Kolozsvár/Cluj Napoca, Rózsa u./str. Samuil Micu 12A/3     0040 264 597 450

Csicsáky Imre (Bácsalmás, 1860. aug. 21. – 1935. szept. 28., Zsombolya) – költő, műfordító, esztéta. A teológiai tanulmányok elvégzése után Zsombolyán volt kat. lelkész. Úttörő magyar Dante-szakértő, lefordította az Isteni színjáték III. részét (A Paradicsom, 1887), könyvet írt Beatrice jelképszerűségéről (Bp. 1887), Dante politikájáról (Bp. 1888), bölcseletéről (Tv. 1888) és tudományosságáról (Bp. 1890), fordított spanyol, olasz, francia, angol, német költőkből és a Szentírásból. Irodalmi tevékenysége elismeréseként számos irodalmi társaság, így a firenzei Dante Társaság és a temesvári Arany János Társaság választotta tagjául. 1919 után nálunk megjelent verskötete: Itt az írás, forgassátok (Tv. 1920).

Műfordításkötetei: Isokrates Paraneitikos logosz (Isokratész beszéde, Tv. 1919) és Énekek éneke (Tv. 1923).

 

Csicsáky Imre (Bácsalmás, 1860. aug. 21. – 1935. szept. 28., Zsombolya) – költő, műfordító, esztéta, csanád-egyházmegyei áldozópap. Középiskoláit Kalocsán végezte, teológiai tanulmányait nagybátyja, dr. Csicsáky József prépost és bácsalmási plébános vezetése alatt kezdte Kalocsán, majd Budapesten folytatta, két évet a központi növendékpapság tagjaként; itt a növendékpapok magyar egyházirodalmi iskolájának elnöke volt. 1883-ban szentelték föl pappá, egy évig Futtakon segédlelkész, 1884-től Csekonics Endre gróf gyermekei mellett nevelő. Zsombolyán volt római katolikus pap (1896–1915). 1889-től lépett át a Csanádegyházmegye kötelékébe.

 

Értekezései, főképp a teológiai költészet kapcsán, számos folyóiratban megjelentek (Egyet. Philol. Közlöny, Főv. Lapok, M. Állam, M. Szemle, Kath. Hittud. Folyóirat). Úttörő magyar Dante-szakértő, lefordította az Isteni színjáték III. részét (A Paradicsom, 1887), könyvet írt Beatrice jelképszerűségéről (Bp. 1887), Dante politikájáról (Bp. 1888), bölcseletéről (Tv. 1888) és tudományosságáról (Bp. 1890), fordított spanyol, olasz, francia, angol, német költőkből és a Szentírásból. Irodalmi tevékenysége elismeréseként számos irodalmi társaság, így a firenzei Dante Társaság és a temesvári Arany János Társaság választotta tagjául. 1919 után nálunk megjelent verskötete: Itt az írás, forgassátok (Tv. 1920).

 

Tagság: Dante Társaság (Firenze), Arany János Társaság (Temesvár)

 

 

Munkái

 

Kötetei

 

Aesthetikai tanulmány Alighieri Dante Divina Commedia-jának 3. része az Il Paradiso felett (Tv., 1886.); Beatrice jelképszerűségéről (Bp., 1887.); Dante politikája (Bp., 1888.); Dante bölcselete összehasonlítva a kelet, valamint az ó-, közép- és új-kor bölcseleti iskoláival (Tv., 1888.); Dante orthodoxiája (Bp., 1890.); Dante theologiája (Hettinger Ferenc művei nyomán, Bp., 1891.); Dante és Olaszország városai (Bp., 1891.); Itt az írás, forgassátok (Tv., 1920.)

 

Társszerzőkkel

 

Emlék-Versek a Bács-Almáson emelt kápolnának nagyságos és főtisztelendő Dr. Csicsáky József által 1882. évi októberhó történt felszentelése ünnepére (Kalocsay Alánnal, Bp., Wilckens és Waidl könyvnyomdája, 1882.)

 

Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban

 

Csicsáky Imre költeményei és kisebb műfordításai (előszó Maszlaghy Ferenc. Tv., 1888.); A jelenkor költészete Olaszországban, Dél-Walesi vértanuk, Stuart Mária életrajza. Magyar Korona, 1881/150–163.; A szentirás költészetéről, Stellae cadent de coelo cz. értkezés. Religió, 1884., 1887.; Weber Dreizehnlinden eposzának méltatása (a központi növendék-papság munkálataiban, 1884.); A bibliai költészet metrikája, Egyet. Philol. Közlöny, 1885-86.; Jeremiás siralmai, a Vulgata nyomán a héber szöveg egybevetésével. M. Állam, 1885.

 

Fordítás

 

Egy év Párisban vagy az ész ellenmondásai (elbeszélés franciából, Bp., 1882.); A szokás legyőzi a természetet (elbeszélés olaszból, Bp., 1882.); Dante Alighieri: A Paradicsom (bev. és jegyz. uő. Tv., 1887.); Dante Alighieri: Divina Commedia (Tv., 1887.);  Dechamps mechelni érsek életrajza (Journal de Bruxelles után. Religio, 1884., 1887.); XIII. Leó pápa összes költeményei (bev. Alleram Gyula. Tv.,  1903.); Isokrates Paraneitikos logosz (Isokratész beszéde. Tv., 1919.); Énekek éneke (Tv., 1923.).

 

Szerkesztés

 

Álljunk meg egy szóra! Régi költemények új kiadásban (közzéteszi. Bp., 1916.)

 

 

Irodalom

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., Hornyánszky, 1891–1914 (https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-irok-elete-es-munkai-szinnyei-jozsef-7891B/c-7E4A8/csicsaky-imre-7F75B/)

Címkék:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük