéséig Nagy Endre, a csombordi gazdasági iskola igazgatója. Tényleges szerkesztője *Kacsó Sándor. Az ő jelenlétéből eredően kibővült és jelentős szerephez jutott a lap "Szellemi életünk" c. része, mely céltudatosan népszerűsítette a magyar klasszikus és az újabb népi irodalmat, közölte *Kacsó Sándor és *Vita Zsigmond irodalmi cikkeit, Bitay Pál, Donáth László, Horváth Jenő, Szemlér Ferenc, *Szepesi Nits István és mások verseit, novelláit, jegyzeteit. A lap megjelenése 1942. szept. 15-től 1943. ápr. l-ig szünetelt; 1944 tavaszán megszűnt.
Nagy Miklós: Eke és toll. *Korunk Évkönyv 1974. 151-63.