Kósa Barna (Hosszúmező, 1918. nov. 23.) mezőgazdasági szakíró. Középiskoláit a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban végezte (1937), a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán szerzett agrármérnöki diplomát (1941), Kassán egyéves tanárképző tanfolyamot hallgatott. 1942-ben részt vett a marosvásárhelyi Középfokú Gazdasági Tanintézet felállításában, majd harctéri szolgálat és hadifogság után az iskola magyar tagozatának újjászervezésében. A növénytermesztés és -nemesítés szakelőadója, a tangazdaság vezetője, növényfajta-bemutató kertje egyedüli volt az országban. Mikrobiológiai kísérletekkel és növényvédelmi kérdésekkel foglalkozott, 1956-tól tagja volt a Mezőgazdasági és Erdészeti Könyvkiadó magyar szerkesztőbizottságának. Pedagógiai pályájának megszakítása után üzemvezető mérnök Marosvécsen (1962-67), majd az Agrosem Vetőmagtermeltető Vállalat, a Marosvásárhelyi Vetőmagvizsgáló Állomás, a Brassói Burgonya- és Cukorrépa Kutató Intézet tudományos munkatársa s üzemvezető mérnök Meggyesfalván (1975-78) nyugalomba vonulásáig.
Első cikkei a *Szabad Szó szakmellékletében, a Földműves *Szabad Szóban jelentek meg (1947-48), szaktanácsadással segítette az MNSZ székelyföldi napilapját, a Népújságot s az *Előre első évfolyamát.
Kötetei: A zab termesztése (1952); Az okszerű vetésforgó (1956); A cukorrépa termesztése és magtermesztése (Antal Dániel, Koós György, Mózes Pál, Nagy Zoltán társszerzőkkel, 1957, 1959); Szénakészítés (1960); Takarmánynövények termesztése (Tamás Lajossal, 1981).
(Cs. P.)
Pap István: Egy szakkönyv margójára. *Korunk 1982/7.