Kiss Géza (Nagyszeben, 1882. ápr. 26. 1970. jan. 11. Kolozsvár) jogi szakíró, műfordító. ~ Mór jogtudós fia. A kolozsvári Római Katolikus Főgimnáziumban érettségizett, a *Ferenc József Tudományegyetemen szerzett államtudományi és jogi doktorátust (1903). Budapesten az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítési bizottságában kezdte pályáját. Kolozsvárt a római jogból egyetemi magántanárrá képesítették (1907), s a nagyváradi Jogakadémia nyilvános rendes tanárává nevezték ki: itt 1913-tól dékán. 1914-től a debreceni Tudományegyetemen a római jog rendes tanára, a jog- és államtudományi kar dékánja (1915), majd az egyetem rektora (1918-19). Emigránsként Romániába került, ahol az Erdélyi Román Kormányzótanácsnak, később a bukaresti Igazságügyminisztérium erdélyi államtitkárságának szaktanácsosa. 1922-től országgyűlési képviselő, 1927-28-ban és 1931-32-ben szenátor liberális párti programmal. Ügyvédi gyakorlatot folytatott Kolozsvárt (1933-40) és Bukarestben (1940-44). 1944 őszétől előbb a román Nemzetiségi Minisztérium államtitkára (1944), majd a Bolyai Tudományegyetemen (1945-51), ill. a Jogtudományi és Közgazdasági Főiskolán (1951-53) a római jog és a polgári jog tanára.
Első jogtudományi jegyzetei és tankönyvei Debrecenben jelentek meg, tanulmányait szakfolyóiratok és lexikonok közölték. Romániába érkezve a Pandectele Române, Pandectele Săptămînale, Ardealul Juridic, Arhiva pentru Ştiinţa şi Reforma Socială c. folyóiratok munkatársa (1921-44). Magyarra fordította, bevezetéssel és a helyi jogra vonatkozó kiegészítésekkel látta el Ion Rosetti-Bălănescu Principiile dreptului civil român c. munkáját s a Népbírák Könyvtára c. sorozat köteteit. Magyarázó jegyzetekkel látta el Románia alkotmányának Demeter Jánossal és Kohn Hillellel közösen kiadott román és magyar nyelvű hiteles szövegét (1949). Turnowsky Sándorral együtt bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel kiadta Szász Károly nagyenyedi jogtanár válogatott szövegeit (1955). A latin nyelv kiváló ismerője, az ő fordításában jelentek meg Lucretius (1951), Spinoza és Descartes (1953) munkáinak szemelvényes kiadásai, majd teljes egészében hexameteres verssorokban T. Lucretius Carus tankölteményének hat könyve A dolgok természetéről címen (1957), valamint Tótfalusi Kis Miklós Apologia bibliorum c. munkájának egy része is a tudós nyomdász-művész írásainak 1954-es kiadásában.
Nyugalomba vonulása után bekapcsolódott az újrainduló *Korunk tudományismertető munkájába. Rendszeresen elemezte és bírálta a *Jogi Kis Könyvtár sorozatát és egyéb jogtudományi kiadványokat. Ugyancsak a *Korunkban jelent meg Szocialista törvényünk és a válás (1962/7-8), valamint A szocialista büntetőjog emberiessége (1962/11) c. tanulmánya is.
(Cs. B.)
Szabó György: T. Lucretius Carus: A dolgok természetéről. *Utunk 1958/3.
Első jogtudományi jegyzetei és tankönyvei Debrecenben jelentek meg, tanulmányait szakfolyóiratok és lexikonok közölték. Romániába érkezve a Pandectele Române, Pandectele Săptămînale, Ardealul Juridic, Arhiva pentru Ştiinţa şi Reforma Socială c. folyóiratok munkatársa (1921–44). Magyarra fordította, bevezetéssel és a helyi jogra vonatkozó kiegészítésekkel látta el Ion Rosetti-Bălănescu Principiile dreptului civil român c. munkáját és a Népbírák Könyvtára c. sorozat köteteit. Magyarázó jegyzetekkel látta el Románia alkotmányának Demeter Jánossal és Kohn Hillellel közösen kiadott román és magyar nyelvű hiteles szövegét (1949). Turnowsky Sándorral együtt bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel kiadta Szász Károly nagyenyedi jogtanár válogatott szövegeit (1955). A latin nyelv kiváló ismerője, az ő fordításában jelentek meg Lucretius (1951), Spinoza és Descartes (1953) munkáinak szemelvényes kiadásai, majd teljes egészében hexameteres verssorokban T. Lucretius Carus tankölteményének hat könyve A dolgok természetéről címen (1957), valamint Tótfalusi Kis Miklós Apologia bibliorum c. munkájának egy része is a tudós nyomdász-művész írásainak 1954-es kiadásában.
Nyugalomba vonulása után bekapcsolódott az újrainduló Korunk tudományismertető munkájába. Rendszeresen elemezte és bírálta a Jogi Kis Könyvtár sorozatát és egyéb jogtudományi kiadványokat. Ugyancsak a Korunkban jelent meg Szocialista törvényünk és a válás (1962/7-8), valamint A szocialista büntetőjog emberiessége (1962/11) c. tanulmánya is.
Önálló művek
Adalékok törvényes öröklési jogunk codificatiójához (Bp. 1902); A haszonbérelengedésről (Bp. 1904); Kritikai észrevételek a római jogi képviselet kifejlődéséhez (Bp. 1904); Az örökség elidegenítése a római jogban (Bp. 1905); A parlamenti költségvetési jog természete és határai (Bp. 1905); A pozitív szerződésszegések a német polgári törvénykönyv és a tervezet alapján (Bp. 1907); Interpretatio és szokásjog a római magánjogban (Bp. 1909); A jogalkalmazás módszeréről (Bp. 1909); Háború és jogrend (Debrecen, 1916); Ideologia şi tendinţele minorităţii maghiare (Buk. 1923); Bevezetés a román magánjogba (Buk. 1947).
Fordítások
A Román Népköztársaság bűnvádi eljárásának törvénykönyve (munkaközösség. Buk. 1948); Ion Rosetti-Bălănescu: A román magánjog vázlata (Buk. 1948); Giordano Bruno – Galilei – Campanella (ford. Jánosházy Györggyel. Buk. 1952); T. Lucretius Carus: A dolgok természetéről (Buk., 1957).
Szerkesztés
Az Erdély, Bánát, Körösvidéki és Máramaros területén végrehajtandó földrefortörvény végrehajtásai utasítása (összeáll másokkal. Kv. 1922); A Román Népköztársaság büntető törvénykönyve (s. a. r. Buk. 1949); Alkotmányunk hiteles román és magyar nyelvű szövege (jegyz. Buk. 1949); Szász Károly (Turnowsky Sándorral. Buk., 1955).
Irodalom
Szabó György: T. Lucretius Carus: A dolgok természetéről. Utunk 1958/3.