Forró Miklós (Leoben-Göss, 1946. ápr. 15.) – közíró, író költő. Iskoláit Marosvásárhelyen végezte, 1970-ben diplomázott a mvh.-i Építészeti Technikumban. 1964–66 között a Marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola magyar–történelem szakos hallgatója, ahonnan politikai okokból eltávolítják. 1969-70-ben a Marosvásárhelyi Építkezési és Szerelési Tröszt, 1970-71-ben a Kovászna megyei Építkezési Tröszt, 1971-től 74-ig a Csíksuzeredai Faipari Kombinát, majd 1989-ig a Hargita megyei Építő-szerelő Vállalat munkatársa. 1990-től három évig a csíkszeredai fakitermelési és -feldolgozási vállaltnál, 1993-94-ben a Phoenix Kft.-nél, 1995-től a vízgazdálkodási kirendeltségnél dolgozott.
1978-tól rendszeresen publikál rövid prózát, verset, jegyzeteket, interjúkat, cikkeket és riportokat a romániai magyar és magyarországi sajtóban.
Díjak, elismerések: Hargita Megyei Könyvtár Karácsony, a szeretet ünnepe pályázatának II. díja (1994.); Falvak Kultúrájáért Alapítvány Arany Oklevel (2001., Bp.); Csíkszereda Polgármesteri Hivatala Elismerő Oklevele (2009.)
Munkái
Önálló kötetei
Az idő szorításában (versek. Szudvh., 1993.); Mihály kék ege (publicisztika, rövidpróza. Csíksz., 2004.);
Publicisztikájából
Görbe tükrök mindennapjainkról. Művelődés, 2014. április; „A képeimet mindig fontosabbnak tartottam minden elismerésnél” Beszélgetés Ádám Gyula fotográfussal. Művelődés, 2014. július;
Szerkeszés
Ábránfalva 500 éves (emlékfüzet; szerk. Lőrincz Józseffel. Szudvh., 1991.)