Diószegi Dezső (Paptamási, 1904. máj. 22.) – költő. A nagyváradi főreáliskola elvégzése után műszaki tisztviselő. Egyszerű formakultúrájú verseiben pacifista érzelmek szólalnak meg.
Kötetei: Az elkésett ember (versek, Tv. 1938; 2. kiadás Nv. 1939); A rabság alatt (versek, két kiadás, Nv. 1940-41, 3. és 4. kiadás Radványi Károly illusztrációival, Bp. 1942); Mindenütt harc van (versek, két kiadás, Nv. 1946-47); Emberek az úton (novellák, Nv. 1948).