Török Bálint (Kv., 1887. dec. 31. – 1956. uo.) – mezőgazdasági szakíró, szerkesztő. A kolozsvári Református Kollégiumban végzett. Érettségi után a kolozsvári Mezőgazdasági Akadémián, majd Budapesten szerzett szőlész és borász szakképesítést.
Mérnöki gyakorlatát Metternich Sándor báró biatorbágyi birtokán kezdte. 1910 és 1914 között az *EGE segédtitkára, 1914–20 között Torda-Aranyos vármegye gazdasági titkára, 1920-tól 1941-ig az *EGE, majd *EMGE igazgatója, az *Erdélyi Méhészeti Egylet alelnöke. Tagja volt az *OMP Országos Sajtóosztályának, részt vállalt a kolozsvári Mezőgazdasági Kamara igazgatótanácsi és a kolozsvári tőzsde bírósági munkájában.
Szakcikkeit először az *Erdélyi Gazda közölte (1920), a lapnak 1920–37 között szerkesztője, azt követően 1941-ig főszerkesztője volt. Cikkeiben főképp a gyümölcsfák védelmével, a gazdaköri élet problémáival foglalkozott. Egy időben a Méhészeti Közlöny főszerkesztője; 1922 és 1937 között szerkesztésében jelent meg az *EGE kiadásában Az *Erdélyi Gazdák Zsebnaptára, 1925-ben a Méhészek naptára (Dálnoki Paál Lajossal), 1937-ben a Gazdák zsebnaptára (Teleki Ádámmal), 1938–40 között Az *Erdélyi Gazda naptára (Teleki Ádámmal), 1921–34 között az *EMGE nyolc szakkiállításának katalógusa.
Helyzetfelmérő tanulmányát *Erdély mezőgazdaságának állapotáról az Erdélyi sorskérdések c. gyűjtemény (Kv. 1935 = Élő *Erdély) közölte.
Önálló munkái: Mit tehetnek a papok, tanítók és leviták a falusi földművelő nép anyagi helyzetének javítása érdekében (Kv. 1925); A gyümölcsfák kártevői (Kv. 1939; 2. kiad. uo. 1940 = Az *EMGE Gazdaköri Könyvtára).
Az *erdélyi viszonyokra átdolgozta és kiadta Valló Árpádnak A méhtenyésztés vezérfonala c. könyvét (Kv. 1925 = A *Magyar Nép Könyvtára).
(B. K.)