Baka János – Kájoni János emlékezete
Utalás:
Kájoni János emlékezete A katolikus hitre tért kiskájoni román jobbágyősöktől származó neves csíksomlyói orgonaművész, dallamgyűjtő, botanikus, nyomdász és könyvkiadó, Kájoni János Ferenc-rendi szerzetes (bizonytalan adatok szerint 16291687) sokoldalú tudományos és művészeti munkásságával, példaadó felekezeti türelmességével, gyakorlatiasságával (a tatárdúlás után újjáépítette a csíksomlyói iskolát, orgonát készített, nyomdát szerelt fel) jelképes személyiséggé vált Erdélyben. Cantionale Catholicum c. énekeskönyve ugyan 1676-tól, a csíksomlyói első megjelenésétől kezdve az 192124-es Gyergyószentmiklóson és Gyulafehérváron megjelent Baka János-féle háromrészes összeállításig több kiadást ért meg, de egyénisége humanista vonásainak, polihisztorságának teljes felismerésére és értékelésére mind magyar, mind román részről csak több mint két évszázad elteltével került sor.
Baka János (Csíkszentgyörgy, 1840. december 24. – 1928. május 29., Csíkszentmárton) – kántortanító, pedagógus, a gyermekzene és énektanítás úttörője. A zenei alapismeretekbe kántortanító apja, Baka Áron vezette be. 1858-ban Csíkszentgyörgyön tanított édesapja mellett segédtanítóként. 1858-tól a csíksomlyói kántorképzőben Simon Jukundián ferences rendi szerzetes tanítványa volt, 1860-ban kántortanítói oklevelet szerzett. 1861-től Csíkszentmártonban volt segédkántor, ahol 1870-től 1910-ig, nyugdíjazásáig kántortanítóként is oktatott. 1908 és 1910 között a településen a gazdasági iskola vezetője is volt. Kántortanítóként az alcsíki tanítóknak mintatanításokat tartott, és a helyi tanítótestület énekkarát is vezette.
Egyházi és iskolai dallamokat szerzett, dalai énekeskönyvekbe is bekerültek. Az Erdélyi Római Katolikus Tanítóegyesületek Szövetségének megbízására kidolgozta a népiskolai énektanítás anyagát. A Cecília Egyesület Erdélyirészi Fiókjának alelnöke volt. 1925-ben a katolikus oktatásban végzett kiváló munkájáért Bene Merenti pápai arany érdemrenddel tüntették ki.
Oktatói tevékenysége mellett foglalkozott mezőgazdasággal, gyümölcsfatenyésztéssel, és méhészegyesületet is szervezett. 1878-ban saját készítésű tanszerekkel szerepelt a tanszer-, háziipar- és gazdasági kiállításon.
Cikkeit, tanulmányait közölték a Népnevelők Lapja, az Iskolabarát és a Néptanoda szakfolyóiratok. A katolikus ifjúság számára írt Őrangyal című ima- és énekeskönyve öt kiadást ért meg Csíkszeredában. Itt jelent meg három kiadásban az Ártatlanok őrangyala című ima- és énekeskönyve is katolikus gyermekek számára.
Az 1921 és 1924 között megjelent, háromkötetes Erdélyegyházmegyei Énekeskönyv legjelentősebb munkája, amely tulajdonképpen Kájoni János 1676-os Cantionale Catholicum című énekeskönyvének sajtó alá rendezett, átdolgozott kiadása. Az énekeskönyv a székely kántortanítók nélkülözhetetlen kézikönyve lett.
1922-ben két munkája jelent meg: Vallásos énekek című énekeskönyve, mely száz éneket tartalmaz orgonakísérettel, valamint Halotti zsolozsmák és szertartások című kiadványa. 1926-ban gyermekénekeskönyvet adott ki Kis dalos címmel.
Díjak: Bene Merenti pápai arany érdemrend (1925)
Tagság: Cecília Egyesület (az Erdélyirészi Fiók alelnöke)
Munkái
Kötetei
Őrangyal (Csíkszereda, é. n.); Ártatlanok őrangyala (Csíkszereda, 1892.); Minisztráció m. betűkkel és a sztmise alatti szolgálat módja (Csíkszereda, é. n.) Erdélyegyházmegyei Énekeskönyv (Gyergyószentmiklós és Gyulafehérvár, 1921–1924.); Vallásos énekek (h. n., 1922.); Halotti zsolozsmák és szertartások (h. n., 1922.); Kis dalos (h. n., 1926.)
Irodalom
Magyar Katolikus Lexikon; Domokos Pál Péter: Baka János székely kántor emlékezete. Erdélyi Iskola, 1939/40. nov-dec., 136-139.*