Zágoni Dezső (Magyarpécska, 1891. szept. 26. – 1939. júl. 23. Bp.) – újságíró, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait Aradon végezte, de Temesváron szerezte meg az érettségi bizonyítványt. A budapesti Polgári Iskolai Tanárképző Intézet elvégzése után egy évig Lugoson tanított. Az I. világháború idején behívták katonának, s huszonhét hónapot töltött a fronton. Leszerelése után előbb *Krenner Miklós híveként tevékeny szerepet vállalt a bánsági magyar kisebbségi politikában, majd Belényesben gazdálkodott, ahol a dél-bihari magyarság politikai és gazdasági vezetőjeként kisebbségi pénzintézeti alapot létesített. Itt jelentette meg 1929-ben Vidéki Magyarság c. hetilapját, amelynek hasábjain dokumentumértékű beszámolókat közölt a szórványmagyarság létküzdelmeiről. Lapja 1930-ban egyesült a *nagyváradi Magyar Szóval, s ő az újonnan alakult napilap felelős szerkesztője lett. A lap megszűnése után, 1931-től a *Nagyvárad kötelékébe lépett, majd átvette a kérészéltű Függetlenség (1932. dec. – 1933. márc.) szerkesztését. Annak megszűnése után is politikai újságíróként tevékenykedett *Nagyváradon, mint jelentős romániai magyar napilapok (Brassói Lapok, Keleti Újság, *Nagyváradi Napló) munkatársa. Tevékeny szerepet vállalt a város magyar művelődési életében is.
Kötetei: Esti levelek (Nv. 1934); …mi arra rendeltettünk (elbeszélések, uo. 1935).
Bihor-Bihar megye és Oradea-Nagyvárad kultúrtörténete és öregdiákjainak emlékkönyve. Szerk. Fehér Dezső. Nv. 1933–37. 182.
(T. E.)