Juhász István (Nagyenyed, 1915. ápr. 16. 1984. szept. 13. Kolozsvár) történész. Középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban (1932), főiskoláit a Kolozsvári Református Teológián, a Ferdinand-egyetem bölcsészeti karán, a bukaresti Ortodox Teológián és a nagyszebeni Ortodox Teológiai Akadémián végezte (1937), a Debreceni Tudományegyetem teológiai fakultásán doktorált (1940). Közben Kolozsvárt a teológia szeniora, majd a bukaresti Református Egyetemi Otthon igazgatója (193940). Tudományos pályáját mint az ETI tanára (194147) kezdi; 1948-tól a Kolozsvári Református Teológiai Fakultás professzora, 1960 és 1966 között az Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet rektora. 1969-től a prágai Comenius Teológiai Fakultás, a debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora.
Egy ideig az *Ifjú Erdély felelős szerkesztője (193839), itt s a Hitelben jelennek meg írásai. Érdeklődéssel fordul az erdélyi románság "átformált" egyházi életének XVI. és XVII. századbeli dokumentumai felé, doktori disszertációjában a görögszláv liturgiával szemben első ízben érvényesülő román nyelvű egyházi irodalmat dolgozza fel, a Nagyszebenben és Brassóban megjelent kátékat, bibliafordításokat, magyarázatokat és szertartáskönyvet, énekeskönyveket, az első román iskolák történetét, s behatóan foglalkozik Bethlen Gábor román kapcsolataival.
1963 óta a *Református Szemle felelős szerkesztője. Itt megjelent főbb tanulmányai az erdélyi református egyház névkönyveivel (1955), a Heidelbergi Káté XVIXVII. századi kiadásaival (1965), a reformáció hazai szerepével (1968), Köleséri Sámuel önéletírása alapján a XVIII. századbeli református lelkészképzéssel (1968) foglalkoznak. Társszerzője a Románia Szocialista Köztársaságban lévő Református Egyház (Kv.Nv. 1976) c. kiadványnak. Megírta angolul és németül a romániai református egyház rövid történetét (1958, 1977).
Történeti tanulmányai közül kiemelkedik Szöllősi Nagy Ferenc jelentései az 1848-as moldvai és havasalföldi forradalomról c. írása az 1848. Arcok, eszmék, tettek c. gyűjteményes kötetben (1974). Az erdélyi művelődéstörténeti kutatások terén számottevő Marosvásárhely és Göttinga c. bevezető tanulmánya Fogarasi Sámuelnek az ő jegyzeteivel kiadott XVIII. századi önéletírása élén (1974), nemkülönben a Bethlen Kollégium ifjúsági életének bemutatása a nagyenyedi diákokról Jakó Zsigmonddal közösen szerzett műben (1979).
Kötetei: A reformáció az erdélyi románok között (Kv. 1940); A középkori nyugati misszió és a románság (Kv. 1942); Bethlen Miklós politikai pere (Kv. 1945); A székelyföldi református egyházmegyék (Kv. 1947); Nagyenyedi diákok 16621848 (Jakó Zsigmonddal, 1979).
Enciclopedia istoriografiei româneşti. Szerk. Ştefan Ştefănescu. 1978. 187. Beke György: Lustra a kollégiumban. *Utunk 1980/15.