Haranghy László (Debrecen, 1897. aug. 10. 1975. dec. 8. Budapest) orvosi és biológiai szakíró. Budapesten kezdett orvosi tanulmányait a háborús frontszolgálat miatt csak 1923-ban fejezhette be Debrecenben, ahol tanársegédként kezdi pályáját. 1932-től a pécsi egyetem magán-, majd rendkívüli tanára, 1940-től a kolozsvári egyetem orvosi karán a kórbonctan és törvényszéki orvostan tanszékvezető professzora. Az orvosi kar Marosvásárhelyre költözése után mint az *OGYI professzora jelentős szerepet játszott az új intézet oktatói és tudományos munkásságának megindításában. 1946 októberétől felváltva látta el a kórbonctani, igazságügyi-törvénytani, munka- és iskolaegészségtani tanszék vezetését, klinikai üléseket szervezett. Az MTA tagja; erdélyi tartózkodása idején a Román Tudományos Akadémia több szakbizottságában tevékenykedett. 1952 nyarán tért vissza Magyarországra, ahol orvosi és tudományos pályáját nyugalomba vonulásáig (1968) folytatta.
Mintegy 200 magyar, román, német, olasz, angol nyelvű szakközleménye és monográfiája, népszerűsítő írása a kórtan, biológia, törvényszéki orvostan, gerontológia, mikrobiológia kérdéseit tárgyalja. Az *Acta Medica (194244) és az Ardealul Medical (1948) közli tanulmányait. Az Actualităţi în patologie c. kiadványban (1959) tanulmánya jelent meg Victor Babeş budapesti tevékenységéről.
Romániában megjelent munkái: Általános kórbonctani jegyzet (Kv. év nélkül); Kórbonctan III (kőnyomatos jegyzet, Mv. 1948); A legkisebb lények és az élet keletkezése. A korszerű darwinizmus (1949); A korszerű darwinizmus úttörői (1950); A daganat-keletkezés korszerű elmélete (2. kiadás 1952); A rák előtti állapotokról általában (1953); Tyimirjazev, Micsurin és követőik (1952, románul 1953).
Mintegy 200 magyar, román, német, olasz, angol nyelvű szakközleménye és monográfiája, népszerűsítő írása a kórtan, biológia, törvényszéki orvostan, gerontológia, mikrobiológia kérdéseit tárgyalja. Az Acta Medica (1942–44) és az Ardealul Medical (1948) közli tanulmányait. Az Actualităţi în patologie c. kiadványban (1959) tanulmánya jelent meg Victor Babeş budapesti tevékenységéről.
Munkái
Adatok a spirochaeta pseudoicterogenes biológiájához (Tihany, 1931); Adatok az acut leukaemia kóroktanához (Bp., 1935); Diphtheria bacillusgazdák (Bp., 1935); Két holttest feldarabolásának érdekesebb esete (Bp., 1936); A M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet bajai állomásának munkája (Bp., 1936); A gyakorló orvos laboratóriumi feladatai (Baja, 1936); Édesvízi kagylóink és a Litholyphus Naticoides Fer., mint a szabad vizek öntisztulási képességének tényezői (Bp., 1936); A mytilus minimus poli. és az ostrea plicata chemn. mérgező hatásának összefüggése a kagylók életviszonyaival (Bp., 1937); A kagylók jelentősége a táplálkozásban és a kagyló-evéssel összefüggő betegségek (Pécs, 1937); A reticuloendothelialis rendszer kórbonctana (Debrecen, 1938); A toxicus, illetve malignus hevenyfertőzőbetegségek szervi elváltozásairól, különös tekintettel a lépelváltozásokra (Debrecen, 1938); A coli baktériumok elterjedtsége és vízhygienai jelentősége (Bp., 1938); Általános kórbonctani jegyzet (Kv. év nélkül); A kagylómérgezésekről (Debrecen, 1940); A Bajai Egészségvédő Intézet és az Országos Közegészségügyi Intézet bajai fiókállomásának együttműködése (Rubin Jenővel. Bp., 1941); Adatok a Balaton bakteriologiájához (Tihany, 1941); A törvényszéki orvosszakértői működés válsága hazánkban (Bp., 1943); Kórbonctan III (kőnyomatos jegyzet. Mv., 1948); A legkisebb lények és az élet keletkezése. A korszerű darwinizmus (Buk., 1949); A korszerű darwinizmus úttörői (Buk., 1950.); A daganat-keletkezés korszerű elmélete (Buk.–Kv. é. n.; 2. kiadás 1952); A rák előtti állapotokról általában (Buk., 1953.); Tyimirjazev, Micsurin és követőik (Buk., 1952, románul 1953); Részletes kórbonctan (Bp., 1959-60); Általános kórbonctan orvosok és orvostanhallgatók részére (Bp., 1959); A kórbonctan elemei (Bp., 1966);
Idegen nyelven
Pathologische Anatomie des retikuloendothelialen Systems (Debrecen, 1939); Rapporto tra l’azione tossica dei lamellibranchi e il pabulum degli stessi, nonche le condizioni di ossigenazione degli ambienti (Róma, 1940); Lipoidgranulomatose der Weichteile (Kv., 1942); Concepţia actuală a genezei cancerului (Buk., 1951); Klinik und pathologische Anatomie der Erythromyelosis leukaemica (másokkal. Bp., 1958); Opening address (Bp., 1965); Gerontological studies on Hungarian centenarians (Bp., 1965); Pathology of tuberculosis in old age (Szemenyei Klárával. Bp., 1974);
Gyűjteményes kötetekben
Regeneration and rejuvenation of invertebrates. In Perspectives in experimental gerontology (szerk. Nathan W. Shock. Springfield, 1966. 224–233.);
Szerkesztés
A Magyar Tudományos Akadémia V. Osztálya Biológiai Csoportjának közleményei (Bp., 1957–62); A gerontológia elméleti és klinikai kérdései (Bp., 1959)