Dánielisz Endre (Nagyszalonta, 1925. ápr. 6.) – irodalomtörténész, pedagógiai író. Szülőhelyén végezte a középiskolát, tanító volt Köröstárkányban, majd 1951-ben a Bolyai Tudományegyetemen megszerezte a pedagógia-lélektan szakos tanári diplomát. Középiskolai tanár Aradon; 1956-tól 1966-ig a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum igazgatója, majd ugyanitt iskola-pszichológus, tanár. A NyIrK, Korunk, Igaz Szó, Utunk, Tanügyi Újság, Művelődés és napilapok hasábjain, valamint magyarországi kiadványokban (Az Erkel Ferenc Múzeum Értesítője, Irodalomtörténeti Közlemények), románul a Familia c. nagyváradi folyóiratban elszórtan megjelent közlései és értekezései hasznosan egészítik ki többek között a korszerű Arany-kutatást. Szerkesztésében és előszavával jelent meg a Toldi s a Toldi estéje (1964, 3. kiadás Kv. 1976), valamint Tompa Mihály verseinek és leveleinek válogatása (Kv. 1977) a Tanulók Könyvtárában. Török Lászlóval és Gergely Pállal sajtó alá rendezte Arany János Összes Művei XIII. kötetét (Hivatali iratok 1. Bp. 1966) s a Könyvtári Szemlében (1972/2) bemutatta Arany János könyvtárát. A Mesetarisznya sorozat számára készült Kalevipoeg-feldolgozása (1970) németül is megjelent. Tevékeny szerepet tölt be Nagyszalonta irodalmi életében: a helytörténet, iskolatörténet, irodalmi folklórkutatás művelője.
A NyIrK, Korunk, Igaz Szó, Utunk, Tanügyi Újság, Művelődés és napilapok hasábjain, valamint magyarországi kiadványokban (Az Erkel Ferenc Múzeum Értesítője, Irodalomtörténeti Közlemények), románul a Familia c. nagyváradi folyóiratban elszórtan megjelent közlései és értekezései hasznosan egészítik ki többek között a korszerű Arany-kutatást. Szerkesztésében és előszavával jelent meg a Toldi s a Toldi estéje (1964, 3. kiadás Kv. 1976), valamint Tompa Mihály verseinek és leveleinek válogatása (Kv. 1977) a Tanulók Könyvtárában. Török Lászlóval és Gergely Pállal sajtó alá rendezte Arany János Összes Művei XIII. kötetét (Hivatali iratok 1. Bp. 1966) s a Könyvtári Szemlében (1972/2) bemutatta Arany János könyvtárát. A Mesetarisznya sorozat számára készült Kalevipoeg-feldolgozása (1970) németül is megjelent. Tevékeny szerepet tölt be Nagyszalonta irodalmi életében: a helytörténet, iskolatörténet, irodalmi folklórkutatás művelője.
Díjak, elismerések: Magyar Kultúra Lovagja (2005), Fényes Elek-díj (2007)
Munkái
Önálló kötetei
Arany-emlékek Nagyszalontán. Tanulmányok, dokumentumok (Buk.–Bp., 1984); Arany János a szalontai iskolában (Bp., 1992); „Szülőhelyem, Szalonta…”. Tanulmányok, esszék Arany János köréből (Nagykőrös, 1992); Nagyszalonta jeles szülöttei (Gyula, 1993); Szalontai séták. Barangolás múltban és jelenben (Nv., 1993); A Szepességtől Szalontáig. Egy kisiparos család három nemzedéke (Nv., 1994); „És áhítattal ejtsétek a szót” (Nv., 1997); Az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc Nagyszalontán (Nagyszalonta, 1998); Nagyszalonta. Városismertető (2. kiad. Nv.–Nagyszalonta, 1999); A szalontai iskolák története (Nv., 1998); 1848-1849 Sarkadon és Nagyszalontán (Hadabás Jánossal. Sarkad, 1999); „Csonkatorony nyúlik a felhőbe…” (Nv., 1999.); Arany szellemében. Nagyszalonta művelődéséért (Nagyszalonta, 2001); Nagyszalonta jeles szülöttei (2. bőv. kiad. Gyula, 2001); Nagyszalontai nyomdák és hírlapok (Csíkszereda, 2002); Nagyszalonta egészségügyének századai (Szathmáry Katalinnal. Gyula, 2003); Nagyszalonta évszázadai. Hely- és művelődéstörténeti, urbanisztikai kronológia (Nagyszalonta, 2003); A szalontai Kaszinó története (Nagyszalonta, 2003); A nagyszalontai református templom története és Nagyszalonta képekben (Koszorús Erzsébettel, Mikló Ferenccel. Nagyszalonta, 2006); A szarutól a fésűig. Egy kisipar virágzása és elhalása (Békéscsaba, 2006); Biharország népi világa (Nv., 2006); Nagyszalontán vásár tartatik (Nagyszalonta, 2006); Arany János Főgimnázium. Tömör história (Nv., 2007); Bizakodva egy életen át (Nv., 2008); Nagyszalonta a 20. században (Nagyszalonta, 2008); Nagyszalonta jeles szülöttei (3. bőv. kiad. Nv.–Zalanta, 2009); Nagyszalonta közösségi jelképei (Nv., 2010.); „Én kis hazám a nagy hazában…”. Arany nyomdokán Nagyszalontán (Nv., 2011); Közkinccsé lett a teljes Arany-életmű (Nv., 2017); Arany Szalontája, Szalonta Aranya (Nagyszalonta, 2017);
Román nyelven
Monografia municipiului Salonta în date. Cronologie locală, culturală şi urbanistică (Nagyszalonta évszázadai. Nagyszalonta, 2003); Salonta în secolul XX. (ford. románra Láda Irén Gizella et al. Nagyszalonta, 2009);
Szerkesztés
Szalontán egy ajtó muzsikál (vál., szerk. Nagyszalonta, 1997); „E város minden messzeségen átragyog”. Zilahy Lajos emlékkönyv (vál., szerk. Nagyszalonta, 1999); Salonta în 101 de imagini (szerk.; ford. románra Major Andrea et al. Nv., 2006); Nagyszalonta népköltészeti hagyományaiból (antológia szerk. Nv., 2009);
Irodalom
Botházi Mária, Rostás Szabolcs: A magyar kultúra erdélyi lovagjai. Krónika (Kolozsvár), 2005. január 28. –