Duka János (Margitta, 1907. jan. 2. – 1990. dec. 2., Csíkszereda) – ifjúsági író, folklórgyűjtő. Nagyváradi iskolaévek után 1925-ben fejezte be a tanítóképzőt Csíkszeredán. Falusi tanító, később Csíkszeredában körzeti iskolafelügyelő, majd 1945 után tanfelügyelő. Novellái 1936-tól a Vasárnapi Harangszóban és a Csíki Néplapban, szakcikkei a csíki és gyergyói múzeumok közleményeiben jelentek meg. 1961-ben a magyarországi X. Néprajzi Gyűjtőpályázaton Csúfolódó székelyek c. gyűjteményével II. díjat nyert. A gyűjteményből Kovács Ágnes és Maróti Lajosné közölt részeket A rátótiádák típusmutatója c. alatt A magyar falucsúfolók típusai c. kiadványban (Bp. 1966). Közleményei jelentek meg a Népismereti dolgozatok c. 1976-os és 1978-as kötetben is; népköltészeti és népművészeti gyűjtéseiből rendszeresen közöl a Hargita és a Napsugár.
Önálló kötetei: Gyermekszíndarabok (Csíkszereda 1946); Székely lakodalom és székely fonó (színdarabok, Csíkszereda 1947).
Könczei Ádám: Néprajzgyűjtő D. J. Művelődés 1978/7.