Csutak Vilmos (Zágon, 1878. nov. 6. – 1936. máj. 14., Sepsiszentgyörgy) – történész. A kolozsvári egyetemen történelem és latin szakos tanári diplomát szerzett, 1903-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tanára, 1916-tól igazgatója. A Székely Nemzeti Múzeum őre, majd igazgatója (1916–36). Bécsben, Budapesten és a Székelyföldön végzett levéltári kutatások alapján főleg helytörténeti tanulmányokat írt. A helyi sajtóban, továbbá az Erdélyi Helikon, Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Múzeum, Ifjú Erdély hasábjain Háromszék vármegye, a Székely Mikó Kollégium, az erdélyi ref. egyház s a kuruc mozgalmak múltját tárta fel; szerkesztésében jelent meg az Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára c. gazdag művelődéstörténeti és természettudományi cikkgyűjtemény (Sepsiszentgyörgy 1929), amelynek a magyar szerzők mellé román és szász szakembereket is megnyert munkatársakul; ő maga itt A Székely Nemzeti Múzeum alapítása és gyűjteményeinek ötvenéves fejlődése, Bujdosó kurucok Moldvában és Havasalföldön 1707–11-ben és A székely nép s a Székelyföld bibliográfiája c. tanulmányokkal szerepel. A Székely Nemzeti Múzeum története és jelentősége c. forrásértékű tanulmánya az EME sepsiszentgyörgyi 1933-as vándorgyűlésének emlékkönyvében jelent meg.
Kabay Gábor: Cs. V. A Sepsiszentgyörgyi Múzeum évkönyve, Mv. 1955. 160. Becsei Pál: Cs. V. Megyei Tükör 1968. nov. 9.
Csutak Vilmos (Zágon, 1878. nov. 6. – 1936. máj. 14., Sepsiszentgyörgy) – történész, tanár, múzeumigazgató. A kolozsvári egyetemen történelem és latin szakos tanári diplomát szerzett 1902-ben, 1903-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tanára, 1916-tól igazgatója. A Székely Nemzeti Múzeum őre (1908-tól), majd igazgatója (1916–36).
Bécsben, Budapesten és a Székelyföldön végzett levéltári kutatások alapján főleg helytörténeti tanulmányokat írt. A helyi sajtóban, továbbá az Erdélyi Helikon, Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Múzeum, Ifjú Erdély hasábjain Háromszék vármegye, a Székely Mikó Kollégium, az erdélyi református egyház s a kuruc mozgalmak múltját tárta fel; szerkesztésében jelent meg az Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára c. gazdag művelődéstörténeti és természettudományi cikkgyűjtemény (Sepsiszentgyörgy 1929), amelynek a magyar szerzők mellé román és szász szakembereket is megnyert munkatársakul. Ő maga itt A Székely Nemzeti Múzeum alapítása és gyűjteményeinek ötvenéves fejlődése, Bujdosó kurucok Moldvában és Havasalföldön 1707–11-ben és A székely nép s a Székelyföld bibliográfiája c. tanulmányokkal szerepel. A Székely Nemzeti Múzeum története és jelentősége c. forrásértékű tanulmánya az EME sepsiszentgyörgyi 1933-as vándorgyűlésének emlékkönyvében jelent meg.
Munkái
Kötetei
Háromszék fölkelése a Rákóczi-szabadságharc elején (Sepsiszentgyörgy, 1906.); I. Szász Béla főgimnáziumi tanár emlékezete (Sepsiszentgyörgy, 1913.);
Társszerzőkkel
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó-Kollégium és a Székely Nemzeti Múzeum (Felszeghi Istvánnal. Kv., 1934.)
Gyűjteményes kötetekben, folyóiratokban
Az utolsó gyulafehérvári országgyűlés (EME emlékkönyve. Kv., 1913.); A Székely Nemzeti Múzeum alapítása és gyűjteményeinek ötvenéves fejlődése. Bujdosó kurucok Moldvában és Havasalföldön 1707–11-ben. A székely nép s a Székelyföld bibliográfiája. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. (szerk. is. Sepsiszentgyörgy, 1929.); Közösség és művelődés (válogatott írások, Egyed Ákos gond. és bev. tan. Buk., 1993.)
Adatok az 1706. évi medgyesi és az 1707. évi besztercei kuruc-országgyűlés történetéhez. Erdélyi Irodalmi Szemle, 1927/2.; Mit jelent az életemben Bethlen Gábor? Ifjú Erdély, 1930/3.; Kós Károly és a Székely Múzeum. Erdélyi Helikon, 1933/10.; A Székely Mikó-kollégium. Ifjú Erdély, 1934/9.;
Szerkesztés
Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára (Sepsiszentgyörgy, 1929.)
Irodalom
Kabay Gábor: Cs. V. A Sepsiszentgyörgyi Múzeum évkönyve, Mv. 1955. 160. – Becsei Pál: Cs. V. Megyei Tükör 1968. nov. 9. – Cs. V. Magyar életrajzi lexikon (főszerk. Kenyeres Ágnes) I. kötet, Bp. 1967.